Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Megúszhatják a bukást a koronavírus alatt sokat lógó tanulók


Palkovics Borbála, az Arany János gimnázium angoltanára online tanórát tart 9. osztályos diákjainak nyíregyházi otthonában.

Nincs központi irányelv, felsőbb utasítás arra, hogy a koronavírus alatt megszaporodó iskolai hiányzások miatt meg kell-e buktatni egy-egy tanulót vagy sem. A PDSZ alelnöke szerint a köznevelési államtitkár visszapasszolta az ügyet az iskolaigazgatók hatáskörébe. A KLIK azt kérte a tankerületektől, hogy az intézmények a jogszabályi lehetőségeket betartva, legyenek tekintettel a rendkívüli helyzetre.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn a Kossuth Rádióban kifejtette: már tavaly tavasszal is bebizonyosodott, hogy a digitális oktatás és a távoktatás hatékonysága jelentősen életkorfüggő. Az államtitkár úgy látja, hogy az alsó tagozatos diákoknál nem tud olyan hatékony lenni a digitális oktatás, mint például a végzős középiskolásoknál. Éppen ezért arra törekszenek, hogy ha van rá mód akkor próbálják elkerülni az általános iskolák bezárását.

Digitális oktatás egy analóg világban

A Borsod-megyei Fulókércsen lévő általános iskolai tagintézményben összesen 32 diák tanul az első és második osztályban. A koronavírus miatt tavasszal elrendelt digitális oktatás náluk valójában papíralapú volt.

"Feladatlapokat készítettünk a kollégákkal, és akkor azokat osztottuk szét a faluban. Volt egy pont ahol fel tudták venni a feladatlapokat, amiket aztán vissza is hoztak kitöltve, nagy többségében. Ez működött. Csak az a baj, hogy az új tananyag megtanulása tanári segítség nélkül nem megy, mert a szülők sincsenek abban a helyzetben legtöbbször, hogy tudjanak érdemben segíteni a gyereknek. Ez az időszak inkább a szinten tartásról, nem pedig az ismeretekről szólt"

- magyarázta Makranczi Sándor a Szalaszendi Körzeti Általános Iskola Fulókércsi Tagintézményének tanítója.

Fulókércsen a digitális oktatás hatásait még tavaly novemberben is érezték a tanárok, mert akkora sikerült végezniük az előző év végi tananyaggal.

"Igyekeztünk minél több kiscsoportos foglalkozást tartani, akinek szüksége volt rá, azzal külön foglalkozni és felzárkóztatni. Most ott tartunk, hogy talán 2-3 hét elmaradásban vagyunk a tanmenethez képest, és ez már nagyon ideális helyzet. Harminc év szakmai tapasztalattal azért azt látom, hogy sokkal jobban visszavetette őket a tanulásban a digitális oktatás, mint olyan helyeken, ahol sokkal jobban el voltak látva modern eszközökkel"

– mesélte a Szabad Európának a szakember.

A hátrányt a Borsod-megyei Fáj tagiskolájában is leküzdötték. Szeptember óta itt is helyreállt a világ rendje. Czimbalmos Krisztina a tagintézmény vezetője azt mondja, összesen két tanuló esett ki az oktatásból két hétre a koronavírus miatt, de őket gyorsan fel tudták zárkóztatni már a jelenléti oktatással. A tanítóknak nem okoz gondot a félévi osztályzás sem, mivel év közben már rengeteg jegyet kaptak a tanulók.

Második hullám: sok hiányzás, elég érdemjegy

„Három osztályom van, ezekből összesen három diák nem vesz részt egy ideje a járvány miatt a tanórákon”

– mondja Ravasz Ágnes, aki magyart és történelmet tanít a budapesti Bajza utcai iskolában felső tagozatosoknak.

A tanárnőt, aki tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának, arról kérdezte a Szabad Európa, szerinte problémát jelenthetnek-e a koronavírus miatti hiányzások a félévi értékelés elkészítésénél.

"A jövő héten kezdődnek az osztályozó vizsgák, azoknak a diákoknak kell ilyet tenniük, akiknek nincs elég érdemjegyük ahhoz, hogy a félévi munkájuk értékelhető legyen. Úgy vélem, ebben a korosztályban, tehát az általános iskolások körében kevés tanuló lehet ilyen helyzetben" – magyarázta a tanárnő.

Ravasz Ágnes szerint a második hullámban október elején kezdtek elszaporodni a hiányzások, ha egy gyerek a tanórák 33 százalékáról hiányzik, akkor már "jelez a rendszer", és ha a diáknak az adott tantárgyból nincs legalább három osztályzata, amely alapján a féléves értékelés elkészíthető, akkor eljuthatnak addig, hogy osztályozó vizsgát kell tenni, de szerinte ez nem gyakori.

A Semmelweis Egyetem koronavírus-tesztet végző szülésznő hallgatója mintát vesz egy pedagógustól.
A Semmelweis Egyetem koronavírus-tesztet végző szülésznő hallgatója mintát vesz egy pedagógustól.

Még ritkább, de elvileg szintén van rá lehetőség, hogy a diák szülei egyéni tanrendet, kvázi magántanulói státust kérjenek gyermeküknek az Oktatási Hivataltól a járványra hivatkozva, például azért, mert krónikus beteg van a családban vagy a gyermek szenved krónikus betegségben, vagyis különösen veszélyeztetett. Ebben az esetben is osztályozóvizsgát kell tennie a félévi értékeléshez a tanulónak.

Csikorog a KRÉTA

A PDSZ Országos Választmányának elnökhelyettese, Komjáthy Anna azzal árnyalta a képet, hogy ez a bizonyos magántanulói státus nagyon extrém helyzet, hosszadalmas, bürokratikus. Ha a szülő vállalja, hogy otthon tanul a gyerekkel, a tanár pedig vállalja, hogy külön foglalkozik vele, feladatokat küld neki és a megoldások alapján osztályozza a teljesítményét, akkor összegyűlik elég érdemjegy a félévi értékeléshez.

Komjáthy Anna hangsúlyozta, hogy erre egyetlen tanár sem kötelezhető, ugyanakkor – noha nem vagyunk egyformák – szerinte nincs olyan pedagógus, amelyik ezt ne tenné meg.

Mint mondta, akinek pl. a KRÉTA-rendszerben – Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer – van elegendő osztályzata, az értékelhető. Hozzátette ugyanakkor, hogy az sem egységes, hány érdemjegy számít elegendőnek egy félévi teljesítményértékeléshez. Egy darab nyilván nem, de ezt is az iskolák maguk döntik el.

Az egyéni tanrendesek járhattak rosszabbul

Komjáthy Anna arról is beszélt, hogy szabály szerint márciusig van lehetősége egyedi tanrendet (magántanulói státust) kérnie egy diáknak, a PDSZ értesülése szerint azonban most a második hullám hatására ősszel is befutott több ilyen engedély, amit jóvá is hagyott az Oktatási Hivatal.

Az egyedi tanrendű diákoknak viszont kötelező osztályozó vizsgát tenniük elvileg minden tantárgyból, még testnevelésből és énekből is.

Központi irányelv nincs, a felelősség a tanároké

Arról is beszélt a szakszervezet alelnöke, hogy a hiányzások miatt két hónappal ezelőtt megkereste a PDSZ Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárt, de ő „visszapasszolta” az ügyet, mondván, hogy ez az intézményvezetők, iskolaigazgatók hatásköre.

A Klebelsberg Központ informálisan jelezte tankerületeknek, hogy méltányosan kezeljék a helyzetet...

Mint mondta, abban sem született hivatalos "központi irányelv”, hogy a járványhelyzetben méltányosabb elbírálásra számítsanak a diákok, ilyet nem is lehet elvárni, de értesülése szerint a Klebelsberg Központ informálisan jelezte tankerületeknek, hogy méltányosan kezeljék a helyzetet, oldják a járvány miatti feszültséget, és mint mondta: egyetlen iskolának, igazgatónak vagy tanárnak sem érdeke, hogy kitoljon a gyerekekkel.

Klebelsberg Központ: nincs akadálya a félévi bizonyítvány kiadásának

A Klebelsberg Központtól megtudtuk, hogy nem érkezett hozzájuk jelzés az elrendelt digitális munkarenddel kapcsolatban problémáról. Mint írják, a diákokkal kapcsolatos személyes adatokat, mint például a hiányzással, érdemjegyekkel, értékeléssel kapcsolatos információkat a köznevelési intézmények kezelik, ezekről a Klebelsbergnek nincsenek adatai, azonban felhívták a tankerületi központok figyelmét arra, hogy

"az intézmények a jogszabályi lehetőségeket kihasználva és betartva legyenek tekintettel a rendkívüli helyzetre".

Azt is közölték, hogy a félévi értesítések kiadásának a Klebelsberg Központ nem látja akadályát, az a korábbi évekhez hasonlóan kiadható most is.

A konkrét számok hiánya

Azt egyelőre nem tudni, hogy a koronavírus miatt elrendelt digitális tanrend ideje alatt hány diák tűnt el az oktatási rendszerből vagy hányan morzsolódtak le menet közben. Erről hivatalos adatokat nem közölt még a köznevelésért felelős államtitkár sem.

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa Virtuális közösségek órát tart.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa Virtuális közösségek órát tart.

Viszont a tavalyi első hullám ideje alatt Hermann Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa a 2017-es kompetenciamérés adataira alapozva készített egy felmérést. Ebből a kutatásból megállapítható az, hogy összességében minden ötödik felsős kimarad a magyar online oktatási rendszerből.

Hermann Zoltán a Szabad Európának elmondta, azóta sem jutott frissebb adatokhoz, így a kilenc hónappal ezelőtti felmérése szinte az egyetlen a tanulók lemorzsolódására.

"Óriási különbségek vannak az országrészek között mind infrastrukturálisan, mind gazdaságilag. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például hatodikos diákok több mint 33 százalékához egyáltalán nem, vagy csak alig jut el a digitális oktatás. A fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében ezzel szemben csak minden tizedik tanulót érinti a digitális szegénység"

magyarázta az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa, senior oknyomozó újságírója. 17 éve dolgozik a médiában, ebből 10 évet a legnagyobb televíziók; RTL Klub, Tv2, Hír TV, MTV hír - és hírháttér műsorainál, mint riporter, szerkesztő illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth Rádió és a Rádió C munkatársa volt.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem 30 éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG