Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Disznótor és krémes után luxusétteremben mulat az "új Kádár János"


Hiába az aktív jelenlét a közösségi médiában, a komment-háború nem fogja megnyerni a választást – figyelmeztet Ruff Bálint kommunikációs és kampányszakértő. A választási kampány aktuális történéseit elemeztük vele. A podcastunkban elhangzott beszélgetés szerkesztett átirata.

Az előző hetekben sokszor csak sejthettük a kampányolás szándékát egyes kormányzati mozzanatok mögött. Február elejétől azonban a kormánytisztviselők és a kormányfő már leplezetlenül harcolnak a szavazók támogatásáért. Orbán Viktor meglátogatja a helyi jelöltet. Ha ez a szerb határnál történik, akkor disznót vágnak. Budapest agglomerációjában pedig cukrászdába mennek, lángosoznak. Az ilyen akciókkal kapcsolatban mindig meg szerettem volna kérdezni egy kampányszakértőt, hogy nem túl átlátszó-e ez? Négy évig feléjük sem néz az ember, aztán hirtelen felbukkan vagy gumicsizmában, vagy maszk nélkül krémest majszolgatva. Hogy működik ennek a pszichológiája?

Politikai közhely, hogy minden kampány a választás másnapján kezdődik, és kilencven százaléka tervezés, kutatás, információgyűjtés. Ismerni kell azt a közeget, ahol nyerni szeretnél.

Valahol ez magyarázza, hogy miért lett Orbán Viktorból Kádár János. Karrierje elején Orbán Viktor egy liberális lázadó volt, aki például azt is megengedhette magának a Parlamentben, hogy KDNP-s képviselőtársainak odaszóljon: "térdre csuhások". Utána liberális konzervatívvá manőverezte át magát, hogy éppen megfeleljen Európai Néppárt (EPP) liberálisabb szárnyának. Ebből lett megint egy huszárvágással ez a mostani populista, nemzeti karakterű, az EPP-t elhagyó politikus.

Sok kutatás támasztja alá, hogy Magyarországon van egy hatalmas nosztalgia a Kádár rendszer után. Nem feltétlenül arra vágynak az emberek, hogy ne utazhassanak nyugatra, de az akkori viszonylagos, biztonságnak érzett jólétben szívesen élnének ismét. A 30 évnél idősebbek között nagyon kevés olyat találni, akinek kifejezetten ellenséges és negatív képe van erről a korszakról.

Ezt egészíti ki, hogy elemeiben nagyon konzervatív gondolkodású a magyar ember. Ez nem bal- vagy jobboldalt jelent, hanem konzervatív értékeket. Ilyen a család, a biztonságra, a kiszámíthatóságra való vágy. Ez mind-mind a magyar néplélek része. Orbán Viktor egyszerűen beleöregedett abba, hogy ő Magyarország új Kádár Jánosa, és ezeket a videók pontosan erre játszanak rá. Megérkezik a jóságos atyuska, aki disznót vág. Elmegy, és eszik egy lángos. Aztán megsimogatja a gyerekek arcát. Aztán meghozza a puttonyában a 13. havi nyugdíjat. Teljes mértékben rájátszik erre a kádári szerepre. Úgy, hogy közben ez egy felvett szerep szerintem, mert rájött arra, hogy bele kell bújnia ebbe a kabátba, ha ezt a magyar választók szeretik.

Tehát ezt a szerepváltást nem a Kádár-nosztalgia indokolja, hanem inkább az a populizmus, ami megjelenik a kormány politikájában?

Ez a kettő szerintem együtt jár. Nagyon hosszú ideje építi azt a mítoszt, hogy ő egy családbarát vezető, vagy hogy őt a nemzet és a kisemberek problémái érdeklik. Ezek mind-mind erre a paternalista, vezető szerepre rímelnek.

A Fidesz folyamatosan figyeli, milyen tulajdonságokban gyenge és miben erős Orbán Viktor, mit gondolnak az emberek róla nemcsak saját szavazói, hanem az egész ország, különösen a billegő körzetekben. Milyen felfogású emberek laknak ott, ahol valószínűleg eldől majd a választás? Ezek az üzenetek nekik szólnak, Orbán Viktor azt mutatja, hogy "Én egy nagyon szerény ember vagyok, lényegében kenyeret eszem, meg szalonnát, meg hagymát...."

"Nézzétek meg a vagyonbevallásomat."

"...nekem egy fillérem nincsen. Megtakarításom semmi. Most fizettem vissza a lakáshitelemet." Közben kiderül, hogy pénteken este az ország egyik legdrágább éttermében vacsorázik. Ez nem azért baj, mert a miniszterelnöki fizetéséből nem engedhetné meg, hanem mert itt lelepleződik ez a hazugság, és ez az ellenzéknek egy hatalmas labda lenne, ha rá tudna világítani erre.

Korábban már beszéltük, hogy a korrupció témája fontos alapjárata az ellenzéki létnek. De már annyi ügy van, hogy lényegében hírértéküket vesztik ezek a visszaélések. Ennél hatékonyabb lenne, ha az ellentábor azt a mítoszt tudná lebontani, amit a kormányfő 35 éve épít a puritánságáról. Ha a korrupciós ügyek rombolnák a kormánypárt vagy a miniszterelnök támogatottságát, akkor kicsit leegyszerűsítve már 2014-ben az ellenzék nyert volna.

A lecke, amit Medgyessy Péter esetéből tanult Orbán Viktor
please wait

No media source currently available

0:00 0:20:52 0:00

Mi ütött a legnagyobbat a Fideszen az elmúlt 30 évben? Az első ilyen a székház-botrányuk volt. Az új rend szószólói az akkori kormánypárt MDF-fel összejátszva, egy titkos határozatban kapnak egy ingatlant, amit azonnal eladnak, és különböző helyeken, 12-15 cégen keresztül kifolyatják a 100 millió forintokat. Ez sem a korrupció miatt durrant nagyot, hanem a látszat és a valóság ellentmondása miatt: a rebellis, liberális párt a háttérben mutyizik az akkori kormányzó pártokkal.

A következő ilyen pofon Orbán Viktor magánrepülőzése volt, amikor Washingtonba utazott egy kitüntetést átvenni. Itt megint a szerep sérült: a szegény, vidéki politikus a gazdag, kommunista elit ifjaihoz hasonlóan privát gépre ül. Aztán jött a Happy End Kft. országjárása a koronával. Ezek egyike sem korrupciós téma volt, inkább a látszat sérült. Ennek a végletekbe forduló példája a Szájer-ügy is: megbukik a magát keresztény-konzervatívnak valló párt embere, aki útban Brüsszelbe, a vonaton írja meg az Alaptörvényt, amiben az egyik legfontosabb tétel, hogy az apa férfi, az anya nő. Nem az történt, hogy a közössége megvédte volna, hanem azonnal kitaszították.

Játszunk el a gondolattal: ha nem tüntetik el Szájer Józsefet, akkor tudták volna a saját táborukat növelni azokkal, akik szintén kilógónak érzik magukat ebből a nagyon konzervatív, nagyon szilárd világrendből?

Szerintem ilyenkor mérlegelnek: hoz vagy visz a botrány. Itt jön képbe megint a magyar társadalom konzervativizmusa, benne a melegjogok elutasítása főleg az idősebb korcsoportban. Mi a fontosabb a pártnak? Megvédeni egy embert, akivel együtt alapították a Fideszt és harcoltak a hatalomért évtizedekig, vagy a homofób álláspont, amellyel ráadásul még a szélsőjobbról is nyerhetnek támogatást?

Kicsit messze kerültünk a disznótorozástól és a krémestől, úgyhogy visszatérnék az országjárásra. Sokszor mondjuk, hogy a választásokat lábon kell megnyerni. Ezek a látogatások és az erről készült Facebook videók idesorolhatóak?

Szerintem nem. Ez az imidzsépítés része. 2019-ben az ellenzék jelenléte erős volt a Facebookon, és akkor valóban nagyot hibázott a kormánypárt, hogy alulbecsülte a közösségi média erejét, meg is lett az eredménye. Azóta rengeteg pénzt költöttek ennek a csatornának a kiismerésére és használatára.

De ez nem jelenti azt, hogy a választásokat meg lehet nyerni a Facebookon. Ha csak az számítana, hogy kinek hány like-ja van, akkor most Jakab Péter lenne a miniszterelnök-jelölt és Mesterházy Attila mandátum-hosszabbítása biztos lenne. Orbán sem csak a Facebookon kampányol, mellette járja az országot, felkeresi az ellenzéknek legnehezebben elérhető helyeket. Három tényező is segíti a munkáját: az első, hogy a szavazás szempontjából sorsdöntő vidékeket, a tízezer fő alatti településeket alig lehet megszólítani saját nagy média nélkül. A második, hogy errefelé még él az előbb említett magyarosan konzervatív értékrend. A harmadik, hogy a NER feudális jellege, amelyben a helyi polgármester csak akkor nyer támogatást, pénzt, EU-s pályázatot, ha teljesít: ha megfelelő számú embert visz a Békemenetre, ha elegen szavaznak a kormánypártra a választásokon. Elképesztő ellenszélben kell az ellenzéknek ezeken a helyeken kampányolni, és eredményt valóban csak lábon lehet elérni.

A választások előtt ötvenvalahány nappal a hagyományos üzletmenetnek számító kormánylépések, kormánydöntések, intézkedések is kampányjelleget kapnak. Így például a kormányfő madridi útja, ami csak Marie Le Pennek volt kifizetődő. Miért volt erre most szükség? Értelmezhető ez a látogatás a haza szélsőjobboldal felé tett nyitásként is?

Az utóbbi években megritkultak a kormányfőt más ország vezetőinek társaságában mutató fotók. Ugyan nem lett kiközösített a nemzetközi térben Orbán Viktor, ezt túlzás lenne állítani, de a jelentőségét bizonyító találkozók megfogyatkoztak. Ez a madridi út is csak arról szólt, hogy ismét lehessen a miniszterelnököt külföldi politikusok társaságában fényképezni. Ennél nagyobb hatást ennek tulajdonítani nem kell.

De a Le Pen kérdést mégsem lehet ennyivel lesöpörni az asztalról. Ugye, azt senki sem gondolja, hogy ha egy magyar, részben valószínűleg állami tulajdonban lévő bank meghitelezi a francia elnökválasztás egyik, de nem feltétlenül legfontosabb versenyzőjének a teljes kampányát, akkor arról nem tud Orbán Viktor? És erről nem szól Macronnak? Én egy fura politikai szövetséget látok itt kirajzolódni: a francia elnök építi a centrális hatalmát, és ebben Macronnak jól jöhet a saját kampányában, ha egyik ellenfele, Marie Le Pen bármikor kompromittálható Orbán Viktor nevének vagy a magyar hitel hírének a bedobásával.

A madridi látogatás adott lehetőséget egy Facebook-os adok-kapokra is. Orbán Viktor egy fényképet posztolt, amin újságírók körében áll. A poszt szövege pedig annyi volt, hogy "van kérdés?" Erre Márki-Zay Péter nem volt rest azt a kommentet írni, hogy neki bizony lenne pár. Mit mond a szakértő: ez trollkodás, vagy szerencsés húzás kampány szempontból?

Szerintem ez jó geg, ami sok interakciót és ezzel közösségi médiás láthatóságot eredményez. Ezek a dolgok rendben vannak, a kampánykommunikációnak ezt a részét jól érzi az ellenzéki oldal.

Ha már szóba kerültek a kérdések: Lázár János Hódmezővásárhely fideszes képviselő jelöltje is visszautasította Márki-Zay Péter meghívóját egy vitára. Nem kínosak már ezek a visszautasítások? Nem rontják ezek az ellenzéki miniszterelnök-jelölt megítélését?

Szerintem a Márki-Zay Péter jól érzett rá arra, hogy a vita jó kommunikációs téma. Valóban, nagyon nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy miért nem vitázik vele a miniszterelnök. Ez egy olyan téma, amivel láthatóan nem nagyon tud mit kezdeni a Fidesz. Lázár Jánost kihívni is jó ötlet volt, mert magánál tartja a kezdeményezést az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki azt is bevállalja, hogy elindul saját választókerületében egyéni képviselő-jelöltként. Szerintem az egy bátor lépés, kevés miniszterelnök-jelölt volt, aki vállalkozott erre.

A vita kérdése sokáig a szemünk előtt lesz. A múlt héten derült ki, hogy az ellenzéki óriásplakát kampánynak az egyik üzenete az lesz, hogy Orbán Viktor fél szembenézni a miniszterelnök-jelölt kérdéseivel. Biztos, hogy ez a legjobb ellenzéki reakció abban az időszakban, amikor elindul a kormányzati pénzosztás?

Beszéltünk az előbb arról, hogy milyen tulajdonságokban erős Orbán Viktor, és miben gyenge. Az, hogy a kormányfő félne vagy nem lenne elég bátor, nem tartozik az általános benyomások közé. Ezzel támadni szerintem azért kockázatos, mert túl kevés idő maradt arra, hogy a választások szempontjából eredményesen felépítsék a félénk, vitától félő Orbán-képet. Azt jól érezték meg az ellenzéki stratégák, hogy ütni kell a miniszterelnök valamilyen tulajdonságát, de nem biztos, hogy ez a legjobb üzenet.

A pénzosztásról pedig a Budapest Intézet friss elemzése jut eszembe, amelyben azt mérték fel, hogy milyen is az orbáni adórendszer. Oda jutottak, hogy nagyon sok embernek olyan a kevés a jövedelme, egyedülállóként, vagy egyedüli szülőként, hogy rosszul jár a közterhekkel. Ha valahogy meg lehetne ezt mutatni, az hatásos válasz lehetne a pénzosztás populista jellegére.

A pedagógusok munkabeszüntetése is ide köthető. Ha igaz, hogy csaknem húszezer ember sztrájkolt, akkor az egy jelentős csoport, egy olyan országban, ahol az elmúlt pár évben nem is volt igazi sztrájk.

Hiszen jogilag is megnehezítették a munkabeszüntetések szervezését.

Igen, mert Orbán Viktor csak attól fél, hogy az elégedetlen csoportok egymásra találnak, és összeállnak egy tömeggé. A pedagógusok sztrájkja idején volt egy másik demonstráció is. A víziszárnyas-termelők tiltakozásának hírére az agrárminiszter megszakította amerikai útját, hazarepült és elintézte a pénzt. De miért? Mert az agrárszektorban rengeteg ember dolgozik, és ráadásul ők azokban a megyékben élnek, ahol a választás eldől. Mi több, általában munkaadók is, így több emberre vannak befolyással. Nagyon gyorsan kaptak is pénzt, hogy csöndben maradjanak.

Az elmúlt időszak másik érdekes lépése volt, hogy a Jobbik elnöke, Jakab Péter is felszállt az oltásellenes vonatra. Mit gondol erről a kampányszakértő, ez egy másik nyitás a szélsőjobb felé?

Jakab Péter a kötelező oltás gondolatát támadja, és egyelőre ő az egyetlen a hatpárti összefogásból, aki ezt felvette a napirendjére. A járványfáradtság, a korlátozások vagy a maszkviselés elutasítása pártsemleges téma, jobb és baloldali embereket is meg lehet vele szólítani. Szerintem a jobbikos megnyilvánulás próbálkozás arra, hogy az ellenzéki egység szavazókat csábítson vissza a Mi Hazánktól. Igyekezetüket indokoltnak látom, mert ha a covid-helyzet velünk marad áprilisig, akkor a szélsőjobbos mozgalomnak komoly sansza van, hogy parlamenti párt lehessen.

Nézzük meg, hol van esélye a Mi Hazánknak beleszólni a játékba: Csongrád-Csanádban két ilyen körzet van, a kettes körzet Toroczkai Lászlóval és a négyes, ahová Hódmezővásárhely, azaz a Lázár - Márki-Zay harc is tartozik. De esélyes Jász-Nagykun-Szolnok négyes körzetében is. Ezek mind billegő körzetek, ahol a szélsőjobbos párt komoly befolyással bírhat az eredményre.

Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor megbízott igazgató, a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, a Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt. 

XS
SM
MD
LG