A kormányzásra készülő lengyel ellenzéki vezető szerint mielőbb el kell simítani a vitás ügyeket Varsó és Brüsszel között a jogállamisági aggályok miatt zárolt európai uniós pénzek elérése érdekében.
Donald Tusk brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: „Az ellenzék vezetőjeként vagyok itt, nem pedig miniszterelnökként, de telik az idő (…) Minden módszert, így a nem szokványos eszközöket is be kellett vetni azon pénz megmentése céljából, amelyet Lengyelország megérdemel.”
A tét az EU-s helyreállítási alapból származó 35,4 milliárd euró, továbbá a kohéziós alapból érkező 76,5 milliárd euró lehívhatósága. Ezen összegeket a sokat bírált lengyel igazságszolgáltatási reformok miatt fagyasztották be, amelyek a kritikusok szerint erősen csorbítják a bíróságok függetlenségét.
Ehhez kapcsolódóan: Varsó visszatérése: mi lesz új és mi marad a régi Tusk alatt?
Az október közepi választást a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nyerte, azonban nincs elég mandátuma a kormányalakításhoz, szemben az egymással szövetségre lépő ellenzéki erőkkel.
Jelenleg az a kérdés, hogy a PiS-hez közel álló Andrzej Duda elnök kit fog megbízni kormányalakítással. Bár nagyon valószínűtlen, hogy a Jog és Igazságosság sikerrel járna, az államfő korábban közölte, hogy először a legnagyobb párt tehet majd erre kísérletet.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Orbán Viktor ellenpólusa lehet Donald Tusk lengyel miniszterelnökként
Tusk és az általa vezetett Polgári Koalíció (KO) delegációja előző nap találkozott Dudával, ezt követően „óvatos optimizmusának” adott hangot, „harmonikus együttműködést” emlegetve.
„Biztosított minket afelől, hogy tiszteletben fogja tartani a választások eredményét, és ha megerősítést nyer, hogy az ellenzéknek megvan a többsége, nem fog hezitálni, és megadja a kormányalakítási megbízást” – mondta.
A várható kormánykoalíció mind a három tagpártja kizárta a szövetségre lépés lehetőségét a PiS-szel.
