Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Varsó visszatérése: mi lesz új és mi marad a régi Tusk alatt?


Donald Tusk az ellenzék győzelmét ünnepli a vasárnapi választás után. Fotó: Kacper Pempel / Reuters
Donald Tusk az ellenzék győzelmét ünnepli a vasárnapi választás után. Fotó: Kacper Pempel / Reuters

Ha kormányra kerül, a Donald Tusk vezette ellenzék várhatóan száznyolcvan fokos fordulatot hajt végre Lengyelország Európa-politikájában, de a klímaváltozás, a migráció és az uniós döntéshozatal reformjának kérdésében továbbra sem ígérkezik könnyű partnernek – mutatnak rá lengyel szakértők két nappal a választás után.

A lengyelek többsége a kormányváltásra szavazott a vasárnapi parlamenti választásokon, ami általános várakozások szerint radikális változáshoz vezet majd Lengyelország bel- és Európa-politikájában. A nemzeti választási bizottság kedden a reggeli órákban tette közzé a vasárnapi parlamenti választás véglegesnek tekinthető eredményeit, amely a hárompárti ellenzék győzelmét és kormányra kerülését valószínűsíti.

A végleges adatok szerint a nyolc éve hatalmon lévő, konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok 35,4 százalékával az élen végzett, de ez abszolút többség és koalíciós partnerek híján kevés lesz a folytatáshoz. A kormányzati felelősség előreláthatóan a leadott szavazatok 30,7 százalékát begyűjtő második helyezett jobbközép Polgári Koalíciónak jut majd, amely a jobbközép-liberális Harmadik Úttal (14,4 százalék) és a Baloldallal (8,6 százalék) együtt alakíthat kormányt. (Az ötödik bejutó a szélsőjobboldali Konföderáció 7,2 százalékkal.)

Ehhez kapcsolódóan: Nyolcévnyi konzervatív uralom után a centrista ellenzékre szavazott a lengyelek többsége

December közepéig is maradhat a régi kormány

Piotr Buras, az European Council on Foreign Relations (ECFR) varsói irodavezetője szerint ugyanakkor a jelenlegi kormány ügyvezetői minőségben legalább december közepéig hivatalban maradhat, mert a PiS-hez tartozó Andrzej Duda elnök először a választáson legtöbb szavazathoz jutó Jog és Igazságosságnak ad lehetőséget a kormányalakításra. A kísérlet azonban borítékolhatóan kudarcot vall, miután a PiS nem lesz képes biztosítani a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget.

Elemzők szerint embert próbáló feladat vár Donald Tuskra, a Polgári Koalíció (korábban Polgári Platform) vezetőjére, hogy visszavezesse a jogállamiság útjára és az európai politikai fősodorba az országot. Előreláthatóan egyik elsődleges célja az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, így a Brüsszellel szemben fennálló legélesebb vita lezárása lesz, amelynek hiánya jelenleg blokkolja a helyreállítási eszközből Lengyelország rendelkezésére álló teljes keretet (közel hatvanmilliárd eurót).

Ehhez kapcsolódóan: Egyre erősebb a lengyel szélsőjobb, amely kevésbé barátságos Ukrajnával

Kemény dió lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása

Az ehhez szükséges törvények elfogadása (és a régiek felülírása) azonban nem lesz pofonegyszerű, mert a jelenlegi kormánypárthoz tartozó államfő a költségvetésen túl bármilyen törvényt megvétózhat, és az új kormány nem rendelkezik majd az elnöki vétó felülírásához szükséges háromötödös többséggel a szejmben – hangsúlyozza Piotr Buras. „Az igazságügyi rendszer megváltoztatása nagyon komplex feladat lesz” – ért egyet vele Tomasz Bielecki, a Deutsche Welle és a Gazeta Wyborcza brüsszeli tudósítója, aki az Európai Politikai Központ (EPC) által szervezett beszélgetésen értékelte a választási eredményeket.

Tehát minden jel szerint nehézségbe ütközhet a Polgári Koalíció egyik fő választási ígérete, amely a törvényesség helyreállítására és az uniós forrásokhoz való rövid időn belül történő hozzáférésre vonatkozott.

Szinte kivétel nélkül mindenki arra számít, hogy Donald Tusk – aki korábban lengyel kormányfő volt, majd 2014 és 2019 között az Európai Tanács elnöke – száznyolcvan fokos fordulatot hajt majd végre a lengyel Európa-politikában, visszahozva Lengyelországot az európai fősodorba, és egyúttal jelentősen meggyengítve az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által képviselt illiberális tengelyt az EU-n belül.

A stílus változik, a tartalom csak részben

„A lengyel példa mutatja, hogy a liberális demokráciának még van jövője Európában – állapítja meg Monika Sus, a Lengyel Tudományos Akadémia politikatudományi professzora. – Lengyelország az új Tusk-kormány alatt konstruktívabb partner lesz az uniós politikában, a bizalom helyreállítására és a kapcsolatok normalizálására törekedve a kulcsfontosságú partnerekkel” – jósolja az ECFR varsói irodavezetője, aki szerint ugyanakkor erősen korlátozhatja majd az új kormány politikai mozgásterét az erős euroszkeptikus ellenzék.

Több lengyel elemző is úgy véli, hogy ha stílusban radikálisan kedvező, konstruktív fordulat áll is be Tusk alatt Varsó politikájában, az új lengyel kormány nem egy tartalmi kérdésben nem lesz könnyebb partner euroszkeptikus elődjénél. „Ne számítsanak arra, hogy Tusk könnyű és rugalmas partner lesz a klímapolitikában és a zöldmegállapodást illetően, amelynek végrehajtása rengeteg költséget jelent az ország számára” – figyelmeztet Tomasz Bielecki.

A Gazeta Wyborcza brüsszeli tudósítója a migrációs dossziéban sem vár érdemi fordulatot, és emlékeztet rá, hogy Donald Tusk már az Európai Tanács elnökeként is határozottan ellenezte a menedékkérők tagállamok közötti elosztását (más néven a menekültkvótákat). Ettől eltekintve a következő lengyel kormány elődjétől eltérően végre fogja hajtani a jogszabályokat akkor is, ha nem tetszenek neki – tette hozzá.

Az új varsói vezetés a küszöbönálló uniós belső reformok kérdésében sem fogja megkönnyíteni a partnerek életét. Tusk például számos alkalommal kifejtette, hogy ellenzi az egyhangú döntéshozatal teljes felszámolását a tanácsban. Erről egyébként, úgy tűnik, a lengyel közvéleményben szinte konszenzus van, mert – mint az egyik elemző rámutatott – „elfogadhatatlan számukra, hogy a németek vagy mások leszavazzák Lengyelországot”. (Más kérdés, hogy a PiS vezetése alatt ez a minősített többségű döntési szabályok mellett is számos alkalommal előfordult – a szerk.) Ezzel együtt Tusk sokkal nyitottabb lehet majd a kompromisszumokra – vélik elemzők.

Ukrajna uniós csatlakozásának támogatása várhatóan a következő kormány alatt sem változik majd, de az új miniszterelnök nagy figyelmet fordíthat a keleti szomszéd uniós tagságával együtt járó kockázatok, így a mezőgazdaság minimalizálására. Elemzők rámutatnak, hogy júniusban Tusk pártja szavazott egyedüliként a szejmben az ukránok számára a behozatali kvótákat és vámokat eltörlő ideiglenes uniós intézkedés meghosszabbítása ellen.

Varsó atlanti elkötelezettségében sem várható változás, mert a lengyelek az Egyesült Államok vezetése és a NATO védőernyője alatt látják garantálva a biztonságukat. Miközben a közös európai védelmi beszerzésben aktívan részt vehet, Varsó elemzők szerint továbbra is a NATO-n belül tartja elképzelhetőnek az európai védelmi pillér kiépítését, és nem lelkesedik egy európai hadsereg létrehozásáért.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG