A lett műsorszolgáltatási hatóság döntése, miszerint visszavonja a száműzetésben működő orosz Dozsgy (Eső, TV Rain) televízió engedélyét az ukrajnai háború támogatására utaló jogsértések miatt, heves vitát váltott ki a csatornáról és a Vlagyimir Putyin elnökkel szemben álló, külföldön élő oroszok nézeteiről és szerepéről.
„Van egy határvonal a szólásszabadság és a háború támogatása között – jelentette ki Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter egy december 5-én megjelent interjúban. – Azt hiszem, egyetlen lett hatóság sem fogja késleltetni a Dozsgy televíziós csatornával kapcsolatos egyértelmű döntések meghozatalát, de a döntésnek tényeken és törvényeken kell alapulnia.”
December 6-án a lett elektronikus médiahatóság meghozta a döntést, és „a nemzetbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyre” hivatkozva december 8-i hatállyal visszavonta a száműzött független orosz televízió műsorszórási engedélyét.
A döntésre azt követően került sor, hogy Lettország december 2-án tízezer eurós (4,12 millió forintos) bírságot szabott ki a Dozsgyra, amiért olyan térképet mutatott be, amelyen a megszállt ukrajnai Krím Oroszország részét képezte, és az orosz fegyveres erőket „a mi hadseregünknek” nevezte.
Ugyanezen a napon a lett állambiztonsági szolgálat vizsgálatot indított Alekszej Koroszteljov műsorvezető december 1-jén tett kijelentései miatt, amelyekben arra kérte a nézőket, hogy küldjenek be történeteket az orosz törvények megsértéséről a Vlagyimir Putyin elnök által szeptemberben elrendelt katonai mozgósítás során, valamint az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekményekről.
A kérés megfogalmazása közben Koroszteljov azt mondta: „Reméljük, hogy sok katonának is segítettünk, nevezetesen felszerelés és a legszükségesebb dolgok biztosításával a fronton.”
Az egyik legelismertebb orosz nyelvű médiumnál történt incidensek felkeltették a figyelmét azoknak Lettországban, Ukrajnában és más országokban, akik úgy vélik, hogy sok orosz ellenzéki személyiség – tudatosan vagy tudattalanul – szimpatizál a Kreml újgyarmatosító, imperialista ösztöneivel.
A Dozsgy támogatói azonban azt állítják, hogy a csatorna elhallgattatása – amelyet azért üldöztek el Oroszországból, mert nem követte a Kreml retorikáját Ukrajna megszállásával kapcsolatban – Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét jelenti, és csapást mér az orosz agresszió megállítására irányuló erőfeszítésekre.
Az angolul TV Rain néven ismert Dozsgy vezetősége gyorsan elbocsátotta Koroszteljovot, és válságmódba ment át azon vádak miatt, hogy a csatorna támogatta Moszkva indokolatlan ukrajnai invázióját.
„A Dozsgy soha nem szállított, nem szállít és soha nem is fog szállítani felszerelést vagy bármi mást semmilyen hadseregnek, beleértve az oroszt is” – nyilatkozta Tyihon Dzjadko főszerkesztő december 2-án a Current Time-nak.
Ezek a lépések azonban nem voltak elegendők ahhoz, hogy meggyőzzék a lett szabályozóhatóságokat, amelyek közleményükben azt írták, hogy a csatorna vezetése „nem értette meg és nem ismerte el a jogsértések jelentőségét és súlyosságát, ezért nem működhet Lettország területén”.
A Dozsgy ígéretet tett arra, hogy folytatja adását a közösségi médián és az interneten keresztül.
A törvények felett áll?
A csatorna 2010-ben indult Oroszországban „Optimista csatorna” szlogennel. Komoly, professzionális csatornaként szerzett magának hírnevet, amely a kormány nyomása ellenére is tudósított a tüntetésekről, a korrupcióról, a másként gondolkodókról és más oroszországi témákról. 2021-ben, az Oroszország ukrajnai invázióját megelőző szigorítások idején a Kreml a Dozsgyot „külföldi ügynöknek” nyilvánította. Oroszországban márciusban, kevesebb mint egy hónappal a háború kezdete után zárták be háborús tudósításai miatt. Júliusban indult újra az adás a rigai stúdiókból.
A vita a Dozsgyról felszította a régi feszültségeket az emigráns oroszok és más, volt szovjet tagköztársaságok állampolgárai között.
„Ó, istenem! – írta az egyik felhasználó Twitteren. – Megint valahol nem engedtek az oroszoknak, akik szerint csak a helyi balekoknak kell betartaniuk a törvényt, míg az »erősebb állam« képviselői mindezek felett állnak. Csak az orosz ellenzéket gyalázta meg ez a történet.”
Egy lett Twitter-felhasználó posztjában dicsérte a szabályozókat, amiért „nem engedtek a »jó oroszok« hisztériájának”.
„Az a gondolat, hogy »Oroszország határai sehol sem érnek véget« melegíti a vatnyikok [pufajkások] és az orosz liberálisok lelkét egyaránt” – írta egy másik Dozsgy-kritikus Twitteren, egy Putyin-idézetet és egy pejoratív szlengkifejezést használva azokra az oroszokra, akik kritikátlanul hisznek a Kreml sovinizmusának.
Mások azt állították, hogy a Dozsgy vezetői úgy jelentek meg a lett szabályozóhatóságok előtti meghallgatáson, hogy a delegációjukban nem volt olyan, aki beszélt volna lettül.
„Azt hitték, hogy oroszul fognak beszélni” – írta egy Twitter-felhasználó, aki úgy jellemzi magát, hogy „szuperképességem az, hogy ukrán vagyok”. (A vádat, hogy nem volt lettül beszélő a Dozsgy képviselői között, időközben cáfolta a csatorna.)
Egy lett nacionalista Twitter-fiók, amelyet azóta felfüggesztettek, előásta Dzjadko egy 2014-es bejegyzését, mintegy bizonyítandó a Dozsgy imperialista hajlamait. A posztban Dzjadko szarkasztikusan azt írta: „Krím, üdvözlünk Oroszországban!”, amihez egy olyan videót linkelt, amelyen az orosz megszálló hatóságok brutálisan szétvertek egy tüntetést a krími Szevasztopol városában.
A Twitteren egy másik kommentelő „birodalmi trójai falónak” nevezte a Dozsgyot.
„Pezsgőbontás a Kremlben”
A prominens orosz liberálisok, akiknek többsége azért hagyta el Oroszországot, mert tartott a Putyin politikájával szembeni ellenállás miatti üldöztetéstől, azzal érveltek, hogy Lettország döntése alapot ad az ünneplésre a Kremlben, hozzátéve, hogy senki sem hiszi komolyan, hogy a Dozsgy felszereléssel látta el az orosz katonákat Ukrajnában.
„A mai nap Putyin ünnepe – írta Leonyid Volkov, a bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij egyik vezető tanácsadója Twitteren. – Az élet mostanában kevés okot adott neki az örömre, de ma pezsgőt bontanak a Kremlben.”
Navalnij szóvivője, Kira Jarmis hasonlóan nyilatkozott: „A Dozsgy engedélyének érvénytelenítése Putyinnak segít, és semmivel sem árt neki.”
Borisz Visnyevszkij szentpétervári képviselő még napokkal a lett döntés előtt azt írta, hogy az engedély visszavonása „nagyon nagy ajándék lenne az orosz propagandistáknak”.
Lev Sloszberg, a liberális Jabloko párt helyi vezetője a Lettországgal határos oroszországi Pszkov régióban bírálta Riga döntését mint „populista reakciót a lett társadalom radikális részének követeléseire, amely az ország médiájának és politikájának teljes derusszifikálását követeli”.
A kritikusok úgy reagáltak ezekre az érvekre, hogy azok pont a Dozsgy ellenzőinek álláspontját támasztják alá.
Sloszberg bejegyzése alatt az egyik olvasó így kommentelt: „Ennek a posztnak a lényege, hogy Lettország reménytelenül provinciális, de a »feljebb állók« engedélye nélkül mer döntéseket hozni. Mi a javaslata? Jön, és rendet teremt? Nem támogatom a Dozsgy betiltását, de nem mentesülhetnek a lett törvények betartásának kötelezettsége alól. Az ön reakciója elég sokatmondó.”
Julija Latinyina orosz újságíró a Twitteren összekapcsolta Lettország döntését azzal az állítással, hogy az ország sokkal kevesebb ukrán menekültet fogadott be, mint a jóval kisebb Észtország. Míg sok kommentelő vitatta a számadatait, mások azt vetették a szemére, hogy megpróbál politikát diktálni Lettországnak.
„Annak az országnak az állampolgára, amely mindenekelőtt menekültté tette az embereket, azzal vádol másokat, hogy túl keveset fogadnak be közülük – írta az egyik kommentelő. – Tiszta szürrealizmus.”
Ugyanakkor az oroszszimpátiával nagyon nehezen vádolható Carl Bildt egykori svéd miniszterelnök bírálta a Dozsgy sugárzási engedélyének megvonását.
„Háború van, ilyenkor felkorbácsolódnak az érzelmek, de nem nagyon látom ennek a döntésnek az értelmét. A Kremlnek nagyon tetszeni fog, ki fogja használni. Remélem, a @tvrain_english új otthonra talál, és folytathatja fontos küldetését.”
„Természetes szövetségesek”
Konsztantyin Szonyin orosz közgazdász, aki a Chicagói Egyetemen tanít, a Dozsgyról szóló vita számos árnyalatát megragadta Twitter-bejegyzéseiben.
„Teljesen megértem sok ember frusztrációját Ukrajnában, Lettországban és más országokban, amelyeket Oroszország megtámadott vagy fenyeget – írta, miközben sajnálkozott Lettország Dozsgyra vonatkozó döntése miatt. – Megértem a vonakodást az árnyalt szemlélet alkalmazásától, amely különbséget tesz a háborúpárti, Putyin-párti oroszok és a háborúellenes oroszok között.”
„Azt is megértem, hogy a háborúellenes, Putyin-ellenes oroszok felelősséget viselnek a háborúért és Putyinért – folytatta. – Én magam is elgondolkodom azon, hogy mit tehettem volna másképp, milyen erőfeszítéseket tehettem volna annak érdekében, hogy megakadályozzam, hogy Putyin rendszere maga alá gyűrje Oroszországot, és háborút indítson Ukrajna ellen.”
Szonyin azonban kitartott amellett, hogy a háborúellenes oroszok „természetes szövetségesei és segítői Ukrajna védelmezőinek” még akkor is, ha ők maguk nem tudták „megállítani a bűnös háborút”.
