Az áremelkedések miatt a tavalyinál gyengébb szezont valószínűsít idén a Szabad Európának nyilatkozó északi parti vendéglős, aki úgy látja, drága lett a magyar családoknak a Balaton. Előző cikkünkben a horvát Adriát ismerő turisztikai szakember beszélt arról, hogy az ukrajnai háború, a drágább energia és az infláció miatt milyen árakra számíthatnak ott a magyarok. Most belföldön néztünk szét.
A feleségem szerint pesszimista vagyok. Én inkább realistának mondanám magam, szerintem gyengébb lesz az idei szezonunk. Már az indulás is ezt mutatja – mondja a Szabad Európának egy vendéglős, aki a Balaton-felvidék egyik kapujában fekvő városban üzemelteti éttermét.
Állami segítség nélkül nem vészelte volna át
Kivállalkozásról van szó, hat-hét bejelentett dolgozóval. A férfi nem akart névvel szerepelni cikkünkben, azt kérte, hogy az északi part egyik vendéglőtulajdonosaként írjunk róla. Az étterem szerinte viszonylag jó helyen van, így egész évben nyitva tudnak tartani, alkalmazottai valamennyien környékbeliek.
Az étterem a járvány alatt végig üzemelt, átálltak kiszállításra, illetve azonnal behívták a dolgozókat, amikor már volt mód rá. A vendéglős azt mondja, az állami segítségnek köszönheti, hogy egyetlen alkalmazottjának sem kellett felmondania. Így étterme nem küszködött a szakképzett, tapasztalt munkaerő hiányával tavaly sem, amikor újra teljes üzemben kezdtek dolgozni.
Mint mondja, sokan nem voltak ilyen szerencsések, a környezetében is van olyan üzlet, amelyik nem élte túl a pandémia miatt bevezetett korlátozásokat.
„Amikor a világjárvány miatt elkezdődtek a lezárások, nagyon sokan elmentek a vendéglátóiparból a bizonytalanság miatt. Az építőiparban, a kereskedelemben kötöttek ki, és látható, hogy ennek a szakembergárdának a nagy része nem is fog visszajönni, mert biztosabb megélhetést talált, sok helyütt hétvégi munka sincs.”
Tíz és harminc százalék közötti drágulás a vendéglátásban
A tavalyi szezon – csakúgy, mint az horvát Adrián – a magyar tengernél is kiemelkedően jó volt, az emberek a szigorú korlátozások után nyaralni akartak. Az idei nyártól azonban az étteremtulajdonos már nem reméli ugyanezt, és ennek szerinte elsősorban az áremelkedés az oka.
Azt mondja, hogy a bérköltségek, az infláció, az alapanyagok árának emelkedése miatt a vendéglátásban alsó hangon tíz–harminc százalék közötti drágulásra kell számítani. Úgy véli, hogy a felső kategóriás éttermeknek már nincs mozgásterük, ott olyan árak jelennek meg az étlapon, amelyeket már nem biztos, hogy tolerálnak a hazai vendégek. Saját, magyaros ízeket kínáló vendéglőjében húsz százalék körüli áremelésre kényszerült.
„A Balaton drága lett az átlag magyar családok pénztárcájának. A SZÉP-kártya eddig sokat tompított ezen, de félő, hogy az élelmiszerárak emelkedése miatt a családok idén nem a vendéglőkben, hanem az üzletekben, alapvető élelmiszerek vásárlására használják majd fel a SZÉP-kártyát.”
Erre egyébként február elseje óta van lehetőség, és az intézkedést egyelőre július elsejéig meghosszabbították. Az üzletember szerint ezt meg fogják érezni az éttermek a forgalmukon. Hozzátette, az akár háromszoros-négyszeres energiaárak begyűrűznek ebbe a szektorba is, emiatt szerinte sok üzlet nem tud majd télen nyitva tartani a Balatonnál.
El lehet felejteni az 1500 forintos menüt
Hogy mennyire szállhatnak el az árak a Balatonnál, arról már több nyilatkozat is megjelent. Németh Tamás balatonboglári séf a Dining Guide-nek adott interjúban például arról beszélt, hogy hasonló szférákban mozognak az árak a Balatonnál, mint a horvát tengerparton, amit semmiképpen sem lehet olcsónak nevezni.
Makkos Péter fonyódi étteremtulajdonos, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetsége fonyódi térségének elnöke még áprilisban beszélt arról a 24.hu portálnak, hogy ha nem marad meg az árstop, az étolaj ára a duplájára is emelkedhet, ezt pedig például a lángos árába is be kell majd építeni. Mint fogalmazott, az éttermekben 15-20 százalékos drágulásra kell készülniük a nyaralóknak, el lehet felejteni az 1500 forintos menüt a Balatonnál.
A foglalások alapján lehet kiemelkedően jó az idei nyár
Legalábbis erre következtet az eddigi számok alapján a Szállás.hu. A turisztikai szakportál sajtószóvivője, Kelemen Lili a Szabad Európának egyelőre óvatosan fogalmazott. Mint mondta, a nyárra érkező foglalási számok egyelőre biztatók, azt viszont nehéz megjósolni, hogy a további infláció, áremelkedés, az üzemanyag drágulása hogyan hat az idei nyárra, hiszen a drágulással párhuzamosan a vendégek kisebb összeget tudnak utazásra fordítani.
Cikkünk írásakor az idei pünkösdi hosszú hétvégén Eger, Siófok, Szeged, Budapest és Hajdúszoboszló tűnik a legkeresettebb úti célnak. Egerben még nagyjából minden második szálláshely, míg Siófokon a szálláshelyek negyven százaléka, Szegeden 17 százalékuk volt foglalható.
A teljes nyári foglalási számot tekintve egyelőre az látszik, hogy az előfoglalások száma a tavaly nyáron megvalósult foglalások harmadánál tart. A szakember szerint az eddig számok alapján többen utaznak, mint 2019-ben, még a magasabb árak ellenére is. Így a pünkösd és a nyár, illetve a kora ősz is kiemelkedő lehet a hazai turizmusban.
A Szállás.hu online felmérése szerint a magyarok többsége belföldi nyaralást tervez, de mivel idén nyáron már nem lesznek korlátozások, valószínűleg a tavalyinál több magyar nyaral külföldön. A legutóbbi kutatások alapján azt látjuk, hogy a felmérésben részt vevők kétharmada tervez nyaralást Horvátországban idén – mondta Kelemen Lili.
Régiós szintű probléma a szakemberhiány
Kelemen Lili, a Szállás.hu sajtószóvivője a Szabad Európának arról beszélt, hogy már a pandémia előtt is nehéz volt jó munkaerőt találni, de a pályaelhagyók hatására tovább romlott a helyzet. Azok, akik a szakma elhagyása mellett döntöttek, a megtapasztalt bizonytalanság miatt jellemzően már nem térnek vissza.
A szakemberhiány tehát továbbra is komoly gondot jelent, nemcsak Magyarországon, hanem kelet-közép-európai régiós szinten is, ráadásul a munkaerőhiány felfelé tolja a bérköltséget. A legtöbb szálláshelyen kétségbeesetten keresnek takarítót, szobalányt, szakácsot és pincért.
A Nielsen IQ és a Szallas Group 2021-es felmérése szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Bár Csehország relatíve bőséges munkaerővel rendelkezik a régió más országaihoz viszonyítva, mégis akad szálláshelyenként átlagosan 10,5 szabad pozíció.
