Az utasok szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy drágul-e a reptér állami tulajdonban, amit végső soron a repülőjegyekben fizetnek meg – mondta egy légi közlekedési szakértő. Szerinte a reptér csak egy infrastruktúra, senki sem úgy választ úti célt, hogy ott milyen tulajdonban van a repülőtér, ezért nem teljesen világos, hogy a politikai célokon túl mi motiválja a vásárlást.
A magyar kormány újabb vételi ajánlatot tett a Budapest Airport megvásárlására; az ajánlat négymilliárd euró (1500 milliárd forint) körül van – tudta meg a Bloomberg.
A világban ritkán szoktak visszavásárolni korábban már privatizált reptereket, a budapesti repülőtér kellően nagy ahhoz, hogy a privát szektor sikeresen tudja működtetni, kérdés, miért vegyen részt benne az állam, ahogy minden más gazdasági tevékenységben, amelyet a magánszektor üzemeltet – mondta a Szabad Európának Bognár András közgazdász, a londoni ICF tanácsadó cég légi közlekedési szakértője.
Európában mintegy húsz éve indult a repülőterek privatizációs hulláma, jellemzően a kisebb, kevésbé jövedelmező repülőterek maradtak állami tulajdonban – mondta a szakértő. Például a bécsi reptér többsége magánkézben van, a frankfurti reptér és a londoni Heathrow pedig teljesen magán. A nagyobb repülőtereket általában magáncégek irányítják. A repülőtér infrastruktúrának számít, mint egy koncesszióba adott autópálya – mondta.
Miután a 2005-ös privatizációval a Budapest Airport magánkézbe került, a kormány bevezetett egy ársapka-szabályozást a költségekre. Az utasok szempontjából szerinte most az a legérdekesebb kérdés, hogy ez az ársapka a jövőben is működni fog-e, az állam is betartja-e ezt a monopóliumszabályozást, vagy feloldja, és belátása szerint változtathatja a díjakat. Egyelőre semmit sem lehet tudni arról, hogy ezzel mi a szándék – mondta Bognár András.
Állami vásárló esetén szerinte nem világos, mi számít megtérülésnek. Úgy tudja, leginkább turizmusfejlesztéssel indokolják a vásárlást, de ebben az esetben szerinte ezt a sok pénzt nem a reptérbe kellene fektetni, hanem közvetlenül a turizmusba, például szállodaépítésekbe.
A reptér csak egy infrastruktúra, senki sem úgy választ úti célt, hogy ott milyen tulajdonban van a repülőtér, ezért nem teljesen világos, hogy a politikai célokon túl mi motiválja ezt a vásárlást – tette hozzá a szakértő.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábbi nyilatkozata szerint a budapesti repülőtér stratégiai eszköz, ezért magyar kézbe kell kerülnie. Bognár András szerint homályos, hogy ez mit jelent.
„Akkor ezek szerint az osztrákok, a németek, a franciák és az angolok eltapsolják a stratégiai eszközeiket? Mi fog változni, ha állami tulajdonba kerül? Ez a nagy kérdés, amit senki sem lát egyelőre” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: A repülőtér tervezett visszavásárlása kapcsán kapott másfél milliárdos állami megbízást egy Tiborcz-közeli cég
1500 milliárd forintos ajánlat
A magyar kormány 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát, amelyet a brit BAA International Ltd. szerzett meg 75 évre 464,5 milliárd forintért. A német Hochtief AirPort GmbH (2013-tól AviAlliance) 2007. június 6-án megvette a BAA tulajdonrészét, azóta a német cég a fő tulajdonos.
Az AviAlliance GmbH a Budapest Airport Zrt. részvényeinek 55,44 százalékával rendelkezik, a német cég tulajdonosa pedig egy kanadai nyugdíjalap, a Public Sector Pension Investment. Egy másik kanadai nyugdíjalapnak, a Caisse de dépôt et placement du Québecnek 21,23 százaléka van a Budapest Airportban, a szingapúri állami befektetési alap, a GIC leányvállalata, a Malton pedig 23,33 százalékos részesedéssel rendelkezik a budapesti reptérben.
Az Orbán-kormány évek óta tervezi a repülőtér megvásárlását. Legutóbb 2021-ben tettek ajánlatot, de később leállították a folyamatot. 2023 februárjában élesztették fel a reptér megvásárlását, és Nagy Mártont bízták meg a tárgyalásokkal.
A Reuters júniusban írta meg, hogy a magyar kormány „baráti” társbefektetőt keres a Budapest Airport megvásárlására, majd a repülőtér üzemeltetésére. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány többségi részesedésre törekszik, de nyitott a tárgyalásokra. Elmondta, hogy a felvásárlás 2023 végére zárulhat le, több repülőtér-üzemeltetővel tárgyalnak, egyikük katari.
Az AviAlliance megerősítette: a magyar kormány jelezte, hogy továbbra is érdeklődik a repülőtér átvétele iránt.
„Bár a részvényesek nem kezdeményezték a tranzakciót, az AviAlliance és társtulajdonosai kötelesek megfontolni minden olyan vételi ajánlatot, amely alapjaik érdekeit szolgálja” – írta a cég, hozzátéve, hogy hosszú távú befektetője a repülőtérnek.
A Budapest Airport legutóbbi közlése szerint a világjárvány miatt két veszteséges év után 2022-ben 76,6 millió eurós (29,7 milliárd forintos) nettó nyereséget ért el 277,7 millió eurós (108 milliárd forintos) nettó árbevétel mellett.
Kedden a magyar kormány újabb hivatalos vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra egy állami befektetési társaságon keresztül – írta a Bloomberg. Az ajánlat négymilliárd euró körül van, a repülőtér tulajdonosai is hajlandók az újabb tárgyalásokra. A Bloomberg és a Portfolio is megjegyezte: nem lehet véletlen, hogy kedden a magyar állam tízéves eurókötvényt adott ki, a befolyt pénzt a felvásárlásra is felhasználhatják.
A Bloomberg információi szerint a magyar állam 51 százalékos tulajdonrészt szerezne vissza, 49 százalék jutna a „baráti” társbefektetőnek, aki egy repülőtér-üzemeltető lehet.
Képek egy repülőtér történetéből
