Hogyan fokozták a tálibok az elnyomást Afganisztánban az utóbbi két évben? A Szabad Európa infografikája időrendi sorrendben csokorba szedte a fundamentalisták által bevezetett súlyos korlátozásokat, amelyek szembemennek korábbi ígéreteikkel.
Amikor a tálibok 2021. augusztus 15-én átvették a hatalmat, sok afgán arra készült, hogy visszatér az elnyomás, amely a szélsőséges csoport korábbi brutális uralmát jellemezte a kilencvenes években.
A fundamentalisták kezdetben azzal próbálták csillapítani az afgánok és a nemzetközi közösség aggodalmait, hogy a korábbihoz képest mérsékeltebb erőként definiálták magukat, és ígéretet tettek az emberi jogok és a sajtószabadság megőrzésére.
De két évvel azután, hogy uralmuk alá hajtották az országot és megdöntötték a nyugati támogatású afgán kormányt, a keményvonalas iszlamisták sutba dobták ígéreteiket. Súlyosan korlátozták a nők szabadságjogait, brutálisan lecsaptak a másként gondolkodókra, és újra bevezették az igazságszolgáltatás kegyetlen formáit.
A tálibok teokratikus kormánya az élet minden területén korlátozásokat léptetett életbe, amelyek kiterjednek az emberek megjelenésére, szabad mozgására, a munkához vagy tanuláshoz való jogára és a szórakozáshoz való hozzáférésére.
Az elnyomó törvények főleg a nőket sújtják. Jogvédő csoportok azzal vádolják a tálibokat, hogy megpróbálják kiiktatni a nőket a közéletből, és otthonukba zárják őket.
A tálibok több mint száz rendeletet és utasítást adtak ki az iszlám sáríjatörvénykezés szélsőséges és törzsi értelmezése alapján.
Az erkölcs előmozdításáért és a bűn megelőzéséért felelős minisztérium az illetékes a tálib erkölcsi törvények végrehajtásában, beleértve a szigorú öltözködési szabályokat és a nemek elkülönítését a társadalomban.
A minisztérium rettegett erkölcsrendőrségének tagjai nyilvánosan büntetik a szabálysértőket, gyakran erőszakosan. A tálib erkölcsi törvények megsértéséért elítélt férfiakat és nőket bebörtönözik vagy nyilvánosan megkorbácsolják, gyakran mezőn vagy sportpályán.
A tálibok számos rendelete és korlátozása első, 1996–2001 közötti hatalmi időszakukra emlékeztet, amikor a brutális rezsim megfosztotta az afgánokat a legalapvetőbb jogaiktól.
A hatalom visszaszerzése óta a tálibok eltörölték Afganisztán alkotmányát és büntető törvénykönyvét, és átalakították az igazságszolgáltatási rendszert. Mivel a tálibok számos törvényét nem kodifikálták, következetlenül tartatják be az ország különböző részein. A helyi tálib vezetők gyakran saját rendeleteket és korlátozásokat hoznak.
Az afgánok attól félnek, hogy a tálibok további drákói rendeleteket fognak bevezetni, miközben Afganisztánban létrehozzák az általuk tisztának nevezett iszlám rendszert.
A militánsok valószínűleg tovább fogják csorbítani a nők jogait. Megtiltották nekik, hogy egyetemre járjanak, és nagyrészt az egészségügyi és oktatási ágazatra korlátozták munkalehetőségeiket. Az ország számos területén betiltották a nők által vezetett vállalkozásokat.
A nők foglalkoztatását tovább ronthatja, ha a tálibok a lányok oktatásának általános tilalmát rendelik el, ahogyan a kilencvenes években tették. Eddig a hatodik osztály alatti lányoknak engedélyezték az iskolába járást.
A militáns csoport valószínűleg kiterjeszti a média elleni fellépést is. Az Afganisztánban még működő néhány független médiumnak komoly korlátozásokkal kell szembenéznie azzal kapcsolatban, hogy miről tudósíthat.
Mivel a médiumok egyre nagyobb cenzúrával szembesülnek, valamint egyre több újságírót tartóztatnak le és fenyegetnek meg, az ország egykor pezsgő médiavilága valószínűleg még inkább háttérbe szorul.
A tálibok valószínűleg megerősítik hírhedt erkölcsrendőrségüket is, hogy erőszakkal érvényre juttassák rendeleteiket, és fokozzák a testi fenyítés alkalmazását.
Az elmúlt hónapokban megugrott a nyilvános korbácsolások, amputálások, megkövezések és kivégzések száma azok esetében, akiket a tálib bíróságok különböző bűncselekményekért elítéltek.