Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Teher- és szállodahajók akár egész évben - hozzányúlnának a Dunához


Városnéző hajók a Dunán Budapesten 2019. május 30-án

Március 3-ig, azaz szerdáig lehet véleményezni a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti vizsgálati dokumentációját. Évtizedes késésben lévő tervről van szó, amit aggodalommal figyelnek a környezetvédők és amiről vélhetően keveset tudnak az érintett települések lakói.

A beavatkozás lényege, hogy 2,7 méter méllyé teszik a Duna magyarországi szakaszán a folyót, így téve alkalmassá arra, hogy az év nagy részében akadálytalanul hajózhassanak rajta a több ezer tonnás teherhajók és a hatalmas szállodahajók.

A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. honlapján található információk szerint a beruházás 6,3 millió euróba kerül, amit 85 százalékban az Európai Unió finanszíroz.

Azt írják, hogy a hivatalosan “A magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztés előkészítésének kiterjesztése” elnevezésű tervezési projekt fontos része a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) elkészítése és felülvizsgálata.

Ez bemutatja, előre jelzi és értékeli a program végrehajtásának a környezet állapotára gyakorolt, várható hatásait. Mint írják, a dokumentum véleményezésében kulcsfontosságú a területileg érintett önkormányzatok, civil szervezetek és az illetékes állami szervek, szakhatóságok szerepe. A társadalmi egyeztetés célja, hogy az ő bevonásukkal teremtsék meg a projekt környezeti fenntarthatóság szempontjából megfelelő végrehajtásának feltételeit.

A Duna főága Magyarországon 417 km hosszú. Ehhez csatlakozik az 53 ágból álló mellékágrendszer további mintegy 300 km hosszan. A mellékágaknak kiemelt szerepük van turisztikai és természetvédelmi szempontból. A tervek szerint a Szob és a Déli országhatár közötti szakaszon összesen 31 helyszínen, 52 kilométeren kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni.

Már tíz éve is téma volt

Utoljára tíz éve volt napirenden a magyar Duna-szakasz hajóútszűkületeinek megszüntetése. Ahogy arra cikkében az atlatszo.hu felhívja a figyelmet, 2005-ben került be az Európai Unió kiemelt közlekedési útvonalai közé a Duna magyarországi szakasza, amit az uniós hajózásfejlesztési tervek szerint 2014-ig nagy merülésű hajók számára is járhatóvá kellett volna tenni.

A tervezés el is indult 2005-ben, de ahogyan arról a WWF Magyarország a honlapján ír, "a Magyarország szempontjából soha meg nem térülő, elsősorban nyugat-európai gazdasági igényeket kiszolgáló, azonban jelentős természetkárosítással járó beruházás" az el múlt évtized egyik legnagyobb természetvédelmi tiltakozását váltotta ki.

Finomítottak a terven, de...

A WWF Magyarország szerint a NIF Zrt. honlapján jelenleg elérhető és társadalmi véleményezésre bocsátott Stratégiai Környezeti Vizsgálat a múltban sok vitát kiváltó tervekhez képest a környezet- és természetvédelmi szempontokat hangsúlyosabban szem előtt tartó beavatkozásokról szólnak. Ugyanakkor a dokumentumból kiderül, hogy a meder kotrása során élőhelyek és védett fajok példányai semmisülhetnek meg.

„Az érintett területeken az üledékkel együtt az itt található vízi puhatestűek egyedeinek várhatóan több mint 80-90%-a időlegesen kikerül a mederből, vagy fizikailag sérül és elpusztul", köztük Magyarországon és a Kárpát-medencében őshonos és természetvédelmi szempontból védett, értékes fajok is.

A WWF Magyarország arra figyelmeztet, hogy a Duna magyarországi szakasza nemzetközi víziút és a Natura 2000 hálózat része. Ott, ahol a munkálatok fakivágásokkal járnak, védett madarakat is veszélyeztetnek, másutt az ivóvízbázisok kerülhetnek veszélybe, a projekt ugyanis a Duna mentén 58 vízbázist érint.

Ki tud a véleményezési lehetőségről?

A Magosfa Alapítvány a Facebookon hívta fel a figyelmet pár nappal ezelőtt arra, hogy március 3-án lejár a véleményezési lehetőség, amiről ők is csak nemrég értesültek, és amelynek a Duna-Ipoly Zöldút Programot koordináló nonprofit alapítvány szerint nem biztosítottak nagy publicitást. A NIF honlapján elérhető sajtóközleményből nem derülnek ki például a várható környezeti hatások, azokat csak a belinkelt, több száz oldalas dokumentumokat tanulmányozva lehet megtalálni.

Megkérdeztük a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-t egyebek között arról, nem gondolkodnak-e a véleményezési határidő meghosszabbításán, miután maga a véleményezési lehetőség kevés nyilvánosságot kapott, illetve arról, egyeztetnek-e – ha igen, mikor és hogyan a beavatkozásban érintett települések vezetőivel, illetve a környezetvédőkkel, civil szervezetekkel. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

XS
SM
MD
LG