Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Jogerős döntés: a köztévé nem titkolhatja, mit vár el a Híradótól


Kontra György, az M1 Híradó bemondója a vizuális megjelenésében megváltozott 4-es stúdióban a közmédia Kunigunda úti gyártóbázisán 2020. március 15-én
Kontra György, az M1 Híradó bemondója a vizuális megjelenésében megváltozott 4-es stúdióban a közmédia Kunigunda úti gyártóbázisán 2020. március 15-én

Immár jogerős az a döntés, amelynek értelmében a közszolgálati médiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyekből többek között kiderülhet, ki viseli a szerkesztői felelősséget például a köztévé Híradójában elhangzottakért. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis jóváhagyta az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét. A perben képviseletünket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el.

Még 2021. március 2-án adtunk be közérdekű adatigénylést a Duna Médiaszolgáltatóhoz, amelyben többek között bizonyos programok, köztük hírműsorok megrendelőlapjait szerettük volna megismerni. Ezekből a dokumentumokból ugyanis kiderülhet, kin múlik, hogy a köztévében olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek sérthetik azt a kiegyensúlyozottságot, amelyet a törvény is előír a köztévének.

A döntés jogerős, a dokumentumokat augusztus első felében meg kellene kapnunk.

A Médiatörvény értelmében ugyanis a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Tehát amikor a törvény a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárásokat megfogalmazza, azok a Dunára vonatkoznak.

A műsorokat ugyanakkor nem a Duna, hanem az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) gyártja le. A Médiatörvény nevesíti is, hogy az MTVA „feladata a közszolgálati célú műsorszámok gyártása”. Részben ez a kettősség tette lehetővé, hogy ne legyen következménye például annak, amikor a Híradó egyik vezető szerkesztője olyan utasításokat adott az újságíróknak, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik, azonnal adja be a felmondását. Bende Balázs vezető szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha eddig néhányan meg is úszhatták a munkát „töltelékanyagokkal”, innentől mindenki a kampány frontvonalába kerülhet.

Ráadásul a köztévé Híradóinak készítői nem is a Duna, hanem az MTVA alkalmazottai.

Erről a jogi problémáról részletesen ebben a cikkben írtunk az elsőfokú bíróság ítélete után.

Ahogy akkor írtuk, elsősorban e jogi kérdés tisztázása miatt szerettük volna megismerni a Duna és az MTVA közötti viszonyt szabályzó keretmegállapodásokat, valamint szerettük volna megkapni egyes műsorok megrendelőlapjait is. Lapunk birtokában vannak ugyanis azok a 2012-ben kelt megállapodások, amelyeket az MTVA-val kötöttek az akkori közszolgálati médiaszoláltatók (2015 előtt a néhai Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. társaságból jött létre), és amelyek szabályozzák a cégek közötti együttműködést. Ez irányú közérdekű adatigénylésünket 2021. március 2-án küldtük el a Duna Médiaszolgáltatónak.

Mivel a Duna Médiaszolgáltató megtagadta a dokumentumok kiadását, bírósághoz fordultunk, ahol a Társaság a Szabadságjogokért képviselt bennünket.

A tárgyalás után a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem tudtuk bizonyítani, hogy létezik valamilyen keretmegállapodás a Duna és az MTVA között – hiába lenne logikus, hogy 130 milliárd forintnyi költésről kell hogy legyen valamilyen papír, és 2015 előtt volt is.

Viszont az egyes műsorok megrendelőlapjait ki kell adnia a Dunának, így kiderülhet, hogy a közszolgálati Duna Médiaszolgáltató mit vár el egy M1-en futó hírműsortól vagy a Krónikától.

A Duna ugyan fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, de az ítélőtábla jóváhagyta az előző döntést. A mostani ítélet már jogerős, azaz a Dunának ki kell adnia az általunk kért dokumentumokat.

A bíróság előtt a közmédia nem tudta bizonyítani, hogy a műsorok megrendelőlapjai üzleti titkot, illetve döntés-előkészítő adatot tartalmaznának.

A másodfokú tárgyaláson egyébként a Duna ügyvédje azzal is érvelni próbált a dokumentumok kiadása ellen, hogy ha azokat kiadnák, az a Szabad Európa mint „versenytárs birtokába jutnának”, és ez sértené a közmédia érdekeit és „befolyásmentes működéshez fűződő jogát”.

A bíróság ezt az érvelést sem fogadta el, hiszen a közérdekű adatok nyilvánosságához azok szabad terjesztése is társul.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG