Egész éjszaka, hétfő reggelig kitartott az a törékeny tűzszüneti megállapodás, melyet Izrael és palesztin fegyveresek kötöttek a csaknem három napon át folyó harcok lezárására Gázában – ez annak a jele, hogy mérséklődött az erőszak legutóbbi hulláma.
A mostani összecsapás volt a legsúlyosabb Izrael és gázai militáns csoportok között, mióta Izrael és a Gázát irányító Hamász tizenegy napos háborút vívott tavaly, fokozva a pusztítást és a nyomorúságot az évek óta blokád alatt álló Gázában.
Péntek óta izraeli repülőgépek gázai célpontokat lőttek, miközben az Irán által támogatott Palesztin Dzsihád fegyveres csoport több száz rakétát lőtt ki Izraelre.
Három nap, 43 halott
A harc három napja alatt 43 palesztin halt meg, köztük 15 gyermek és négy nő, és 311-en megsebesültek – közölte a Palesztin Egészségügyi Minisztérium. Izrael szerint néhány embert eltévedt rakéták öltek meg.
Izrael hétfőn közölte, hogy részlegesen újra megnyitja a Gázai övezetbe vezető átkelőhelyeket humanitárius célból, és teljesen is megnyitja őket, ha a nyugalom tartós lesz.
Izraeliek százezreinek életét zavarta meg az erőszak. A hadsereg közleménye szerint hétfőn fokozatosan feloldják a dél-izraeli lakosok esetében az elmúlt napokban bevezetett biztonsági óvintézkedéseket.
A Hamász a pálya szélén
Az erőszak azzal fenyegetett, hogy egy újabb, teljes háborúba torkollik, de végül megfékezték, mert a Gázát irányító Hamász a pálya szélén maradt – valószínűleg azért, mert tart az izraeli megtorlástól és az Izraellel kötött gazdasági megállapodások felbomlásától, beleértve az izraeli munkavállalási engedélyeket több ezer gázai lakos számára, amelyek erősítik az ellenőrzést a parti sáv felett.
Izrael és a Hamász négy háborút vívott azóta, hogy a csoport 2007-ben elfoglalta a területet.
Izrael pénteken azzal indította hadműveletét, hogy csapást mért az Iszlám Dzsihád egyik vezetőjére, mondván: „konkrét fenyegetések” voltak arra, hogy páncéltörő rakétákkal támadnak izraeliekre, válaszul az Iszlám Dzsihád egy másik magas rangú tagjának múlt heti letartóztatására Ciszjordániában. A letartóztatásra azután került sor, hogy Izrael hónapokig razziázott Ciszjordániában, hogy felkutassa az Izrael elleni palesztin támadások gyanúsítottjait.
Eltévedt rakéták?
A szombati légicsapás végzett az Iszlám Dzsihád egy másik vezetőjével.
Izrael közölte, hogy a támadásban bekövetkezett halálesetek egy részét eltévedt rakéták okozták, köztük azt az incidenst is a Gázai övezet északi részén lévő Dzsebalija menekülttáborban, amelyben hat palesztin vesztette életét szombaton. Vasárnap egy lövedék egy házat talált el Dzsebalija egyazon területén, és két férfi meghalt. A palesztinok Izraelt tartják felelősnek, míg Izrael azt mondja: vizsgálják, vajon eltévedt rakéta csapódott-e be a területen.
A megszállt Ciszjordániában hétfőn izraeli katonák lerombolták két olyan palesztin otthonát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy májusban gyilkos támadást hajtottak végre izraeliek ellen Elad városában. A katonák heves tiltakozással találkoztak a művelet során – közölte a hadsereg.
Próbatétel Lapidnak
A gázai erőszak kirobbanása kulcsfontosságú próbatétel volt Jaír Lapid ügyvivő miniszterelnök számára, akinek nincs tapasztalata katonai műveletek vezetésében. Ennek ellenére kevesebb mint három hónappal a megnyerni vágyott általános választások előtt engedélyezte az offenzívát.
Joe Biden elnök üdvözölte a tűzszünetet Izrael és a gázai fegyveresek között.
„Az elmúlt 72 órában az Egyesült Államok együttműködött Izrael, a Palesztin Hatóság, Egyiptom, Katar, Jordánia és mások tisztviselőivel a térségben, hogy ösztönözze a konfliktus gyors megoldását” – fogalmazott vasárnapi nyilatkozatában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn rendkívüli ülést tart a helyzetről. A tanács elnöki tisztét ebben a hónapban betöltő Kína az Egyesült Arab Emírségek, Peking, Franciaország, Írország és Norvégia kérésére tűzte napirendre az ülést.
„Hangsúlyozzuk elkötelezettségünket, hogy mindent megteszünk a most folyó eszkaláció leállítása, a polgári lakosság biztonságának szavatolása, valamint a palesztin foglyok ügyének nyomon követése érdekében” – fogalmazott közleményében Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti békefolyamatának különleges koordinátora.
Miért ellenérdekelt most a Hamász?
Az izraeli hadsereg szerint a gázai fegyveresek mintegy 580 rakétát lőttek ki Izrael irányába. A hadsereg közölte, hogy légvédelme sokat elfogott közülük, a lelőtt rakéták közül kettőnek Jeruzsálem volt a célpontja. Az Iszlám Dzsihádnak kevesebb a harcosa és támogatója, mint a Hamásznak, és keveset lehet tudni az arzenáljáról is. Mindkét csoport Izrael megsemmisítésére szólít fel, de eltérők a prioritásaik, a Hamászt pedig a kormányzás követelményei is korlátozzák.
A Hamász esetében erős az ösztönzés egy újabb háború elkerülésére. Tavalyi háborúja Izraellel, amely a négy nagy konfliktus egyike volt, valamint az elmúlt tizenöt év kisebb ütközetei elképesztő áldozatokat követeltek az elszegényedett terület 2,3 millió palesztin lakosától.
Tavaly Izrael és a Hamász hallgatólagos megegyezésre jutott, melynek alapja a munkavállalási engedélyek kereskedelmének nyugalma és annak a határblokádnak némi enyhítése volt, melyet Izrael és Egyiptom akkor vezetett be, amikor a Hamász tizenöt évvel ezelőtt elfoglalta Gázát. Izrael tizenkétezer munkavállalási engedélyt adott ki gázai munkásoknak, és újabb kétezer kiadását helyezte kilátásba.
