Felmérések alapján a dolgozó védőnők ötöde, nagyjából ezer helyettesít. Vannak olyan körzetek, ahol 200-350 gondozott is lehet, az ellátottak mintegy 25 százalékánál sérülhet az egyenlő ellátáshoz való jog – mondja a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervezetének vezetője.
A Szabad Európa több cikkben is foglalkozott a védőnői hálózat államosításával. Mintegy ötezer körzetben dolgozik nagyjából négyezer védőnő Magyarországon, vagyis eleve ezer helyen helyettesítés van.
Júliusig az önkormányzatok dolga volt a rendszer működtetése, a kormány azonban egy tavaly decemberi rendeletében állami feladattá nyilvánította. A védőnők munkáltatói július óta a kórházak.
Ehhez kapcsolódóan: Megvan az első áldozata a védőnői hálózat államosításának: bezár a gyöngyösi anyatejgyűjtő
Szalainé Pintér Boglárka, a FESZ védőnői alapszervezetének vezetője a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatainak ismeretében beszélt arról a Népszavának, hogy egy-egy körzetben kétszáz, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós – is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata, ennek eredménye pedig az, hogy a NEAK nyilvántartása szerint tízezer feladatellátási helyből 2500-3000-ben nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem, sérül az érintettek egyenlő ellátáshoz való joga.
Ehhez kapcsolódóan: Kirúgással fenyegettek Pest megyei védőnőket, ha nem írják alá az új szerződést
A FESZ védőnői alapszervezetének vezetője arról is beszélt, hogy a kórházakkal az állami átvétel után júliusban aláírt munkaszerződések többségében a helyettesítésre jó néhány helyen új elszámolást vezettek be: a korábbi heti húsz óra helyett csak tízet számolnak el.
A helyettesítési óraszám csökkentésével párhuzamosan csökkentették az ezért járó díjazást is, és üzemanyagköltség-térítés sincs, vagyis a helyettesítésért járó, lecsökkentett pénz nagy részét is elfurikázzák a védőnők a települések között ingázva.
