Hétfőn emlékeznek meg az Egyesült Államokban a tulsai mészárlás százéves évfordulójáról. Az oklahomai városban, az 1921-es, feketék elleni pogromban 300 embert öltek meg, és elpusztították az akkori legsikeresebb fekete városrészt.
A 20. század elején az oklahomai Tulsa város Greenwood nevű negyedét a „fekete Wall Streetként” emlegették. A rabszolgaság eltörlése után számos fekete amerikai telepedett le Oklahomában a szabadabb élet reményében. Később módosabb feketék jelentős összegeket fordítottak a városrész fejlesztésére, ahol (az időközben bevezetett szegregáció ellenére) az Egyesült Államok leggazdagabb fekete negyede alakult ki.
A fekete Wall Street
„Olyan volt, mint Mekka. Tulsát akkoriban úgy látták, mint most Atlantát” – mondta Duke Durant tulsai születésű színész, aki szerint a várost korábban országszerte ismerték nagy és jómódú fekete közösségéről.
Tulsa később mégis arról lett híres, hogy itt zajlott az amerikai történelem legsúlyosabb faji indíttatású erőszakcselekménye, az 1921-es tulsai mészárlás. A vérengzést egy Dick Rowland nevű fekete fiatal ügye váltotta ki, akit azzal gyanúsítottak, hogy megtámadott egy fehér nőt (a vád később tévesnek bizonyult, és Rowlandot a bíróság felmentette).
Másnap Rowlandot letartóztatták, és felfegyverkezett fehérek egy csoportja a fogdához indult (főként egy helyi lap szenzációhajhász cikke hatására), hogy meglincseljék. Greenwoodi feketék szintén összegyűltek, hogy megállítsák őket, a két csoport között végül összecsapás tört ki, lövések dördültek, két fekete és 10 fehér életét vesztette.
Hamarosan Greenwood utcáit elfoglalták az újabb, felfegyverzett fehér csoportok, akiket a rendőrség is támogatott. A zavargás végül általános fosztogatássá, gyilkolássá és gyújtogatássá fajult, amelynek végén lényegében az egész fekete Wall Streetet elpusztították, és mintegy 300 embert megöltek.
80 évig tabu volt
„Még egész kisgyerek voltam, de emlékszem, ahogy futnunk kellett, és ahogy bevonultak a katonák” – mondta az idén 106 éves Lessie Benningfield Randle, aki szintén részt vett az idei megemlékezésen. Ő és két másik, szintén száz év feletti túlélő kocsiban utazva vezetik fel az esemény emlékére rendezett felvonulást.
Az erőszaknak végül a Nemzeti Gárda fellépése vetett véget. Később William Harding elnök is elítélte az esetet, és néhány, a pogrom alatt félrenéző rendőr ellen eljárás indult. Ennek ellenére a tulsai mészárlás rövidesen tabutémává vált a közbeszédben. Részben azért, mert a korabeli sajtó igyekezett elbagatellizálni a történteket, a valósnál jóval kevesebb halálos áldozatról számolt be.
Az erőszak valós mértékét csak egy 2001-ben készült jelentés tárta fel. Azóta Tulsában évente tartanak megemlékezéseket, mint amilyen az idei Black Wall Street Legacy Festival, amelyen a pogrom túlélői is részt vettek. Az idei megemlékezések szervezői szerint a 80 évnyi hallgatás oka, hogy a tulsai feketék közül sokakat annyira traumatizált az eset, hogy a gyermekeiknek sem beszéltek róla. A helyi fehérek pedig nem hitték el, hogy elvileg tiszteletre méltó emberek képesek ilyen barbár tettekre.
Az idei évfordulón állandó kiállítás nyílik Tulsában, ami az egykori Greenwood felemelkedését mutatja be. A múzeum keddi megnyitóján a tervek szerint Joe Biden amerikai elnök is részt vesz majd. Hétfőn nyilvános megemlékezést tartanak, ahol több művész és politikus is színpadra lép, köztük a polgárjogi aktivistaként ismert Stacey Abrams. Greg Robinson, a megemlékezések egyik szervezője azt mondta: „örvendetes, hogy az évforduló miatt többek ismerik meg Greenwood történetét, de a jóvátételhez még sok munkára van szükség”.