Egy évvel azután, hogy a hatóságok vérbe fojtották a kormányellenes tüntetéseket, továbbra sem vontak még felelősségre senkit a többszáz tiltakozó megölése miatt.
A hivatalos személyek ehelyett arra próbálják kényszeríteni az áldozatok rokonait, hogy maradjanak csendben. Figyelmeztették őket, hogy ne tartsanak nyilvános megemlékezéseket.
Csak a legközelebbi hozzátartozók mehettek a sírhoz
A 34 éves, háromgyermekes anyát, Ameneh Sahbázit 2019. november 17-én lőtték agyon egy tüntetésen a Teherántól nyugatra fekvő Karazs városában, amikor megpróbált segíteni egy sebesültnek.
Családja egyike azoknak, akiket a hatóságok zaklattak. Ameneh bátyja, Mohamad Sahbázi azt mondta Szabad Európa testvéradójának, a Radio Fardának, hogy a család titkosított telefonszámokról fenyegető hívásokat kapott.
“Csak a család mehet a sírhoz” - mondták belbiztonsági ügynöknek tűnő férfiak a telefonban - mesélte Sahbázi. “Ha akár eggyel több ember jelenik meg, akkor nem engedélyezzük a megemlékezést és közbelépünk” - idézte szavaikat a férfi. Azt is elmondta, hogy a temetésre is csak a legközelebbi családtagok mehettek el.
Több száz halott a szankciók nyomán kirobbant tüntetéseken
A száznál is több iráni városban kirobbant tüntetéssorozatot az váltotta ki, hogy a kemény amerikai szankciók nyomán romló gazdasági helyzetben az iráni hatóságok tavaly novemberben azonnali üzemanyag-áremelést jelentettek be.
A tiltakozások gyorsan politikai jellegűvé váltak. A tömeg egy része az iráni vezetés elleni jelszavakat kezdett el skandálni és az Iszlám Köztársaság megdöntését követelte. A tiltakozók bankokat, benzinkutakat és rendőrkocsikat gyújtottak fel.
A tüntetések négy napja során legkevesebb 304 ember - köztük sok járókelő és 23 kiskorú - halt meg a karhatalmi akciókban - állítja az Amnesty International.
A rendfenntartók eleve ölni akartak
A londoni székhelyű jogvédő szervezet dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogyan alkalmaztak halálos kimenetelű erőszakot a rendfenntartók. Sokaknak a felsőtestére vagy a fejére céloztak, ami arra szándékra utal, hogy ölni akartak.
Az iráni belügyminisztérium 225 ember halálát ismerte el. Egy parlamenti képviselő szerint a halottak között volt hat biztonsági ügynök is. Körülbelül hétezer embert őrizetbe vettek.
Az iráni kormány közel egy héten át blokkolta az internethez való hozzáférést, hogy ezzel akadályozza a tiltakozások továbbterjedését és nehezebb legyen hozzáférni a tüntetések leverésével kapcsolatos információkhoz.
Az erőszakról azonban így is több videó jelent meg a közösségi médiában. Ezeken azt lehetett látni, hogy a biztonsági ügynökök hogyan csaptak le az utcákon az emberekre.
Letartóztatással fenyegetik a családtagokat, amiért megemlékeznek
Ameneh Sahházi éppen a bevásárlást intézte, amikor belekeveredett egy felvonulásba. Halálát az okozta, hogy nyakon lőtték - mondták a rokonai.
Temetését csak biztonsági ügynökök szigorú megfigyelése közepette engedélyezték. Egy évvel később családja az újabb állami fenyegetések közepette is megemlékezett róla.
“Nem tudjuk, mit tegyünk. Már akkor is letartóztatással fenyegetnek bennünket, ha épp hogy megemlítjük az esetet” - mondta Sahbázi testvére.
“Nem szándékozunk szembeszállni senkivel. Egyszerűen információt szeretnénk kapni az ügyében, megtudni, miért ölték meg, amikor nem volt nála fegyver”.
Több más áldozat rokonai is azt mondták a Szabad Európának, hogy nemrég figyelmeztették őket: ne tartsanak nyilvános megemlékezéseket és ne beszéljenek a médiának szeretteik haláláról.
“Megöltük, na és? Helyesen cselekedtünk”
Szakineh Ahmadi is elmondta, hogy az ő családjának sem engedték a nyilvános megemlékezést. Fia, Ebrahim Ketadbar egy bolt előtt állt, amikor 2019. november 16-án megölték.
“Elmentünk a sírhoz, de ügynökök vettek körül. Azt mondták, hogy csak 10 percig maradhatunk. Hívogatták a fiamat, a lányomat, mindenkit és azt mondták, ne tartsunk megemlékezést. De elmentem a gyermekem sírjához, hogy ne mentem volna el?” - mondta.
Az asszony hozzátette, hogy amikor a sírnál elkezdték őket zaklatni az ügynökök, összevesztek velük. “Erre ők teljesen nyugodtan azt mondták: megöltük, na és? Helyesen léptünk fel”. Ez nagy fájdalmat okozott neki - mesélte. Azt is elmondta, hogy a hatóságok megfenyegették, letartóztatják, ha nem marad csendben.
“Megmondtam nekik, hogy nem érdekel… Nem akarok pénzt. Semmit sem akarok, csak azt, hogy a fiam gyilkosát állítsák bíróság elé” - idézte fel, amit a biztonsági tiszteknek mondott.
Manucser Baktiárit július óta, ismeretlen vádak alapján tartják fogva. Ő egy másik agyonlőtt tüntető, a 27 éves Puja Baktiári apja.
Puja Baktiári a tüntetések és az azokat kísérő brutális rendteremtés jelképévé vált, apja pedig bírálta a vallási hatóságokat.
A jogvédők ENSZ-vizsgálatot követelnek
Az iráni hatóságok azóta sem tartottak független vizsgálatot a véres eseményekről és az akkori erőszak mértéke ismeretlen. Egyes jogvédő csoportok szerint a halottak száma sokkal magasabb lehet, mint az eddig megerősített adatok.
“Egy évvel a novemberi brutális rendfenntartó akció után az iráni hatóságok továbbra is kerülnek bármely felelősségvállalást és tovább zaklatják a tüntetéseken megölt emberek családtagjait” - írta a Human Rights Watch kutatója, Tara Szepehrifár egy november 17-i nyilatkozatban.
“A több száz áldozat családtagjai - köztük az iráni társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeibe tartozók - megérdemlik, hogy felelősségre vonják a súlyos jogsértések felelőseit” - tette hozzá.
A Human Rights Watch, az Amnesty International, az Iráni Emberijogi Tanács és további 20 jogvédő szervezet az ENSZ által vezetett vizsgálatot követelt, “a 2019. novemberi tüntetések idején és után az iráni hatóságok által elkövetett széleskörű és szisztematikus bűncselekmények és emberi jog elleni cselekmények ügyében”.
Feresteh Gázi és Golnaz Eszfandiari írása.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
