A magyar miniszterelnök vétóval fenyegetésének dacára rendületlenül folynak a tárgyalások a tagállamok között a hétéves keretköltségvetés felülvizsgálatáról. Hiába vágta vissza több mint harmadával a spanyol elnökség az eredetileg javasolt 66 milliárdos összeget, a csomag sorsa továbbra is bizonytalan.
Egy héttel az Európai Tanács ülése előtt a tagállamok nagykövetei intenzív tárgyalásokat folytatnak a hétéves keretköltségvetés felülvizsgálatáról, láthatóan nem sokat törődve a magyar vezetőnek azzal a felszólításával, hogy az EU vegye le a mostani csúcs napirendjéről, és halassza jövő évre a vitát.
Ukrajna támogatása napról napra sürgetőbbé válik
Bár egy magas rangú EU-tisztviselő újságírók előtt optimistának mondta magát, hogy a néhány nap múlva esedékes uniós csúcson sikerül megoldást találni mind a költségvetési vitában, mind az EU bővítését érintő döntésekben, a kormányok között egyelőre kevés a jele annak, hogy készek lennének a kompromisszumra. A fő bizonytalansági tényezőt Orbán Viktor vétóval fenyegetése mellett a német kormány döntésképtelensége jelenti a karlsruhei alkotmánybíróság közelmúltbeli döntése után, amely jókora lyukat ütött a német költségvetésen.
Az Ukrajnának szánt újabb amerikai finanszírozási csomag kongresszusi blokkolása ugyanakkor még nagyobb nyomás alá helyezi az Európai Uniót, hogy mielőbb fogadja el a bizottság által a költségvetési felülvizsgálat keretében Kijevnek a következő négy évre javasolt, ötvenmilliárd eurós csomagot, amelyből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 33 milliárd euró pedig kölcsön.
Aggodalmuk jeleként a holland és a svéd kormány egy lapunkhoz is eljutó, nem hivatalos dokumentumban aggodalmának ad hangot „a döntéshozatali folyamat elakadása és az ukrán eszköz késedelmes elfogadásának kockázata miatt. (…) A gyors elfogadás kulcsfontosságú Ukrajna stabil finanszírozásának garantálására 2024. január 1-jétől” – szögezi le a két ország, megbocsáthatatlannak nevezve bármilyen további késlekedést.
Magyarország kivételével eddig egyetlen tagállam sem kérdőjelezte meg az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd eurós pénzesborítékot, de számos ország ellenzi, hogy a jövő heti csúcstalálkozón kizárólag az ukrán finanszírozásról döntsenek, az alkut a keretköltségvetés többi eleméről pedig halasszák későbbre. Mivel az ukrán eszközből 17 milliárd euró továbbra is része az MFF-javaslatnak, a dolgok jelenlegi állása szerint az előbbit is a felülvizsgálat keretében kell majd elfogadni. Más kérdés, ha Orbán Viktor valóban kitart az ukrán pénz és az MFF-felülvizsgálat blokkolása mellett, mert ebben az esetben pótmegoldást kell keresni. Az egyik lehetőség, hogy 26 uniós tagállam kétoldalú alapon vállal pénzügyi kötelezettséget Ukrajna felé, kihagyva Magyarországot.
Egyre kisebb az összeg a tagállamoknak kiállítandó számlán
Az EU-tanács soros spanyol elnöksége az elmúlt napokban két módosított tárgyalási keretet is a tagállamok elé terjesztett, első körben a közel 66 milliárd euróról 51 milliárd euróra lehúzva a bizottság által javasolt kiegészítés volumenét, majd ezt december 6-án tovább csökkentve 40,6 milliárd euróra. Így elmondható, hogy az aktuális ajánlat több mint harmadával csökkenti az eredetileg javasolt összeget (a 66 milliárdhoz hozzáadandó a Kijevnek szánt 33 milliárd eurós kölcsön is).
Madrid a nettó befizetők óhaja előtt meghajolva a két körben 15-17 milliárd erejéig belső átcsoportosításra is javaslatot tett a különböző költségvetési alfejezetek között, de kihagyva belőle a kohéziós politikát és a közös agrárpolitikát. Mindez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy 66 milliárd euró helyett már csak 36 milliárd, illetve a legújabb és bizonyosan még nem végleges verzió szerint már csak 34,2 milliárd eurót kellene betolniuk a tagállamoknak pluszbefizetésként a csomagba. Ennek az összegnek a fele Ukrajnának jutna, a többiből maradna migrációra, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokra, a külső határok ellenőrzésére, a stratégiai technológiai platform (STEP) finanszírozására, a rugalmassági eszközre. A bizottság eredetileg 18,9 milliárd eurót kért a helyreállítási alap (Next Generation EU) infláció miatt megemelkedett kamatköltségeinek fedezésére, amire most ugyancsak kevesebb pénz jutna.
Putyin hozzájárulására is számítanak a csomag finanszírozásában
Az ellentmondásos, kreatív könyvelést is tartalmazó spanyol javaslatban szerepel egy potenciális, 15-17 milliárd eurós bevételi tétel, mégpedig az orosz jegybank unióban befagyasztott eszközeiből származó becsült összeg. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kissé leegyszerűsítve Vlagyimir Putyin pénzügyi „hozzájárulására” is számítanának az uniós költségvetés megfejelésében. Akad azonban egy bökkenő: az Európai Bizottság várhatóan csak a csúcs előtti napon terjeszti elő javaslatát a befagyasztott orosz pénzek kisajátításáról. Mivel a javaslatnak át kellene még futnia a jogalkotáson is, ha le akarják zárni a költségvetési vitát, a tagállamok aligha számolhatnak ezzel a forrással.
Az ebből származó forrás éppen elegendő lenne az Ukrajnának a következő négy évre szánt, 17 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás folyósítására, tehát az egész költségvetési felülvizsgálat során körülbelül 17 milliárd euróra csökkenne a tagállamoktól kért pótbefizetés.
