Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egy kétéltű, amely megmutatja a környezet állapotát


Egy szalamandra sétál az aljnövényzetben az esőben 2005. március 29-én Rennes-ben

Harminc éve biztosítják uniós jogszabályok a szalamandrák védelmét, és elkészültek a tervek a következő évtizedre is. A faj jólétben tartása egyben garancia a fenntartható ökoszisztéma megőrzésére, amelyet az ember tevékenységének köszönhetően közvetlen veszély fenyeget, olyannyira, hogy ennek is köszönhetően becslések szerint naponta akár kétszáz faj is kihalhat világszerte.

A hétköznapi ember számára a szalamandra egy kicsi és magányos kétéltű, jelentéktelen, ámde tetszetős lény, gyakran fellelhető, amint párás környezetben végzi mindennapi teendőit.

A tudósok azonban tudományosan állnak a szalamandrákhoz, úgynevezett indikátorfajként tekintenek rájuk. Mivel nagyon érzékenyek a környezeti változásokra és a szennyezésre, védeni kell a szalamandrákat és élőhelyüket ahhoz, hogy a faj és ökoszisztémája fennmaradjon, azaz ha a szalamandra jól érzi magát egy környezetben, az az ökoszisztéma megfelelően működik, és ennek az állapotnak a fenntartásáról kell gondoskodni.

A szalamandra szerepe

A szalamandra például egyedülálló szerepet tölt be a talajminőség javításában, köszönhetően annak, hogy gerinctelen állatokkal táplálkozik, amelyek részt vesznek a szerves anyagok lebontásában.

Ezenkívül a szalamandra az éghajlatváltozás indikátorának is számít. Hidegvérű kétéltűként nem tudja szabályozni belső hőmérsékletét, és nedvesen kell tartania a bőrét. A globális felmelegedéssel összefüggő szárazabb időjárás lakhatatlanná teheti a szalamandrák élőhelyeit, ami populációjuk csökkenéséhez vezethet.

Ugyancsak fontos szerepet töltenek be a táplálékhálózatban. A növények, amelyek energiájukat a napból veszik, táplálékul szolgálnak a rovaroknak és a férgeknek, amelyek támogatják a szalamandrapopulációt, amely viszont a kígyók és a madarak tápláléka.

Az előbbiekből is jól látszik, hogy a vizes élőhelyeken, amelyek a szalamandra kedvencei közé tartoznak, minden mindennel összefügg, sok faj kapcsolódik össze annak érdekében, hogy az ökoszisztéma működjön. Ezeket az elemeket nem lehet kivenni, mert akkor az egész rendszer összeomlik.

Kvíz: Klímavédelem szavakban és tettekben

Kvíz: Klímavédelem szavakban és tettekben

Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni

Három évtizede védetten

Az uniós jog arra az elvre épül, hogy egy faj védelme ugyanolyan fontos, mint élőhelyének és annak az ökoszisztémának a védelme, amelynek része. Az EU 1979-ben fogadta el első fajvédelmi jogszabályát – a madárvédelmi irányelvet. Tizenhárom évvel később, az élőhelyvédelmi irányelv elfogadásával a célok jóval túlmutattak a vadon élő madárfajokon. Ekkortól kezdve élvez uniós védelmet a szalamandra is, több mint ezer állat- és növényfajjal, valamint kétszáz élőhelytípussal együtt. A szabályok azt is biztosítják, hogy a védelmi intézkedések elfogadásakor figyelembe vegyék a gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőket.

Az élőhelyvédelmi irányelv számos olyan szalamandra- és gőtefajt sorol fel, amelyek a Salamandridae családba tartoznak, és amelyeket különleges védelemre szorulóként ismertek el. Ezek közé tartozik a tarajosgőte, a Triturus cristatus, amelynek populációi az EU területének nagy részén elterjedtek Franciaországtól Lengyelországig és Finnországig. Magyarországon jól körülhatárolható az elterjedési körzete, az Északi-középhegységben (Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Cserhát), a Kőszegi- és a Soproni-hegységben, valamint az Őrségben fordul elő. Előfordulása a Pilis–Visegrádi-hegység területén valószínű, több nem dokumentált megfigyelésről is tudunk. Egyes helyeken, például Jósvafő környékén kifejezetten gyakori.

Egy ökoszisztéma kényes életfenntartó rendszerének fenntartása nem az egyetlen ok, amiért a fajok és élőhelyek túlélése kulcsfontosságú. Az emberek sokféle módon profitálnak a természetből, saját túlélésünk és jólétünk is a természettől függ.

Az EU az imént említett élőhelyvédelmi irányelvvel elindította a Natura 2000- hálózat létrehozását, amely ma a világ legnagyobb, koordinált, védett területeinek hálózata. Célja, hogy a kijelölt természeti területek védelmével megóvja az EU legértékesebb és legveszélyeztetettebb fajait és élőhelyeit. A hálózat működtetésének célja az is, hogy a megőrizni kívánt élőhelyeket és fajokat hosszú távon fenntarthatóvá tegye.

Az is fontos, hogy ezek a területek nem egyfajta, embertől elzárt, tiltott területként működnek. Az ember és a természet közötti interakció ugyanis központi jelentőségű, ezért a kijelölt területeket ökológiai és gazdasági szempontból is fenntartható módon kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy emberi tevékenység megengedett bennük.

A jövő tervei

Az elmúlt harminc évben a LIFE-programok keretében több mint 5500 projektet finanszírozott szerte az EU-ban, amelyek több mint 1800 vadon élő állat- és növényfaj megmentéséhez járultak hozzá. A következő költségvetési időszakban, 2021 és 2027 között a LIFE 5,4 milliárd euróval járul hozzá a környezet védelméhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ez hatvan százalékkal több, mint az előző hétéves időszakra előirányzott költségvetés.

Az eddigi eredmények között szokták felsorolni, hogy a védelmi intézkedések megmentettek a kihalástól egyedülálló európai fajokat, köztük a szakállas keselyűt, az azori süvöltőt és az ibériai hiúzt. A kétéltűek, köztük a szalamandrák és a gőték számos LIFE által finanszírozott akció célcsoportjai közé tartoznak.

Mindazonáltal az éghajlatváltozás növekvő veszélye, az élőhelyek folyamatos elvesztése, valamint a szennyezés számos faj és ökoszisztéma fennmaradását befolyásoló fő tényezők közé tartoznak az EU-ban és világszerte. A tudósok becslése szerint naponta akár kétszáz faj is kihal valahol a világon.

Az uniós tagállamok 2020-ban fogadták el azokat az alapelveket, amelyekben jóváhagyták az Európai Bizottság által előterjesztett, 2030-ig szóló biodiverzitás-stratégiáját, amely intézkedéseket és célokat határoz meg annak érdekében, hogy Európa biológiai sokféleségét helyreállítsák. Idetartozik többek között, hogy a Natura 2000-hálózatot kiterjesztik az EU századföldi és tengeri területének legalább harminc százalékára, az évtized végére a növényvédő szerek használatát legalább felére csökkentik, és elültetnek hárommilliárd fát. Ezek az intézkedések a szalamandrák ökoszisztémáját is nagymértékben javítják.

Ebben az évben kulcsfontosságú pillanat lesz az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciája, a COP15. Ezen az eseményen határozhatja meg a nemzetközi közösség, hogyan akadályozzák meg a fajok mindennapos eltűnését, és hogyan adjanak tovább a jövő generációinak egy egészségesebb bolygót.

És ez legalább olyan fontos a szalamandráknak, mint mindannyiunknak.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG