Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egy szerb jobboldali szerint segíthetnek a Wagner-kapcsolatok, ha „konfliktus lesz Koszovóban”


A Wagner félkatonai csoport november 4-én katonai-technológiai központot nyitott Szentpétervárott

A Wagner orosz zsoldoscsoport PR-látogatást szervezett szerb ultranacionalisták részére, akik egyébként szeretnék tudni, hogy Moszkva támogatja-e őket Koszovóban.

Néhány héttel azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök szülővárosában, Szentpétervárott egy hírhedt, a Kremlhez közeli kapcsolatokkal rendelkező orosz félkatonai csoport házavatót tartott, Damjan Knežević szerb ultranacionalista exkluzív túrát tett a csoport új, többemeletes főhadiszállásán.

A november 27-én közzétett videón látható, ahogy a lelkes Knežević és Népi Őrjárat nevű csoportjának egyik munkatársa más látogatókkal együtt bejárja a Wagner Center félhomályos szentélyét, begyűjtve a repiajándékokat és megszemlélve az üres tárgyalótermeket és irodákat, amelyekből a padlótól a mennyezetig érő panoráma nyílik a városra.

„Sok barátom büszke lesz arra, hogy engem ért a megtiszteltetés, hogy meglátogathattam a Wagner Központot – mondta Knežević a látogatásról készült orosz nyelvű videóban. – Ez a központ és ez a szervezet rendkívül népszerű Szerbiában.”

Lehet, hogy túlbecsülte, hogy a szerbek mennyire ismerik a Wagnert, a Kreml külföldi erődemonstrációjának egyre feltűnőbb eszközét, amelyet Jevgenyij Prigozsin, az egyesek által „Putyin séfjeként” emlegetett vállalkozó vezet.

De valószínűleg Knežević nem téved nagyon.

Nyugati szakértők többször is figyelmeztettek arra, hogy Oroszország szélsőjobboldali szövetségesei Szerbiában bomlasztó potenciált jelentenek, amit az ukrajnai invázió első napjaiban az utcai tüntetések is megmutattak, és amit csak erősítenek egyes szerb vezetők háborús kijelentései és az, hogy a kormány elutasította a nyugati szankciókhoz való csatlakozást.

A szerb és orosz nacionalisták kapcsolatai

Az oroszok számára Knežević és az Orlovi orosz–szerb központ, egy szerbiai székhelyű civil szervezet alapítójának közös látogatása vélhetően azt a célt szolgálta, hogy ellensúlyozza az orosz elszigeteltségről alkotott képet – kilenc hónappal a népszerűtlen ukrajnai invázió megindítása után, amelyet részben a Wagner-zsoldosok, ritkábban szerb és más külföldi harcosok támogatnak.

Knežević számára ez lehetőség arra, hogy találkozzon „az oroszországi barátokkal”, lenyűgözze őket, és megerősítse a kulturális és politikai rokoni szálakat. Ezek a szálak bátorították fel a szerb politikát, amely jelenleg próbára teszi a nyugati türelmet, például úgy, hogy Szerbia EU-tagjelölt státuszát veszélyeztetve vonakodik csatlakozni a szankciókhoz, és ellenzi Koszovó függetlenségét.

A Szabad Európa balkáni szolgálatának adott interjújában Knežević elmondta: „örömmel elfogadta” a Wagner meghívását, és elismerte: reméli, hogy látogatása garantálja az orosz támogatást a Szerbia egykori tartományával, Koszovóval folytatott évtizedes viszályában.

„Ez a mi igényünk, hogy segítsünk az orosz népnek, de nagymértékben Szerbiát is támogatjuk ezzel – mondta Knežević. – A lehető legnagyobb együttműködést és segítséget kell biztosítani az Orosz Föderáció és az orosz hadsereg részéről egy esetleges koszovói konfliktus esetén.”

A Wagner-központban az orosz és a szerb trikolórt idéző zászlót bontottak ki, rajta a „Donbász Oroszország, Koszovó Szerbia” felirattal. Damjan Knežević áll jobbról a harmadik helyen, Alekszandar Liszov mellett, aki az Orlovi orosz–szerb központot vezeti – amely a Z-Orlovi nevű háborúpárti Telegram-csoport mögött áll
A Wagner-központban az orosz és a szerb trikolórt idéző zászlót bontottak ki, rajta a „Donbász Oroszország, Koszovó Szerbia” felirattal. Damjan Knežević áll jobbról a harmadik helyen, Alekszandar Liszov mellett, aki az Orlovi orosz–szerb központot vezeti – amely a Z-Orlovi nevű háborúpárti Telegram-csoport mögött áll

Koszovót egy évtizeden át az Egyesült Nemzetek Szervezete igazgatta a kilencvenes évek végén kitört véres etnikai háborút követően, amely végül a Belgrád és más szerb célpontok elleni NATO légi kampányban csúcsosodott ki. Koszovó többségi albán vezetése 2008-ban kikiáltotta a volt tartomány függetlenségét, amit több mint száz ország elismert, de Szerbia és a szövetséges Oroszország, valamint néhány EU-tagállam elutasított.

Vučić kinyitotta a kaput az orosz üzlet előtt

A szerb miniszterelnökként és elnökként hatalmon töltött közel egy évtized alatt Aleksandar Vučić jelentős orosz fegyverüzleteket, valamint stratégiai beruházásokat biztosított Szerbia energetikai ágazatában és más területeken, emellett Moszkva diplomáciai támogatását élvezve megpróbálta visszavonatni Koszovó nemzetközi elismerését.

Nyugati tisztviselők azzal vádolták Oroszországot, hogy egy állítólagos humanitárius létesítményt kémállomásként használ a szerbiai Niš városában, ezt a vádat azonban a szerbek és az oroszok is tagadták.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültségek az elmúlt évben drámai módon fokozódtak, a rendszámtáblák kölcsönös elismerése miatti legutóbbi vita útlezárásokat és nemzetközi csapaterősítést tett szükségessé a szerb–koszovói határ közelében, mielőtt múlt hónapban uniós közvetítéssel kompromisszum született volna.

Közben orosz tisztek látogattak meg a térségben található szerb katonai támaszpontokat, hogy ezzel is jelezzék Moszkva eltökélt szándékát, hogy befolyáshoz akar jutni a térségben.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok a közelmúltban fokozta erőfeszítéseit a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló, többnyire megrekedt tárgyalások újjáélesztésére. Szerbia az úgynevezett Nyugat-Balkán legnagyobb gazdasága, és 2012 óta hivatalos EU-tagjelölt.

Az Afrikába és Szíriába küldött harcosokkal való egyértelmű kapcsolatok ellenére Jevgenyij Prigozsin évekig tagadta a Wagnerben játszott szerepét. Nemrég elismerte, hogy 2014-ben ő alapította a szervezetet
Az Afrikába és Szíriába küldött harcosokkal való egyértelmű kapcsolatok ellenére Jevgenyij Prigozsin évekig tagadta a Wagnerben játszott szerepét. Nemrég elismerte, hogy 2014-ben ő alapította a szervezetet

Prigozsin Wagner-zsoldosait jogvédő csoportok háborús bűncselekményekkel vádolták a Közép-afrikai Köztársaságban és Líbiában, valamint a szíriai reguláris orosz csapatok mellett zajló konfliktusokban.

De Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziójában is kiemelkedő szerepet játszottak, részben olyan kudarcoknak köszönhetően, amelyeket egyes katonai elemzők az orosz katonai és hírszerzési hibáknak tulajdonítottak.

Az ukrajnai harcokban részt vevő Wagner-csapatokról szóló, hallomásból származó bizonyítékokon túlmenő hiteles beszámolók szerint Prigozsin és más Wagner-képviselők orosz börtönöket jártak, hogy amnesztiáért és az orosz átlagbért jóval meghaladó fizetésért cserébe elítélteket toborozzanak az ukrajnai harcokra.

A szerb hatalom számára sem szalonképes szervezet

Kneževićhez csatlakozott a Wagner-túrán Alekszandar Liszov, aki az Orlovi orosz–szerb központot vezeti. Ez a centrum áll a Z-Orlovi nevű háborúpárti Telegram-csoport mögött. A név nyilvánvaló utalás a Z betűre, amely az orosz páncélozott járműveket jelölte az invázió első heteiben és hónapjaiban.

Szerbiai ügyészek idén nyáron indítottak eljárást a Z-Orlovi állítólagos fenyegetései miatt, amelyek a háborúellenes aktivistákat célozták meg Szerbiában.

Knežević Népi Őrjárata nagy nyilvánosságot kapó akciókban jó ideje veszi célba a bevándorlókat, de tüntetéseket is szervezett Belgrádban Moszkva támogatására az ukrajnai invázió megindítását követően.

Knežević a Szabad Európának elmondta, hogy szentpétervári utazását a november 22-i, a Crvena zvezda belgrádi és a szentpétervári FC Zenit futballklub közötti barátságos labdarúgó-mérkőzéshez időzítette.

Ezen az eseményen – amelyet Nyugaton élesen bíráltak – egy több száz méter hosszú szerb–orosz transzparenst bontottak ki a zsúfolt stadionban.

Knežević a Szabad Európának elmondta, hogy örömmel elfogadta a Wagner meghívását, de azt mondta, hogy soha nem dolgozott együtt a céggel, és semmilyen módon nem állt közvetlen kapcsolatban velük.

„Sokat érintkezem azokkal, akik a fronton vannak Ukrajnában, és azokkal, akik kiképzést kapnak, de soha nem volt kapcsolatom a Wagner embereivel, bár ismerek néhány szerbet, akik ott voltak” – mondta.

Otthon elítélhetik a külföldi háborúkban részt vevő szerbeket

A belgrádi legfelsőbb bíróság 2017-ben egy év próbaidőre ítélt egy szerb állampolgárt, amiért egy Wagner-egységben harcolt. Ez egy korai próbaper volt arra vonatkozóan, hogy a szerb igazságszolgáltatás hogyan fogja végrehajtani a külföldi háborúkban való harcot tiltó törvényeket.

Más, egyre gyakoribb ügyekben többnyire szimbolikus vagy minimális büntetéseket szabtak ki más szerbekre, akik az oroszok vagy Oroszország által támogatott szakadárok oldalán harcoltak Kelet-Ukrajnában. A szerbiai bíróságok által eddig hozott 32 ítéletből 28 vádlott felfüggesztett büntetést kapott, míg négy másikat hat hónapra házi őrizetbe helyeztek.

Ukrajna belgrádi nagykövetsége a Szabad Európának azt mondta, hogy nincs tudomása arról, hogy Knežević bármilyen kapcsolatot tarthatott volna fenn a Wagnerrel, de figyelmeztetett, hogy a hasonló találkozók potenciális biztonsági kockázatot jelenthetnek Szerbia számára.

Írásos válaszában a nagykövetség közölte: „Az ilyen kapcsolatoknak mindenekelőtt Szerbia biztonsági struktúráit kell aggasztaniuk, mert az ország törvényei nemcsak a terrorizmust, de a zsoldostevékenységet is tiltják.”

Megjegyezte, hogy az orosz jogszabályok tiltják a magán katonai csoportok létrehozását, és ezért a Wagner tevékenységét „terroristaszervezethez hasonlónak” minősítette.

Szerbia büntető törvénykönyve 2014 óta tiltja polgárainak a külföldi konfliktusokban való részvételt. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés fenyegeti azokat, akik megszegik a vonatkozó törvényt, és nyolcéves büntetés is kiszabható, ha e tevékenységeket szervezett csoport részeként végzik. Az ilyen részvétel megszervezéséért tíz év börtönbüntetés szabható ki.

A szerb belügyminisztérium nem válaszolt a Szabad Európa balkáni szolgálatának kérdéseire, hogy a szerb jobboldali csoportok és az orosz félkatonai csoportok közötti kapcsolatok fenyegetést jelentenek-e Szerbiára nézve.

Aleksandar Vulin volt szerb belügyminiszter egyszer az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat „az oroszellenes hisztéria részének” nevezte
Aleksandar Vulin volt szerb belügyminiszter egyszer az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat „az oroszellenes hisztéria részének” nevezte

„Radikalizálni az orosz szélsőséges csoportok külföldi híveit”

Szerbia belügyminisztere, Aleksandar Vulin, akit nemrégiben a Szerb Hírszerző Ügynökség (BIA) élére neveztek ki, azon kevés európai politikusok közé tartozik, akik az orosz csapatok ukrajnai bevonulása óta Moszkvába látogattak. Akkoriban az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat „az oroszellenes hisztéria részének” nevezte.

„A hatóságoknak foglalkozniuk kell ezzel az üggyel – mondta Darko Obradović, a belgrádi Stratégiai Elemzések Központjának programigazgatója. – A Wagner nem egy vadászegyesület vagy semmittevők társasága, hanem egy nagyon veszélyes fegyveres szervezet, amely biztonsági fenyegetést jelent a szuverén államokra, és számos biztonsági botrányban is érintett, például a hadviselési szabályok megsértésében az afrikai kontinensen és a Közel-Keleten.”

Obradović szerint az orosz védelmi erőfeszítések célja többek között az orosz militáns csoportok potenciális szövetségeseinek radikalizálása.

„Ne felejtsük el, hogy az orosz militánsok több szinten működnek. Az egyik szint az ideológiai indoktrináció” – mondta.

Az Afrikába és Szíriába küldött harcosokkal való egyértelmű kapcsolatok ellenére Prigozsin éveken át tagadott, majd nemrég végül elismerte, hogy 2014-ben egy „katonai gyakorlótéren” alapította meg a Wagnert, hogy részben választ adjon az akkori kelet-ukrajnai katonai konfliktusra.

Múlt hónapban (egyébként titkos) csoportja újabb lépést tett a nyilvánosság felé, amikor bemutatta szentpétervári székhelyét és technológiai központját. A létesítményt informatikai és egyéb kísérleti és startupprogramokat kiszolgáló központként jellemezte.

De állítólag azt mondta, hogy tevékenységei közé tartozik még „új ötletek generálása Oroszország védelmi képességeinek javítására”.

Knežević, aki az ukrajnai invázió óta többször is járt Oroszországban, azt mondta, hogy nem találkozott Prigozsinnal Szentpétervárott és a „haditechnikai-technológiai központban” tett útja során.

„Ha találkoztam volna vele, higgye el, nem titkolnám” – tette hozzá.

Írta: Andy Heil, Dusan Komarcević, a Szabad Európa balkáni tudósítója anyaga alapján.
XS
SM
MD
LG