Először kerül szerdán a tagállami EU-nagykövetek asztalára a hétéves keretköltségvetés százmilliárdos kiigazítására vonatkozó bizottsági javaslat. Bár mindenkinek a fejében ott van a belengetett magyar és lengyel vétó, a tárgyalásokat eddig jórészt a büdzsé nettó befizetőinek fenntartásai dominálták.
Új szakaszba lépnek az EU-tagállamok között a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés félidei felülvizsgálatáról folyó tárgyalások, amikor a javaslat júniusi bemutatása óta először a kormányok állandó brüsszeli képviselői (nagykövetei) is megnyitják szerdán a vitát a dossziéról. A tárgyalások formailag egy, a soros spanyol EU-elnökség által kidolgozott tárgyalási keretről zajlanak majd, és a tervek szerint az október végi EU-csúcson kerülnek először megvitatásra az állam- és kormányfők elé.
Magyar (és lengyel) kéz az uniós pénzeszsákon
Cél, hogy még idén, legkésőbb decemberben lezárják a vitát a közel százmilliárd eurós kiigazításról, amelyből a legnagyobb tételt az Ukrajna számára a következő négy évre a bizottság által javasolt ötvenmilliárd euró képezi. Ebből 33 milliárd eurót közös hitelfelvételből fedeznének, amit 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás egészítene ki.
A javaslat bemutatását követően Magyarország és Lengyelország félreérthetetlenül jelezte, hogy részükről nehézségbe fog ütközni a csomag elfogadása, ha továbbra sem férnek hozzá a helyreállítási eszköz forrásaihoz. A hétéves pénzügyi keretet a szabályok értelmében csak egyhangú döntéssel lehet módosítani, így a két, jogállamisági teljesítménye miatt büntetés alatt álló kormány rajta tartja kezét a csomagon.
Az EU-nak megfigyelők szerint év végén döntenie kell arról, hogy enged-e a zsarolásnak, vagy kidolgoz és beélesít egy B tervet a magyar miniszterelnök vétójának megkerülésére. Erre diplomaták szerint számos lehetőség van, ezek egyike például a közös költségvetésen kívül egy alap létrehozása 26 vagy 25 kormány részvételével.
Egyelőre a nettó befizetők viszik a prímet
Bár a belengetett magyar és lengyel vétó mindenkinek a fejében ott van, a diplomaták több hete zajló tárgyalásait értesülésünk szerint mégsem ez a téma, hanem a költségvetés nettó befizetőinek aggályai dominálták. Elsősorban Hollandia és Svédország ugyanis új források helyett a már meglévő költségvetési források büdzsén belüli átcsoportosításában látja a megoldást. A német és a francia álláspont ennél rugalmasabbnak tűnik – osztották meg az információt lapunkkal a tárgyalási folyamatot ismerő diplomaták.
Az eddigiek alapján megállapítható, hogy Ukrajna finanszírozása és pénzügyi igényeinek kielégítése körül majdnem teljes a konszenzus. Az egyetlen kivétel a magyar kormány, amely a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállításától teszi függővé támogatását. „Ukrajna a szent tehén. Ezt egyszerűen meg kell oldani” – közvetítette az uralkodó hangulatot egy EU-diplomata.
Ehhez kapcsolódóan: Kiüresíthetné a magyar EU-tagságot egy friss német–francia reformterv
A bizottság júniusi javaslata az Ukrajnának négy évre (2024–2027 között) szánt ötvenmilliárd eurón túl 15 milliárd euró pluszforrást kért migrációra és a külső kihívásokra, további tízmilliárd eurót a stratégiai technológiák európai platformjának (STEP), majdnem 19 milliárdot a helyreállítási eszköz finanszírozása céljából felvett hitelek infláció miatt megnőtt kamatkiadásaira, hárommilliárd eurót a rugalmassági eszközre és 1,9 milliárd eurót a bizottsági tisztviselők bérének automatikus indexálására. A csomag így majdnem százmilliárd eurót tesz ki, és az utóbbi tételek elfogadásához jogi kötelezettségvállalást is kell tenni.
A nettó befizető országok az ukrán hozzájárulás kivételével túlzottnak tartják a bizottság által javasolt pluszkiadásokat, és további források helyett a költségvetés belső átrendezésével teremtenének nagyobb mozgástért a kiadásokra. A bizottság javaslata ugyanakkor nem nyúlt hozzá sem a közös agrárpolitikai, sem pedig a kohéziós politikai kiadásokhoz, tekintettel arra, hogy azok jogi kötelezettségvállalás formáját öltik, és a kohéziós országok, köztük Magyarország, aligha járulnának hozzá bármiféle, elvonással járó átcsoportosításhoz.
Mekkora Orbán Viktor zsaroló potenciálja?
Időről időre felmerül, hogy szükség esetén az ukrán csomagot a többéves keretköltségvetésen (MFF) kívül tárgyalják, ám Brüsszel – legalábbis egyelőre – ragaszkodik ahhoz, hogy minden tételt azon belül kezeljenek. Ez a megközelítés növeli a magyar vezetés zsaroló potenciálját a tárgyalásokon – ismerik el diplomaták. Mások szerint ugyanakkor az EU, ahogy eddig is, ezek után is megtalálja majd a módját annak, hogyan kerülje meg a magyar kormány ellenkezését.
Orbán Viktor és más kormánytagok is világossá tették, hogy a félidei költségvetési felülvizsgálat és a zárolt magyar pénzek kérdése időben összecsúszik és összefügg egymással. Magyarországnak ugyanis a csomagon belül egy olyan hitel többletkamatköltségeihez kellene hozzájárulnia, amelyhez nem fér hozzá. Egyesek szerint a feszültségen sokat enyhítene, ha a kormány év végéig legalább a blokkolt kohéziós politikai források egy részéhez megkapná a hozzáférést.
Ehhez azonban a bizottságnak pozitív értékelést kellene adnia a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megerősíteni (egyesek szerint részben helyreállítani) hivatott reformokról. A testület értesülésünk szerint éppen hétfőn küldte el ezzel kapcsolatos pótkérdéseit Budapestre (ahogy korábban megírtuk, nagyjából tíz kérdésről van szó, amelyek a törvénymódosítások végrehajtására vonatkoznak).
Bár egy pozitív értékelés kedvezőbb környezetet teremthetne a költségvetési tárgyalások végjátéka előtt, sokan biztosak benne, hogy a magyar miniszterelnök aligha érné be ennyivel, ennél többet akar. Hogy pontosan mennyit, azt talán még Orbán Viktor sem döntötte el, és „egyébként is, még nem tartunk a tárgyalások sűrűjében” – teszik hozzá EU-diplomaták.
