Egységes európai fellépésre és a szemben álló felek közötti párbeszéd előmozdítására tett ígéretet az orosz–ukrán feszültség csillapítása érdekében a francia, a német és a lengyel vezetés.
Emmanuel Macron francia elnök Moszkva és Kijev után Berlinbe utazott kedden, ahol azt hangoztatta, hogy a Kremllel való tárgyalások folytatása az egyetlen módja az ukrajnai orosz katonai beavatkozással kapcsolatos félelmek enyhítésének.
„Meg kell találnunk közösen annak a módját, hogy határozott párbeszédet folytassunk Oroszországgal” – jelentette ki, miután Olaf Scholz német kancellárral és Andrzej Duda lengyel államfővel találkozott.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Scholz közös célnak nevezte az európai béke megőrzését, a háború megelőzését, amelyhez diplomáciai eszközökre, világos üzenetekre és egységes fellépésre van szükség.
Duda hasonlóan nyilatkozott. „Megoldást kell találnunk a háború elkerülésére. Mint mondtam, jelenleg ez a legfőbb feladatunk. Úgy hiszem, hogy sikerülni fog. Véleményem szerint ma a legfontosabb az egység és a szolidaritás” – mondta.
Macron nem tudott beszámolni áttörésről a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszéléseit követően, azonban úgy vélekedett, hogy a tárgyalások segítettek megakadályozni a helyzet további elmérgesedését.
A francia államfő türelemre intett, és kiemelte, hogy az Ukrajna körüli orosz csapatösszevonások miatti feszültség akár hónapokig is eltarthat. Majd hozzátette: a katonai mozgolódás ellenére Putyin azt mondta neki hétfőn, hogy nem Moszkva lesz az „eszkaláció forrása”, amennyiben arra sor kerül.
Miután pedig Zelenszkijjel találkozott kedden, kijelentette, hogy igenis lát lehetőséget a tárgyalások előmozdítására Oroszország és Ukrajna között, valamint vannak „konkrét, gyakorlati” megoldási javaslatai a kelet–nyugati feszültség lehűtésére.
Jen Psaki, a washingtoni Fehér Ház szóvivője kedden arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök hamarosan beszélni fog Emmanuel Macronnal, az utóbbi napokban immár harmadjára.
Mi járhat Putyin fejében?
Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a feszültség Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határai közelében. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva újabb invázióra készülhet azt követően, hogy 2014 márciusában már elfoglalta a Krím félszigetet, illetve támogatást nyújt a keleti Donyec-medence egy részét uraló szakadár, kormányellenes lázadóknak. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban 2014 óta már több mint 13.200 ember halt meg.
A Kreml azt állítja, hogy nem akar háborút, azonban előállt egy, a NATO számára nehezen elfogadható követeléscsomaggal a békéért cserébe. Egyebek mellett biztosítékokat szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság soha nem lesz tagja a nyugati katonai szervezetnek. Az észak-atlanti szövetség elutasította az orosz követeléseket.
Kijev leszögezte, hogy nem fog engedni az ország területi integritásából, nem fog közvetlenül tárgyalni a kelet-ukrajnai szakadárokkal és nem fogja eltűrni a beavatkozást a külpolitikájába.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is pusztító gazdasági következményekkel fenyegetett, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Amerikai tisztviselők szerint Oroszország már 110 ezer katonát telepített Ukrajnával közös határa közelébe, és afelé halad, hogy a hónap közepéig elég nagy, körülbelül 150 ezres erőt gyűjtsön össze egy teljes körű invázióhoz. Moszkva emellett mintegy harmincezer katonát vezényel Belaruszba a február 20-ig tartó közös hadgyakorlat idejére.
