Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

EIB elnöke: Olcsóbb lesz, ha most támogatjuk pénzzel Ukrajnát


Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke
Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke

Ha az EU csökkenteni akarja Ukrajna háború utáni újjáépítésének költségeit, akkor most kell a zsebébe nyúlnia, és támogatni az életkörülmények javítását – állítja a vele készült interjúban Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, aki friss pénzügyi garanciákat vár a tagállamoktól az ukrajnai hitelezéshez.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke arra számít, hogy az uniós tagállamok, akik a pénzintézet fő részvényesei, néhány héten belül meghozzák a döntést pótlólagos pénzügyi garanciák biztosításáról a hitelintézetnek, hogy az uniós költségvetési keret módosításáig 2023-ban is folytathassa az ukrán gazdaság számára életbevágóan fontos beruházások finanszírozását.

Werner Hoyer több európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjúban úgy vélte, hogy miközben érthetően mindenki az ukrajnai fegyverszállításokra összpontosít, a tagállamok többsége alábecsüli azt a kihívást, amit az ukrán gazdaság működésének biztosítása jelent. „Azt valljuk, hogy minden egyes euró, amit nem most invesztálunk bele az ukrán stratégiai infrastruktúra helyreállítását célzó projektekbe, meg fogja drágítani a háború utáni újjáépítés költségeit” – hangsúlyozta.

Werner Hoyer szerint megéri majd befektetni

Az EIB elnöke szerint tény, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítésének borsos költségei lesznek, de egyúttal óriási lehetőség is. „Nyilvánvaló, hogy akinek esze van, az be akar majd fektetni Ukrajnában, mert az országnak fantasztikus potenciálja van: egyedülálló és gyorsan mozgósítható munkaerő és olyan fokú digitalizáció, amiről a németek álmodni sem mernek” – vélekedett az egyébként német származású bankelnök.

Hoyer ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a háború utáni újjáépítés számlája sokkal nagyobb lesz, ha az unió nem most támogatja az ukrán ipart, infrastruktúrát és az életkörülményeket Ukrajnában. „Ha valaki egy jó projektbe fektet most, az pénzt takarít meg a jövőben” – mutatott rá.

Egy háború sújtotta országban azonban kockázatos a befektetés, amivel a luxemburgi székhelyű uniós fejlesztési bank főnöke is tisztában van. „Nem vagyunk naivak, reálisan látjuk a helyzetet. A múltban is előfordult már, hogy egy létesítmény megsemmisült. Éppen ezért van szükségünk pénzügyi kezességvállalásra” – mondta.

A hitelminősítőknél a legmagasabb, három A besorolást élvező bank 95 százalékban a tőkepiacokról finanszírozza beruházásait. Mindössze 25 milliárd euró tagállami tőkebefizetés mellett az EIB mérlege jelenleg 560 milliárd eurót mutat. Csak nagyon kevés bank működik hasonlóan kiugró eredménnyel. A pénzintézet elnöke ezt három tényezőnek tudja be: a projektek felméréséhez szükséges kimagasló technikai és pénzügyi szakértelemmel, az esetleges veszteségek szétterítésére alkalmas széles portfólióval és a részvényesek (értsd: a tagállamok) megkérdőjelezhetetlen támogatásával.

Ehhez kapcsolódóan: Az EU élre törne a tiszta technológiák terén

A tagállamok friss pénzügyi garanciájára várva

A garancianyújtás a kormányoknak is érdekük, mert – mint az EIB vezére rámutat – ha Ukrajnában sok pénzt buknának a befektetők, akkor az EU-n belüli beruházások finanszírozása is megdrágulna, ami a tagállamoknak sem érdeke.

Az európai hitelintézet ukrajnai kinnlevősége jelenleg 7,3 milliárd euró. Kijevnek ennyi a tartozása a korábbi kölcsönök után. A bank 668 millió eurós hitelt folyósított Ukrajnának a háború kitörése után, júliusban pedig egy második, 1,6 milliárdos csomagot is elfogadott. Egy Ukrajnával közös vagyonkezelői alap felállításáról is tárgyalnak előreláthatóan kétmilliárd euró alaptőkével.

Az Európai Beruházási Bank elsősorban a megrongálódott iskolák, kórházak és közművek (víz és fűtés) helyreállításához, a közúti, vasúti és városi közlekedés fejlesztéséhez, az energiatermelés decentralizálásához és a kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozásához nyújt hiteleket.

Az EIB elnöke nem tart attól, hogy a bank kimagasló hitelminősítését bármi is fenyegetné, még ha a nagyobb ukrajnai szerepvállalás a háború miatt fokozott kockázatokkal is jár. „Gondoskodni fogok arról, hogy ez a sziklaszilárdságú pénzintézet a jövőben is az maradjon” – jegyezte meg.

Az EIB elmondása szerint a jövőben az eddiginél is nagyobb mértékben kiveszi majd részét az EU stratégiai ambícióinak megvalósításából. Erre a célra hoztak létre a közelmúltban egy EIBGlobal nevű ügyosztályt, amely a külföldi EU-képviseletekkel együttműködve vesz részt harmadik országokban projektek finanszírozásában.

Lőszerek nem, ércbányászat igen

Werner Hoyer kizárta, hogy az EIB hitellel járuljon hozzá lőszerek és fegyverek gyártásához, de a ritkaföldfémek bányászatát, illetve finanszírozását nem tartja problematikusnak addig, amíg tiszteletben tartja a környezetvédelmi előírásokat. A bankelnök szerint a fejlődő világgal is tiszta lapot kellene nyitnia az EU-nak, különös tekintettel a nyersanyagok beszerzésére. „Az ukrán háború egyik, eddig teljesen alábecsült aspektusa az, hogy hitelessé kell válnunk a globális Déllel folytatott párbeszédben” – tette hozzá.

Az EIB-nél úgy látják, hogy az EU-nak főleg az amerikaihoz képest alulfejlett tőkepiaca miatt nagyobb pénzügyi tűzerőre van szüksége a zöldátállás sikeres levezényléséhez. „Gyakori jelenség, hogy a gyors kiugrásra készülő cégek külföldre teszik át a székhelyüket, ahol több tőkéhez juthatnak az értékpapírpiacon” – mutat rá a bank első embere, aki üdvözölte az Európai Bizottság nemrég bejelentett tervét egy európai szuverenitási alap felállítására, amely a zöldipari támogatási csomag része lesz.

A bank már tárgyalásban van az Európai Bizottsággal a leendő alap architektúrájáról, de a megbeszélések még korai szakaszban vannak. Werner Hoyer szerint az EU-nak két alapelvhez kellene tartania magát a finanszírozási modell kialakítása során. Egy: tartózkodni kell az állami szubvenciók két kézzel szórásától, mert „nem finanszírozható, és gazdasági szempontból is ostobaság”. Ehelyett célzott beavatkozást szorgalmaz olyan területeken, ahol stratégiai előnyökkel jár, illetve ott, ahol az EU stratégiai előnyét kell megőrizni.

Kettő: olyan eszközt kell létrehozni, amely tiszteletben tartja és erősíti az uniós belső piac egységét. „Erősebb uniós tőkepiacra és egységes belső piacra van szükség. Még nem tartunk ott” – tette hozzá az interjúban az EIB elnöke.

Világszerte megemlékeztek az ukrajnai háború kitörésének első évfordulójáról
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:02 0:00

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG