Az új tanév első napjától nem léphetnek be az oktatási intézményekbe a tanulók a muszlim nők egyik jellemző ruhadarabjának számító, hosszú, teljesen zárt, köntösszerű ruhában.
A kormány augusztusban jelentette be az abaja viselésének betiltását az iskolákban, azzal érvelve, hogy sérti a szekularitás elvét, a vallási hovatartozás kifejezését.
Az abaja betiltását a jobboldal és a szélsőjobb szorgalmazta, a baloldal azonban úgy véli, hogy ez sérti a polgári szabadságjogokat.
„Jól mentek ma reggel a dolgok. Nem történt semmilyen incidens, de továbbra is figyelni fogunk arra, hogy a diákok megértsék e szabály jelentését” – mondta Élisabeth Borne francia miniszterelnök.
Ugyanakkor arról számolt be, hogy több iskolában volt példa arra, hogy tanulók abajában jelentek meg. „Pár fiatal lány beleegyezett, hogy levegye. A többiekkel beszélni fogunk, és oktatási módszerek használatával elmagyarázzuk, hogy van egy törvény, amelyet alkalmazunk” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány politikai támadásnak tekinti – betiltják az abaját a francia iskolákban
Egyesek szerint Emmanuel Macron centrista kormánya a Marine Le Pen-féle szélsőjobboldallal próbál versenyre kelni az intézkedéssel.
Gabriel Attal oktatási miniszter közölte, hogy a hatóságok 513 olyan iskolát azonosítottak, amelyet érinthet a tilalom. Franciaországban összesen mintegy 45 ezer oktatási intézmény működik, a tanulók száma 12 millió körül van.
Hozzátette, hogy már a tanévkezdés előtt elkezdték annak felmérését, hol okozhat problémát az új törvény, illetve képzett felügyelőket küldenek bizonyos iskolákba.
Arról is beszélt, hogy a gyerekeiket iskolai kirándulásra kísérő szülőkre nem vonatkozik a tilalom. „Van különbség aközött, hogy mi történik az iskolában, és azon kívül. Engem az érdekel, hogy mi történik az iskolában” – jelentette ki.
Ehhez kapcsolódóan: Razziákkal és egy új törvénnyel harcolna a radikális iszlám ellen Franciaország
A lépést megelőzően hónapokig folyt a vita az abajáról, miután beszámolók jelentek meg arról, hogy egyre többen hordják az iskolában. A kérdés feszültséget szült tanárok és szülők között.
Az iszlám fejkendőt már csaknem húsz évvel ezelőtt betiltották Franciaország oktatási intézményeiben. Az országban 2004 márciusa óta törvény tiltja „olyan feliratok vagy ruhák viselését, amelyekkel a tanulók vallási hovatartozásukat fejezik ki” az iskolában.
Idetartoznak a nagyméretű keresztek, a zsidó fejfedők – a kipák – és az iszlám fejkendők is.
Ehhez kapcsolódóan: Afganisztán az ígéretek országa, nem a nőké
A fejkendőktől eltérően az abaják – a hosszú, bő ruhadarabok, amelyek a hit által előírt szerény, visszafogott öltözködést testesítik meg a muszlimok szemében – szürkezónában voltak, mindeddig nem sújtotta őket konkrét tilalom.
Ám az oktatási minisztérium tavaly novemberben már körlevelet adott ki a témában.
Ebben az abaját a ruhadarabok azon csoportjába sorolta, amelyek viselése betiltható, ha „vallási hovatartozás nyílt kifejezéseként viselik”.
A vita azután erősödött fel, hogy 2020-ban egy radikalizálódott csecsen menekült párizsi külvárosi iskolája közelében lefejezte Samuel Paty tanárt, aki Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat mutatott a diákoknak.
A CFCM, a számos muzulmán egyesületet magában foglaló országos testület annak a véleményének adott hangot, hogy a ruhadarabok önmagukban nem vallási jelzések
