A varsói parlament alsóháza megszavazta a jogszabály módosítását a testületre vonatkozóan, amellyel a kormány sokak szerint alkotmányellenes módon az ellenzéket kívánja célba venni.
A szejm képviselői 235:214 arányban hagyták jóvá a törvényjavaslatot, amelyet eredeti formájában az Egyesült Államok és az Európai Unió is élesen kritizált.
A bírálatok hatására Andrzej Duda államfő utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért a május óta hatályban lévő törvény kapcsán, és bizonyos módosításokat terjesztett elő, amelyek nyomán enyhébb következményei lesznek majd az orosz befolyást vizsgáló bizottság megállapításainak.
E módosításokat a parlament alsóháza nem sokkal később megszavazta, az ellenzéki többségű felsőház azonban ezt is elutasította. A szejm az új voksolással most ezt a szenátusi határozatot írta felül, így már csak Duda aláírására van szükség a végleges életbelépéshez.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU jogsértési eljárást indított az orosz befolyást vizsgáló lengyel bizottság ügyében
A jogszabály értelmében egy, a szejm által megválasztott, kilenctagú szakértői bizottság fogja elemezni a 2007 és 2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte „orosz befolyás hatására” meghozott döntések felfüggesztését.
Egyelőre még a törvény eredeti, szigorúbb változata van hatályban, a szóban forgó testületet azonban még nem választották meg.
Az eredeti változat szerint az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhattak volna ki: így például tíz évig nem kerülhettek volna olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell vagy amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.
A jóváhagyott államfői módosítások nyomán ezeket törölték, de azt így is kimondhatja a bizottság, hogy egy személy orosz befolyás alatt állt vagy áll, ezáltal esetében nincs garancia a közérdek képviseletére, ami pedig így kihatással lehet a közelgő választás eredményére.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelországban hamarosan szavazhatnak az orosz befolyást vizsgáló bizottságról
Az Európai Bizottság előző hónapban kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, és kiemelte, hogy „különleges aggályaik” vannak annak kapcsán, hogy a felállítandó testülettel ellenzéki politikusok indulását próbálhatják akadályozni. Sokak szerint a legfőbb cél az lehet, hogy eltávolítsák a politikai életből a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, Donald Tuskot.
A bírálók szerint a sajtóban lex Tusknak is nevezett jogszabály sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, ugyanis a bizottság egyfajta bíróságként működne.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője azonban azt állította, hogy a bizottság létrehozásának nincs pártpolitikai vonatkozása, mivel a vizsgálat nemcsak a most ellenzéki Polgári Platform irányította kormányok (2007–2015), hanem a jelenlegi hatalom hivatali időszakára is vonatkozik.
A kormánypárt azzal vádolja Donald Tuskot, hogy miniszterelnökként túl közeli kapcsolatokat ápolt az orosz vezetéssel.
Mások szerint épp a jelenlegi kormány kedvezett több ügyben is Moszkvának, például azzal, hogy még az ukrajnai háború kitörése előtt megnövelte az orosz szénimportot, illetve támadta Németországot, és megbontotta az Európai Unió egységét.
Eredetileg pont Tusk tett javaslatot tavaly a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatára, ezt az ötletet sajátította ki Mateusz Morawiecki kormánya.
Vannak, akik boszorkányüldözéstől tartanak, különösképpen azután, hogy Janusz Kowalski jobboldali képviselő elismerte: reményei szerint a bizottság munkája nyomán bíróság elé állítják Tuskot.
Lengyelországban októberben rendeznek parlamenti választást, amelyen eldől, hogy a PiS zsinórban a harmadik alkalommal is nyerni tud-e.
