Mintegy harmincezer tonna kukoricával a fedélzetén hajózott ki a DSM Capella Csornomorszk kikötőjéből egy nappal azelőtt, hogy lejárna az ukrajnai gabonaszállítások újraindításáról kötött megállapodás, amelynek meghosszabbításáról egyelőre nem sikerült megegyezni.
Az ENSZ és Törökország közvetítésével még tavaly júliusban jött létre szerződés az orosz tengeri blokád miatt ellehetetlenült ukrán gabonakivitel újraindításáról, amelynek egyik fő célja a súlyosbodó globális élelmezési válság csillapítása volt.
A megállapodást már kétszer meghosszabbították, legutóbb 120 helyett már csak hatvan napra, így jelenleg május 18-ig van érvényben.
Ehhez kapcsolódóan: Kreml: Hatvan nappal meghosszabbítják a fekete-tengeri gabonaszerződést
Oroszország az időbeli hatály kiterjesztéséhez több feltételt is szabott, leginkább azt, hogy a Nyugat ne akadályozza az orosz gabona és műtrágya exportját.
„Sok nyitott kérdés van még részünkről az egyezményt illetően. Most döntést kell hozni” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.
Ezzel párhuzamosan Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője elmondta, hogy különböző szinteken zajlanak egyeztetések, a folyamat kényes fázisban van.
Előző héten orosz, ukrán, török és ENSZ-tisztségviselők tárgyaltak Isztambulban a szerződés jövőjéről. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter ekkor úgy vélekedett, hogy legalább két hónappal meg fogják tudni hosszabbítani a megállapodást.
Közvetlen büntetőintézkedések nincsenek érvényben az orosz gabonaexportra vonatkozóan, bizonyos orosz pénzintézetek, cégek és személyek ellen ugyanakkor rendeltek el szankciókat, amelyek nehezítik a szállítást Moszkva szerint.
Az Egyesült Államok elutasította az orosz panaszokat. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: „Ugyanannyi műtrágyát és gabonát exportálnak, ha nem többet, mint az invázió előtt.”
Az orosz kormány áprilisban arról tájékoztatta a hajók átvizsgálását végző isztambuli központot, hogy nem fogja jóváhagyni teherhajók áthaladását, amennyiben ez nem történik meg „a zárás várható dátuma”, azaz május 18. előtt. Mint kiemelték, a figyelmeztetés célja a kereskedelmi veszteségek és az esetleges biztonsági kockázatok elkerülése.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország a gabonamegállapodás szabotálásával vádolja Ukrajnát
Nem valószínű, hogy a hajózási társaságok vagy a biztosítócégek vállalnák a gabonaszállítás kockázatát, amennyiben Oroszország nem járul hozzá a hosszabbításhoz.
Tavaly július óta elérte a 32,2 millió tonnát a kivitel volumene ezen az útvonalon, ami 34 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi, azonos időszakban regisztrált adatokat. Oroszország becslések szerint 2022–23-ban 44 millió tonna búzát fog exportálni.
Az ügy egyre sürgetőbb, mivel júniusban kezdődött a betakarítás Ukrajnában, és a tranzitútvonal kiesése nehéz helyzetbe hozná Kijevet és az importra szoruló országokat. A szárazföldi útvonalak kapacitása jóval alacsonyabb a hajózásénál, ráadásul az ukrán gabonadömping már így is felzúdulást keltett a régió országaiban.
„Bármilyen piaci sokk katasztrofális hatással járhatna az éhínség szélén egyensúlyozó országokban” – mondta a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) vezetője.
