A 2008-as válság után hét év kellett ahhoz, hogy a hátunk mögött hagyjuk a krízist, legalábbis ahhoz, hogy a fogyasztás is visszatérjen. A gazdaság 0,9 százalékkal nőtt idén a harmadik negyedévben, ezzel egyéves recesszió ért véget. Hosszú idő, mire a lakosság is megérzi a pozitív hatását.
Egy év után felébredt Csipkerózsika-álmából a magyar gazdaság – legalábbis erre utal, hogy hivatalosan is véget ért a recesszió a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a harmadik negyedévben az előző negyedévihez képest 0,9 százalékkal nőtt, míg a 2022 azonos időszakitól 0,3 százalékkal elmaradt a gazdaság teljesítménye a kiigazított adatok szerint.
„A harmadik negyedévben a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzhatta a fogyasztást, amiben szerepet játszik a háztartások kiváró magatartása is a jelentősen megugrott árak miatt, mivel a pénzügyi megtakarítások továbbra is dinamikusan növekednek” – közölte Horváth András, az MBH vezető elemzője.
De a lakossági fogyasztás visszaesése mellett az elemző szerint szerepet játszik a korábban vártnál gyengébb idei növekedésben az állami és uniós finanszírozású beruházások csökkenése. A visszaesést a jelentősen megugró kamatok is támogatták, továbbá az európai és a német konjunktúra egy éve tartó gyengélkedése sem segíti a külső keresletet.
Az elemző úgy látja, hogy elindult a pozitív fordulat. „A fogyasztást az év első felében még visszafogta a látványosan csökkenő reálbér, de az év második felében a mérséklődő infláció miatt a reálbérek várakozásunk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan élénkülhet, és segítheti a helyreálló növekedést” – vélekedett.
Az elemző szerint bár csökkenti a beruházási komponenst a magas kamatok és az állami beruházások visszafogása, de a jelentős, beáramló külföldi működőtőke (FDI) részben ellensúlyozhatja.
Horváth András arra számít, hogy az év egészét tekintve 0,1 százalékos lesz a gazdaság visszaesése.
Mínuszos lesz az év
„Ahogy arra számítani lehetett, a magyar gazdaság kilépett a technikai recesszióból” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakember szerint hiába nőtt az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal a gazdaság teljesítménye, ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy a bruttó hazai termék volumene elérje az egy évvel korábbi szintet.
Az elmaradás – a kiigazított adatok alapján – 0,3 százalékos a 2022. év harmadik negyedévéhez viszonyítva. A KSH előzetes adatközlésében még részletes számokat nem mutat, így csak annyit tudni, hogy leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járult hozzá az éves bázisú visszaeséshez.
„Ebben a tekintetben tehát érdemi változás nem történt, a gazdaság teljesítményét elsősorban a belső kereslet fékezi” – vélekedett az elemző. Azt a KSH is kiemelte, hogy a mezőgazdaság viszont jó teljesítményt nyújtott. Virovácz szerint ez azt jelenti, hogy lényegében az exportra termelő ágazatok tudják húzni a magyar gazdaságot.
Úgy véli, a lakosság vásárlóerejének zsugorodása az infláció miatt, míg a beruházások a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy a GDP volumene 1,2 százalékkal csökkent az idei első kilenc hónapban. Figyelembe véve, hogy az év hátralévő részében tovább javulhat a magyar gazdaság teljesítménye, a negyedik negyedév még javíthat a 2023-as összképen.
„Ugyanakkor az már most borítékolható, hogy 2023 elveszett év lesz” – tette hozzá. Az elemző a friss adat ellenére továbbra sem módosítja az idei évi növekedési kilátásra tett jóslatát: az év egészében 0,5 százalékos GDP-visszaeséssel számol.
Tekintettel arra, hogy a negyedik negyedévben is érdemi növekedésre számíthatunk, az áthúzódó (statisztikai) hatás 2024-ben pozitív lesz, vagyis már a kedvező évzárás megalapozhatja a 2024. évi gazdasági növekedést. Emellett a fogyasztói bizalom fokozatos, ám lassú helyreállásával párhuzamosan a következő negyedévekben a fogyasztás is lassan kedvező fordulatot vehet.
A csökkenő kamatkörnyezet mellett a hitelezési aktivitás is megkezdheti a helyreállást. Mindez azonban kevés lesz ahhoz, hogy a jövő év érdemi gazdasági növekedést hozzon. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés – különösen a mostani, kifeszített költségvetési helyzetben – kulcsfontosságú lesz.
Virovácz Péter azzal számol, hogy idén megszületik a (részleges) megegyezés, a források meginduló lehívása jövőre már lecsapódhat a gazdasági teljesítményben.
„Ebben az esetben három-négy százalék körüli GDP-növekedéssel számolunk. Uniós források hiányában azonban kevés lesz a pozitív belső impulzus a magyar gazdaságban, így már annak is örülhetnénk, ha egy-két százalék körüli gazdasági növekedést látnánk” – tette hozzá.
Multik és a háború
„A gazdasági növekedés helyreállítása a következő nagy feladat, az inflációt már visszaszorítottuk” – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez.
Nagy Márton szerint a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaság égészének, beleértve a vállalkozásokat és a családokat. „Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent” – tette hozzá.
A tárcavezető a közleményben kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést.
„A kormányzat ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is” – tette hozzá a miniszter, és felsorolta, mi mindet tett a kormány: bevezette a kamatstopot, államilag támogatott, célzott hiteleket nyújtott a gazdasági élet szereplőinek.
Emellett elindította a gyármentő programot, és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat. A tárcavezető arra számít, hogy a reálbérek négy-öt százalékos emelkedésének hatására a lakossági fogyasztás is növekedésnek fog indulni.
Elsők vagy utolsók?
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét. A grafikonon látható, hogy a magyar adat valóban az egyik legjobbnak tekinthető negyedéves alapon. Ha viszont a tavalyi év azonos időszakához hasonlítjuk, már ellenkező a kép: a hazai eredmény a lista alján van csak.
Virovácz Péter szerint mindkét adat érvényes lehet, vagyis igaza van a miniszternek: elindult a hazai gazdaság növekedése, és ez fontos fordulópont. Az elemző szerint igaz, hogy a 0,9 százalékos növekedésben benne lehet a mezőgazdaság jó teljesítménye is, ennek ellenére pozitívum a növekedés beindulása.
Szerinte az átlagemberek azonban ebből nem sokat éreznek, mert a fizetésük kevesebbet ér az infláció miatt, a fogyasztás még nem indult be. „A 2008-as válságon hamar túljutott a gazdaság, mivel a feldolgozóipar teljesítménye támogatta a GDP-növekedést. De a fogyasztás volumene csak hét év után tért vissza, vagyis a lakosság ekkor került jobb helyzetbe” – tette hozzá Virovácz Péter.
