Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ellenzéki elszámoltatás: „A rendszer jogi alapjait kell megszüntetni, minden ebből fakad”


(Képünk illusztráció)

Új alkotmányt és korrupcióellenes ügyészséget ígérnek az ellenzéki pártok, de ezek megvalósításához kétharmados többségre volna szükség, a „felcsúti per” vagy „Mészáros bebörtönzése” pedig független intézmények munkáján múlik. Mi a realitásuk az alkotmányozási és elszámoltatási ígéreteknek?

„Az olyan autokratikus rendszereknek, amelyek látszólag törvényesen jöttek létre, jellemzően kétféleképpen lesz végük. Vagy elsöpri egy forradalom, amivel bekövetkezik a jogtörés. A másik lehetőség, hogy a rendszer maga vonul vissza: mint a szocialista vezetés 1989 előtt, aktívan segítve az átmenetet. Most egyik sem áll fenn” – ezt Madlovics Bálint, a CEU Demokrácia Intézetének kutatási asszisztense mondta, amikor arról kérdeztük, milyen lehetőségei lesznek a mostani ellenzéknek egy esetleges 2022-es kétharmad nélküli győzelem esetén.

Ugyanerre a kérdésre Tóth Gábor Attila alkotmányjogász azt felelte: „Alapkérdés, hogy a rendszer jogi alapjait kell megváltoztatni, minden más ebből fakad. Hiba abszolútnak tekinteni a jogfolytonosságot.”

A két szakembert az ellenzéki politikusok alkotmányozási és elszámoltatási ígéreteiről kérdeztük. Ehhez a kiindulópontot az előválasztáson induló hat párt Közös alap címen közzétett programja adta. Ezenkívül csak az MSZP és a Momentum honlapján találtunk előválasztási programot. A szocialista párté nagy átfedést mutat a közös programmal, és jobban részletezi a tervezett alkotmányozási folyamatot, míg a Momentum az elszámoltatás és számonkérés témáját fejti ki inkább. A többi párt honlapján nem találtunk hasonló dokumentumot, így az ő esetükben a miniszterelnök-jelöltek nyilatkozatait vettük alapul (Karácsony Gergely 99 Mozgalmának oldalán van egy igen vázlatos leírás a 2022 utáni terveikről).

Karácsony nem esküdne fel az Alaptörvényre

Az MSZP és a DK rendre megemlíti, hogy a 2011-ben elfogadott Alaptörvényt nem tekinti legitimnek. Dobrev Klára arról beszélt, hogy azonnal neki kell állni az alkotmányozásnak, akár feles többséggel is. Hiszen az alkotmány szerint fel kell lépni a kizárólagos hatalomgyakorlás ellen, Dobrev szerint pedig a Fidesz hatalomgyakorlása kizárólagos. Ezért az új Országgyűlésnek kötelessége lesz lecserélni a Fidesz túlhatalmát biztosító Alaptörvényt – érvel a DK miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ki is jelentette, hogy miniszterelnökké választása esetén nem fog felesküdni az „egypárti” alkotmányra – ha ez megtörténik, annak nem lehet közjogi következménye. Ennek megfelelően az ellenzéki pártok részletesen felsorolják, mi mindent írnának bele az alkotmányba az arányos választási rendszertől kezdve az igazságosabb adórendszeren át a családtámogatásokig. Az új Alkotmányt népszavazással erősítenék meg az ellenzéki pártok.

Dobrev Klára
Dobrev Klára

Legitim-e a „fideszes” Alaptörvény?

Tóth Gábor Attila szerint először is egyértelműsíteni kellene, mire gondol pontosan, aki arról beszél, hogy az Alaptörvény nem legitim. „Lehet azt érteni alatta, hogy 2011-ben nem legitim eljárásban fogadták el az új alkotmányt, és hogy a későbbi módosítások sem legitim módon történtek. Tartalmi szempontból is lehet kifogásolni az Alaptörvény legitimitását, mondván, hogy számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely ellentétes az alkotmányos demokrácia elveivel. Azt is szokás legitimitásproblémának tekinteni, ha az ország lakosainak jelentős része nem érezheti sajátjának az alkotmányt.” Tóth Gábor Attila szerint mind a három szempontból kifogásolható az Alaptörvény legitimitása: magát az Alaptörvényt a nyilvánosság bevonása nélkül, mindössze kilenc parlamenti vitanap után, egyoldalúan fogadta el a Fidesz–KDNP. A 2014 utáni módosításokkal pedig az a probléma, hogy a 2014-es és a 2018-as kétharmados többség úgy jött létre, hogy a nemzetközi megfigyelők szerint a választások nem tekinthetők fairnek, vagyis tisztességesnek (elsősorban a választási törvény kormánypártoknak kedvező módosításai, a független választási szervek hiánya, illetve a köz- és magánmédiához való egyenlőtlen hozzáférés miatt). Tóth Gábor Attila azt mondta, a szakirodalomban is van némi támogatottsága annak a felfogásnak, hogy e problémák miatt feles többséggel is lehet módosítani és új alkotmányt elfogadni. „Sok politikus is ezt visszhangozza, de ma nincs széles körű szakmai támogatottsága ennek az álláspontnak.”

Madlovics szerint jogszerűségi alapon lehet azt mondani a 2011 utáni Alaptörvényre, hogy illegitim, például a társadalmi vita elmaradása miatt. Az Alaptörvény teljes elvetése azonban gyakorlati szempontból egy sor további problémát felvet. „Ebben az esetben számos jogtechnikai kérdés felmerül. Minden, az Alaptörvény nyomán hozott törvény érvénytelen? Az összes, 2011 óta történt anyakönyvvezetői kinevezés jogtalan, így az általuk kötött házasságok is érvénytelenek?” Ezért nem lehet elvetni teljesen a mostani alkotmányt Madlovics szerint. De az sem reális, hogy az új kormány teljesen érintetlenül hagyja az Alaptörvényt, mert azzal saját magát ítélné tehetetlenségre. Van egy köztes megoldás. „Mivel az Alkotmánybíróság 2013 óta nem vizsgálhatja magát az alkotmányt, ezért egymásnak ellentmondó passzusok is bekerültek az Alaptörvénybe. Ezek kigyomlálása kétharmad nélkül is véghez vihető, és ezekkel is komoly eredményt lehet elérni. A sarkalatos törvények vagy a választási törvény aránytalansága a kizárólagos hatalomgyakorlás alkotmányos tilalmába ütközik. A költségvetés megvétózására feljogosított Költségvetési Tanács a népfelség elvébe ütközik, hiszen le tudja szavazni az Országgyűlést. De a nemzetközi szerződésekkel vagy az uniós megállapodásokkal ellentétben lévő rendelkezések is ide tartoznak” – fogalmazott Madlovics. Az EU-ba való belépéssel Magyarország elkötelezte magát a demokratikus jogállam és a jogegyenlőség mellett, és ezzel ellentétes passzusok is bekerültek az alkotmányba az elmúlt tíz évben.

Karácsony Gergely
Karácsony Gergely

Egy másik, a szakirodalomban felmerült nézet szerint az autokratikus elemeket ki lehet venni az alkotmányból akár feles többséggel is. Egy új elfogadásához azonban már kétharmados többség és konszenzus kell – ismertet egy másik álláspontot Tóth Gábor Attila. Az alkotmányjogász ugyanakkor azt is hozzátette, hogy sokan azon az állásponton vannak, hogy kétharmad nélkül egyáltalán nem szabad hozzányúlni az alkotmányhoz. „Ezen álláspont képviselői szerint kiemelt szerepe van a jogfolytonosságnak, a legalitás megtörhetetlen. Ezzel a felfogással nem tudok maradéktalanul egyetérteni, mert abszolutizálja a legalizmus szempontjait. A legalitás viszont nem önérték, az valamit szolgál, a kérdés az, hogy az Alaptörvény esetében mit szolgál. Egy abszurd példával szemléltetve: akár azt is az Alaptörvénybe lehetne írni, hogy az Alaptörvény megváltoztathatatlan, és a választási eredményektől függetlenül Orbán Viktor a mindenkori magyar miniszterelnök. A legalitás tehát a demokratikus jogrend felszámolásának eszköze is lehet. Arról nem is beszélve, hogy a mostani Alaptörvény is megtörte a jogfolytonosságot, hiszen kimondja az 1989-es alkotmány érvénytelenségét, és hatályon kívül helyezi az Alkotmánybíróság 2011 előtti döntéseit. Ráadásul az alkotmányozási folyamat során is követtek el eljárási jogsértéseket.”

Lehet-e „feles” alkotmány?

Abban a feltételezett esetben, ha a választásokon az ellenzék győz, az új kormánynak „be kell tartania a jogi formákat. Amikor mégis kivételt kell tenni a bebetonozott illegitim vagy autokratikus szabályok miatt, a jogrend demokratikus átalakításának a nyilvánosság előtt kell történnie, együttműködve az ellenzék mérsékeltebb irányzataival, és figyelembe kell venni a mértékadó nemzetközi intézmények véleményét is” – fogalmaz Tóth Gábor Attila.

Madlovics Bálint szerint így maga az európai uniós tagság is nehezítheti az új kormány munkáját. „Ha az új hatalom valami olyat lépne, ami nem teljesen jogszerű vagy jogállami szempontból támadható, az EU-nak kötelessége lesz fellépni ellene. Hiszen most is jogállami alapon kritizálják a magyar kormányt. Az ellenzékbe szorult Fidesz is fellépne minden nem megfelelően precíz jogalkotás ellen.”

Fekete-Győr András
Fekete-Győr András

Arra a kérdésre, hogy alkotmánymódosítás nélkül, pusztán a törvényi részletszabályok változtatásával mekkora változást lehet elérni, Tóth Gábor Attila azt válaszolta: sok mindent meg lehet csinálni feles többséggel is. „Az egészségügy, a közoktatás, az önkormányzatok területén sokat lehet tenni, és ezeket a változásokat az emberek jobban is érzékelik. Lehet változtatni az uniós politikán, a Kínához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatokon. Nyilvánosságra lehet hozni most még titkos szerződéseket, meg lehet tenni az első lépéseket az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz. Jobb is, ha nem az alkotmányozással kezd egy új kormány, hanem figyelembe veszi a politikai megosztottságot és a társadalmi támogatottságot. Van mozgástér a személycserék területén is. De el kell jutni addig, hogy a jelenlegi rendszer jogi alapjai megváltozzanak” – fogalmazott az alkotmányjogász.

Azt mindkét beszélgetőtársunk kiemelte, hogy azért is kell különösen figyelni a precíz jogalkotásra, mert veszélyes precedenst teremthetne a jogon való felülemelkedés. Ha az új kormány négyévente felülírná a jogi kereteket, az teljesen szétszakítaná a jogállamot.

Akár tulajdonviszonyok is megváltozhatnak

Számos ígéret hangzik el azzal kapcsolatban is, hogy az új kormány majd felmondja a kedvezőtlen stratégiai megállapodásokat, visszaveszi a hosszú távra kiadott koncessziókat vagy megszünteti az utóbbi évben létrehozott – állami vagyonelemekkel kistafírozott – magánalapítványokat. A Momentum az „ellopott” szállodákat, kastélyokat, kaszinókat is visszavenné. Ezekre a visszamenőleges változtatásokra vonatkozó kijelentésekre Tóth Gábor Attila azt mondta, ez összetett kérdés, minden esetet külön kell megvizsgálni, egy dolog azonban semmilyen körülmények között nem merülhet fel: utólag bűncselekménnyé minősíteni olyan ügyeket, amelyek megtörténtük idején nem számítottak annak. A büntető igazságszolgáltatásban korlátozó tényező lehet az elévülés is. „Tulajdoni és szerződéses viszonyoknál meg lehet vizsgálni, hogy jogilag szabályosan, érvényesen történtek-e a változtatások. Ha nem, akkor elképzelhető, hogy jogállami módon visszaállítható az eredeti állapot vagy más módon megszüntethető a jogsértés. Paks 2 esetében, vagy a több évtizedre szóló koncesszióknál meg lehet vizsgálni, hogy érvényesek-e a generációkra előre kötelezettségeket rovó megállapodások. Szerződéseket a jövőre vonatkozóan meg lehet változtatni. Sok esetben változhat a felek személye, és meg lehet egyezni a módosításokról. Más esetekben a körülmények lényeges megváltozása lehet a módosítás indoka. A jogban vannak erre általánosan elfogadott formulák. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy új helyzetben megváltozhat a politikai, intézményi szereplők viselkedése is. Akár ki is lehet egyezni sok olyan dologban, amiről ma azt gondoljuk, hogy nem lehet megállapodni. De ez nem könnyű folyamat, biztosan lesznek különösen nehéz esetek.”

Jakab Péter
Jakab Péter

Nem igaz, hogy a Fidesz nagyon ügyelne a jogszerűségre

Az „elszámoltatás” módjáról hangosabban és kevésbé részletesen beszélnek az ellenzéki pártok. Jakab Péter például börtönbe zárna elég sok mindenkit. Egy valódi korrupcióellenes ügyészség felállításához kétharmados többség kell, egy „felcsúti perhez” (Momentum) pedig konkrét bizonyítékok és függetlenül működő nyomozói és bírói munka is szükséges volna. Az ellenzéki pártok terveznek valamiféle vagyonadót, hogy vissza tudjanak szerezni valamennyit a „jogtalanul szerzett” vagyonokból.

Madlovics Bálint szerint szakítani kell azzal az általánosan elterjedt nézettel, hogy a Fidesz nagyon ügyel arra, hogy papíron minden jogszerűen történjen, és ez különösen megnehezíti az esetleges elszámoltatást. Fontos azt látni szerinte, hogy a NER alapvetően egy informális viszonyokra épülő rendszer. „A kommunizmusban például formális hierarchia volt. Mindenkinek megvolt a hivatalos pozíciója, tudni lehetett, milyen jogkörök járnak azzal. Ezzel szemben Orbán Viktor valószínűleg olyan jogokat is gyakorol, amelyek nincsenek definiálva, és olyan politikai és gazdasági döntéseket hoz, amelyekre formálisan nincs feljogosítva. De lehet említeni a formális pozícióval egyáltalán nem rendelkező Habony Árpádot, akinek a szerepe néhány miniszternél is fontosabb. Mivel ez egy informális rendszer, ebből szükségszerűen következik, hogy a formális, azaz törvényes rendet átlépik. Ha mindent törvényesen csinálnának, nem lenne szükség a bíróságok befolyásolására, ahogy arra sem, hogy Polt Péter legyen a legfőbb ügyész. Minden nyomozást nyugodtan végig lehetne vinni, mert az jönne ki, hogy minden törvényesen és tisztességesen történt. Ehhez képest el sem indítják a kormánypárti politikusokhoz kapcsolódó nyomozásokat.”

Az Országgyűlés plenáris ülése 2013. április 30-án
Az Országgyűlés plenáris ülése 2013. április 30-án

Tóth Gábor Attila szerint sem igaz az, hogy a mostani kormány törekedne arra, hogy mindent legálisan csináljon. A kormányzatot ellenőrző szervek „elfoglalásának” és a kormányzatot kiszolgáló bírósági vezetők kinevezésének épp az az értelme, hogy a jogszerűtlenséget is jogosnak lehessen deklarálni. Mindezt bizonyítja az Európai Unió Bíróságának egyre több elmarasztaló ítélete és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának több határozata is.

„Attól, hogy a jogot eszközként használja a rendszer, még nem lesz minden törvényes, amit az alapján tesznek – mondja Madlovics. – A most hatályos Büntető törvénykönyv alapján is rengeteg tényállás gyanúja merül fel. Csalás, hűtlen kezelés, akár pénzmosás az olyan ügyeleteknél, ahol jelentős vagyoni kár érhette az államot. Gondolhatunk a túlárazottnak tűnő közbeszerzésekre, a letelepedési kötvényekre vagy a MET gázkereskedő cég kivételezett helyzetére.” Az ENSZ szervezett nemzetközi bűnözés elleni egyezménye, a Palermói Egyezmény definíciója alapján még a szervezett bűnözés emlegetése sem túlzás a magyar kormányzati rendszerrel kapcsolatban Madlovics szerint. „Ez nem egy törvényesen működő állam”, ezért szerinte lehetne alapot találni egy esetleges számonkéréshez.

„63 százalékban börtön, száműzetés vagy halál vár a megbukott zsarnokra”

Arra a kérdésre, hogy ellenzéki győzelem esetén mekkora esélyét látja, hogy ebből valami meg is valósul, Madlovics azt válaszolta, hogy ez azon múlik, mekkora vereséget szenved a Fidesz. Nem is a mandátumok konkrét eloszlása a döntő, hanem a lélektani fordulat. „Az a fő kérdés, mennyire hiszik el az emberek, hogy vége az Orbán-rendszernek. Ha a vereség ellenére a Fidesz meg tudja tartani a pozícióit, és az emberek instabilnak látják a kormányt, az korlátozni fogja az új kormány mozgásterét.” Ha viszont sokan gondolják azt, hogy a vereségből már nem tud felállni a Fidesz, fontos szereplők kezdenek átállni az új hatalomhoz. „Amikor egy, a mostanihoz hasonló rendszer összeomlik, gyakori az átpártolás. A tőlünk keletebbre lévő országokban azt látni, hogy amikor a rendszer fontos szereplői azt érzik, hogy béna kacsává vált a vezető, elkezdenek átpártolni az ellenzékhez. Ez aztán önbeteljesítő jóslattá is válhat, hiszen ahogy egyre többen hagyják ott a vezetőt, úgy válik egyre gyengébbé. Ezek az emberek pedig fontos információkkal segíthetik a jogi eljárásokat.” Az elszámoltatás sikere múlik a társadalmi nyomáson is, de a koalíciós tárgyalások is kihatással lehetnek rá Madlovics szerint. „Ha a társadalom nagy része nem érzi úgy, hogy forradalmi változás történt, akkor lehet, hogy elmarad a komoly elszámoltatás. Emellett egy koalíció szükségképpen alkukkal jár. A különböző szereplők szándékai eltérők. Az ellenzéki oldalon is vannak olyan szereplők, akik valamilyen módon kötődnek a mostani hatalomhoz. Az ilyen érdekekkel is meg kell küzdeni.”

Tóth Gábor Attila szerint akár az Alkotmánybíróság működését is befolyásolhatja, mennyire lesz következetes az új kormány, milyen irányba megy a koalíció. „Az intézményrendszer átalakításához, például egy valódi korrupcióellenes ügyészség felállításához kell a kétharmad. De új intézmények létrehozásával feles többséggel is lehet kísérletezni” – tette hozzá. Szerinte a parlamenti vizsgálóbizottságoknak is lehet fontos szerepük. „A vizsgálóbizottságoknak fontos szerepük volt a rendszerváltás után, de ez másfél évtized után megszűnt. Jó volna visszahozni, már csak azért is, mert része lehet a parlamenti ellenzéki eszközök helyreállításának.” A bizottságok ugyan nem veszik át a büntetőeljárások szerepét, de a nyilvánosság, az információk feltárása fontos lehet egy esetlegesen megváltozó hatalmi struktúrában. „A vizsgálóbizottság közhatalmi intézmény, súlya van. Adatot kell szolgáltatni a bizottságnak, és igen, akár rendőrrel is oda lehet vitetni azt, akit beidéznek, de nem hajlandó együttműködni” – mondja Tóth Gábor Attila Fekete-Győr Andrásnak a bizottságokkal kapcsolatos kijelentésére.

Ami pedig a Momentum elnökének azon felvetését illeti, hogy a választások után nem engedik felszállni a magángépeket, Madlovics Bálint úgy reagált, hogy a kijelentés kicsit túlzásnak hangzik, de ha jobban elmagyaráznák a hátterét, már nem volna az. „A 2022-es választások tétje nem az, mint egy demokráciában, ahol egy kormány ellenzékbe kerül, ami után ismét hatalomra juthat.” Kormányváltás esetén jó eséllyel elszámoltatással kell szembenézniük a most hatalmon lévőknek. Amikor egy, a mostani magyarhoz hasonló rendszer megbukik, az esetek többségében a vezetőre nem ellenzéki szerep vár. „Külföldi példák azt mutatják, hogy az ilyen esetek 63 százalékában börtön, száműzetés vagy halál vár a megbukott zsarnokra” – mondja Madlovics, a Budapestre menekült észak-macedón Nikola Gruevszkit vagy az Oroszországba távozó Viktor Janukovics volt ukrán elnököt említve nem is olyan távoli példaként.

XS
SM
MD
LG