Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elemzők: Kevesebb párt, több elképzelés, egy vezető – így lehetne esélye az ellenzéknek 2026-ban


Ők fogtak össze 2022 tavaszán

Milyen kihívásokkal néznek szembe az ellenzéki pártok, ha 2026-ban eséllyel szeretnének nekifutni a választásnak? Erre keresték a választ meghívott elemzők a Republikon Intézet konferenciáján.

A megszólalók között abban egyetértés mutatkozott, hogy ha a következő országgyűlési választásnak hat-hét ellenzéki párt külön fut neki, semmi esélyük nincs a Fidesszel szemben. Szükség van tehát valamiféle tömbösödésre az ellenzéki oldalon, de hogy ez hogyan és mikor fog elkezdődni, azt ma még nem látni. Ezen túl meg kell fogalmazniuk egy sokaknak vonzó jövőképet Magyarországról, és az se ártana, ha volna egy karizmatikus vezető, aki valóban meg tudja szólítani a társadalom többségét.

Hat pártnak külön nincs esélye a Fidesz ellen

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet a keddi eseményen, hogy az ellenzéki pártok „jobban tudnak szétszakadni, mint összeállni”: az elmúlt fél évben teljesen szétesett az az együttműködés, amelyet a 2022-es választásra több év hosszú munkájával rakott össze hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter. Szerinte az ellenzéki pártok még nem ébredtek fel a választási bénultságból, és részben ez az oka, hogy a kibontakozó válságra sem képesek érvényes és közös választ adni. Külön-külön megfogalmaznak ugyan alternatív javaslatokat, de így sokkal kisebb az erejük, mintha közösen tennék.

„Az ellenzéki oldalon van két zöld párt, kettő, ami baloldalinak mondja magát, kettő, ami inkább liberálisnak” – mondta Virág, ráadásul ezek az ideológiák akár még párton belül is versengenek egymással. Paradox módon azonban a még viszonylag hasonlóan gondolkodó pártok között sincs együttműködés, sőt ők egymás legnagyobb riválisai. Virág emlékeztett Ungár Péter augusztusi nyilatkozatára, amikor az LMP társelnökének frissen megválasztott politikus úgy fogalmazott: „Az LMP Magyarország zöld pártja, ebből pedig az következik, hogy a többi nem az” – elsősorban a magát szintén zöld pártként definiáló Párbeszédnek üzenve.

Az ellenzéki oldalon most a Demokratikus Koalíció (DK) a legerősebb párt. A 2024-es önkormányzati és EP-, illetve a 2026-os országgyűlési választásokra készülve „próbálja bedarálni a többi pártot, de legalább ledominálni az ellenzéki térfelet”, hogy a következő kampány előtt ők diktálhassák az ellenzéki együttműködés feltételeit – mondta a Republikon stratégiai igazgatója.

Azzal Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője is egyetértett, hogy a DK a legerősebb, ám szerinte Gyurcsány Ferenc pártelnök ugyan jó taktikai, de rossz stratégiai politikus, ami főleg ilyen válsághelyzetben jelent korlátot a párt előtt.

Novák Zoltán, a Méltányosság Politikai Központ projektigazgatója szerint inkább Gyurcsány politikai öröksége – ami kiterjed Dobrev Klárára is – jelent növekedési korlátot a DK előtt, pedig látható, hogy a DK és a Momentum az a két párt, amely próbál magába olvasztani más pártokat. Míg a DK a folyamatos kampánnyal (legutóbb például az árnyékkormány létrehozásával) állandó készenlétben tartja a szavazóit, addig a Momentumnál lassabb az építkezés. Novák úgy véli, a Momentum is magában szívna más pártokat, mert erre utalnak Donáth Anna utóbbi időben közzétett nyilatkozatai, amelyeknek már csak azért is van jelentőségük a Méltányosság projektigazgatója szerint, mert úgy látja: a pártot továbbra is Donáth irányítja, Gelencsér Ferenc csak átmenetileg a párt elnöke. A fő kérdés már csak az lesz 2024 és 2026 között, hogy létrejön-e a tömbösödés, amit nem csak az nehezít, hogy egyik párt sem szeretné Felszámolni önmagát, de az évtizedes egymás melletti politizálás következtében kialakult személyes ellentétek is akadályozzák az együttműködést.

Az ellenzék jövőjéről, az MSZP-ről és a pártból való kilépésről Ujhelyi István EP-képviselő exkluzív interjút adott a Szabad Európának, amelyet itt nézhet meg.


Elképzelés Magyarországról, és közösségépítés

Abban is egyetértés mutatkozott az elemzők között, hogy ha sikerül is csökkenteni az ellenzéki pártok számát, még egy feladat vár rájuk, amellyel több mint tíz éve képtelenek megbirkózni: egy olyan Magyarország-képet kell felmutatniuk, amellyel sokan tudnak azonosulni, és e köré kell elkezdeni felépíteni egy közösséget.

Most még „önmarcangoló kiútkeresésben van az ellenzék” – fogalmazott Závecz Tibor. A Závecz Research ügyvezetője szerint ha az ellenzék fel akarja venni a versenyt a Fidesszel, egy olyan közös Magyarország-képet kell megalkotnia, amely eltér a kormánypárt víziójától, ugyanakkor pozitívan tudnak hozzá kötődni a potenciális választók. Závecz a Fidesz sikerének egyik titkát épp abban látja, hogy szavazói érzelmileg azonosulnak az orbáni vízióval. Egy ilyen érzelmi kötődés pedig sokkal erősebb annál, hogy egy, a kormánypárti szavazókat is hátrányosan érintő kormányzati intézkedés miatt elfordulnának a Fidesztől.

Olvassa el a Csizmadia Ervinnel készült interjúnkat, amelyben az elemző többek között arról is beszél, hogy mi a Fidesz víziója, és miként köszönheti ennek Orbán Viktor töretlen népszerűségét.


Závecz szerint egy ilyen vízió megalkotása nemcsak komoly intellektuális teljesítmény lenne, de „bátorság is kell hozzá”. Az ellenzéki pártoknak először meg kellene ismerniük a magyar társadalmat: hogyan gondolkodnak a magyarok, milyen a társadalmi struktúra, milyen pszichés állapotban van az ország, és egyáltalán van-e fogadókészség az ellenzék elképzeléseire. „Ezt kell összhangba kell hozni a pártok politikai credójával. Ehhez kutatásokra és elemzésekre van szükség” – mondta.

Novák szerint a világon mindenhol az identitáspolitika került előtérbe, és ebben a Fidesz nagyon jó, az ellenzék viszont nagyon le van maradva: még azt sem tudják elmondani, kik ők maguk. Legkésőbb a 2022-es választás megmutatta, nem elég annyit mondani, hogy „Orbán, takarodj!”, mert erre alapozva nem lehet közösséget építeni. „Látjuk, a Fidesznél mi működik: a nemzetben való gondolkodás. Amíg az ellenzéki pártok ezt kihagyják a politikából, addig nem fognak tudni többséget maguk mögé állítani” – mondta Halkó Petra. A Századvég elemzője szerint az előválasztás is sokkal inkább szólt az ellenzékről, mint Magyarországról. „Magukat versenyeztették maguk ellen.”

Meg kell fogalmaznia az ellenzéknek egy saját nemzetfelfogást Závecz szerint is, ezt pedig a kis- közepes és nagyobb városok közösségeire alapozva lehetne elkezdeni – egyszerűen azért, mert ott van bázisuk az ellenzéki pártoknak. Novák Zoltán szerint azonban kizárólag városokra támaszkodva nem lehet választást nyerni. „Nagy kérdés azonban, hogyan tudja úgy megszólítani a kisebb településeken élőket az ellenzék, hogy közben ne veszítse el a nagyobb városokban élőket” – tette hozzá.

Kovách Imre tavaly azt mondta el a Szabad Európának, hogyan működteti a társadalmat a NER, és megfelelő válaszokat adott-e Magyarország sorskérdéseire a Fidesz.


A Századvég elemzőjének ellentmondva Virág Andra úgy fogalmazott, ő nem becsülné le az előválasztás szerepét. „Valóban az ellenzékről szólt, de akkor voltak a legjobb állapotban ezek a a pártok. Jót tett nekik a verseny, segített kitalálni, mit akarnak, és ebbe a választókat is bevonták.” Szerinte több ilyen vitára lenne szükség, és nem csak a kampány előtt. Ez nem csupán segítene kitalálni az ellenzéknek a közös víziót és az abból következő szakpolitikai javaslatokat, de akár bátorságot is adhatna, mert annak most híján van Virág szerint. „Vannak olyan kormányzati intézkedések, amivel nem mer szembemenni az ellenzék. A családpolitika, az árstopok például.” Ezeket ugyanis annyira népszerűnek gondolja az ellenzék, hogy – saját népszerűségvesztésétől tartva – nincs bátorsága kritizálni. Ennek egyik csúcspontja volt, hogy „a választási kampányban plakátra írták, hogy a rezsicsökkentés marad” – de ezzel is csak átengedik a kommunikációs teret a Fidesznek. „Ki kell mondani, ha valami nem tetszik, és alternatívát felmutatni” – fogalmazott Virág Andrea.

Ráadásul mindezeken felül ott a vezetési probléma. „A kormányoldalon egyértelmű vezető Orbán Viktor, akinek népszerűsége magasabb, mint a Fideszé. Az ellenzéki oldalon viszont nincs olyan szereplő, aki a teljes ellenzéki szavazótábort meg tudná szólítani, sőt akár túl is tudna nyúlni rajta. Egyelőre pedig nem is látni, ki lehetne ilyen. Márpedig a sikerhez erre is szükség van.”

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG