Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ellenzéki előválasztás: csak egy maradhat


Egyre kevesebben indulnak a szeptember 18-án kezdődő ellenzéki előválasztáson. Az előzetes megegyezések nyomán a 106 körzetben sorra lépnek vissza a pártok jelöltjei. A közvélemény egy része fanyalog: minek akkor az előválasztás, ha úgyis előtte eldől, kik lesznek a Fidesz kihívói? Deficites az ellenzék demokráciafelfogása, vagy csak működik a politika? Az ellenzéki készülődés hátteréről szóló cikk második része.

Az ellenzéki pártok először fognak szinte teljeskörűen össze (a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom nélkül) a Fidesz hatalmának 2022-es lebontásáért. A 2019-es budapesti főpolgármester-választáson megtartották a főpróbáját is az előválasztásnak, ami azért kell, hogy csak egy-egy ellenzéki jelölt induljon a Fidesszel szemben mind a 106 körzetben, ne aprózódjanak el az ellenzéki szavazatok, győzelemhez segítve ezzel a saját táborát kiválóan mozgósító Fideszt. Közös lista és közös miniszterelnök-jelölt is lesz – az utóbbi személyét szintén az előválasztás dönti el.

Hat ellenzéki párt már egy évvel az ellenzéki előválasztás július 26-án kezdődő jelöltállításának megkezdése előtt tárgyalásokba kezdett arról, hogy az előválasztásnak is csak a legesélyesebb jelöltek fussanak neki. Ennek hátteréről írtunk cikkünk első részében.

Kik lesznek majd a listán?

Egy párt országos listájának összeállítása mindig a párton belüli harcok legkeményebb lecsapódása volt, mert egyéni egzisztenciákat dönt el. Most a pártelit már nemcsak egymással, hanem öt másik párt elitjével is versengeni fog a befutó helyekért.

Az előzetes megállapodás még nem terjedt ki a listaállítás szabályaira, csak annyit mondtak ki, hogy amelyik pártnak nincs a frakcióalakításhoz elegendő nyerhető egyéni mandátuma, az kapjon elég helyet ehhez a listán.

A körzeteket nyerhetőség szempontjából tipizálták. „Nem mindegy, hogy valaki A vagy B típusú körzetben indul. Az A-t kötelessége megnyerni, és akkor a listás helye csúszik. Erre vagy kell egy megállapodás, hogy az ő helyére nevezhessen a párt valakit, vagy ilyen kategóriájú körzetből csak adott számú jelöltet tehet föl a listára. Ezt még át kell beszélnünk – mondja Hajnal Miklós, a Momentum alelnöke. – Nem lesz könnyű menet, de reméljük, hogy az együttműködés azt is eredményezi, hogy nem 5–10 helyen kell osztozkodni, hanem jóval többön.”

A tárgyalóasztalnál nem lesz könnyű dolguk, mert nehéz belőni, hány listás hely számít befutónak, mondja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A 93 listás mandátumból eleve csak 92-ért, sőt lehet, hogy csak 91-ért küzdenek, mert a német és a roma nemzetiségi lista is elvihet egy-egy mandátumot. „Sok múlik azon is, bejut-e valamelyik kis párt (a Kétfarkú Kutya Párt, esetleg a Mi Hazánk), ahogy a külhoni voksokon és leginkább a belföldi szavazatok egyéni kerületek közötti eloszlásán is. Reálisan kb. 40-45 listás mandátumra számíthat az ellenzék.”

Az egyéni eredményektől is függ, hogy hány listás helynél van meg a győzelem, ez nem feltétlenül középen, 45-nél lesz. Az is csavarhat a dolgon, ha addig egyesülne a három kis párt. Hat pártnak nehezebb összerakni egy-egy frakciót egy országos listáról, mint négynek. Nehéz kimatekozni, hogy 90 mandátumból hat frakciót hogyan lehet összerakni, ki nyer tutira egyéniben stb.

„Rengeteg szempont lesz, és ebbe nem lesz beleszólásuk a választóknak. De ezért nem kárhoztatnám a pártokat; kell hogy legyen ennyi mozgásterük, miután most először a 106 egyéni jelölt kiválasztását nagyrészt a választókra bízzák” – mondja László Róbert.

Az előválasztás menete

Az első fordulót szeptember 18–26., a másodikat október 4–10. között rendezik.

A miniszterelnök-jelölt személye kétfordulós választáson dől el, a második fordulóba a 15 % fölött a legtöbb szavazatot kapott három jelölt jut tovább. A választókerületi jelöltekről az első forduló időpontjában egyfordulós szavazás fog dönteni.

Ahhoz, hogy valaki indulhasson az előválasztáson, július 26. után kell jeleznie indulási szándékát, valamint augusztus 23. és szeptember 6. között meg kell szereznie a megfelelő számú ajánlást. Miniszterelnök-jelöltnek országosan húszezret, egyéni jelölteknek négyszáz helyi ajánlást.

Az előválasztáson azok a 17 évesek is részt vehetnek, akik a 2022-es országgyűlési választásokig betöltik a tizennyolcadik életévüket.

Az előválasztáson indulóknak a jelentkezéssel egy időben nyilatkozniuk kell arról, hogy parlamentbe jutás esetén a hat közül melyik párt frakciójához fognak csatlakozni, és a kiválasztott frakciók is megadják nekik a befogadó nyilatkozatot.

Online és személyesen is lehet majd regisztrálni és szavazni.


A miniszterelnök-jelöltek

„Hármas játék van már. Azon megy a gondolkozás, hogy első körben visszalépjenek-e valaki javára. Márki-Zaynak ez a nagy »jó reggelt«, mert nem álltak be mögé. Ő ráadásul nem is vidéken erős, hanem Budapesten és a liberális városokban, ami neki nem jó helyzet. Pálinkás már az indulásnál kicselezte magát, Fekete-Győr pedig teljesen összezuhant” – értékeli a hat jelölt felét egy politikai tanácsadó.

„Részünkről nincs szándék miniszterelnök-jelölt visszalépésére" – cáfolja Hajnal Miklós a pletykát, hogy pártelnöke – megelőzendő, hogy látható legyen a gyengesége – visszalépne Karácsony Gergely javára.

Karácsony Gergely miskolci kampánygyűlésen az MSZP-vel
Karácsony Gergely miskolci kampánygyűlésen az MSZP-vel

Bár a második fordulóba csak a három legerősebb jelölt jut, egy visszalépésnek az első forduló előtt van politikai értéke, akkor tudja megkérni az árát. Ez Márki-Zay Péter esetében néhány Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM) jelölt parlamentbe vitele lehet, Fekete-Győr Andrásnak pedig néhány körzet, ahol számít a Jobbik vagy a DK támogatása, például a VIII. kerületben.

Elsőre minden visszalépő vélhetően Karácsonyt támogatná, akinek a mozgalma próbál jobbos és balos szereplőket is felmutatni. Dobrev Klára egyöntetű vélemények szerint hibátlan kampányt visz, a surranópályán jött föl, háta mögött a legszervezettebb párttal. Jakab Péter pedig személyes kampányával hozta föl a majdnem semmiből a pártját. A Jobbiknak van legnagyobb esélye a nagyválasztáson, de kisebb az előválasztáson. De Jakab Péter rossz szereplése nyomán a Jobbik is veszít az értékéből, mondja egy elemző.

Egyelőre nem tűnik ilyen sikeresnek Karácsony Gergely, akinek a legfrissebb, még nem publikált mérések szerint eltűnt az előnye, a három vezető jelölt versenye teljesen kiegyensúlyozott.

Mi tesz a Fidesz?

„2019-ben nagy volt az arcuk, nem foglalkoztak a főpolgármesteri előválasztással, de most ügyelnek rá – mondja egy forrásunk a kormánypártról. – Ötszáz emberrel vidéken bármelyik körzetet meg tudják hekkelni, csak a gyengébb mellé kell állniuk. Személyesen bárki tud szavazni, és ennyi embert tudnak mozgatni. Nem is kell mindenhol, csak 10-20 helyen. 54 hely megnyeréséhez nem kell több.

„Várjuk, hogy a Fidesz még bevezeti, hogy közös listán induló pártok nem alkothatnak külön frakciót. Ez nagyon megnehezítené az ellenzék helyzetét” – mondja egy momentumos politikus. Mások sem tartják kizártnak, hogy a Fidesz farag még a választási törvényen, illetve a házszabályon. Ahogyan fölemelte 71-re a listaállításhoz szükséges egyéni képviselőjelöltek számát, ráküldve ezzel a Kutya Párt jelöltjeit a billegő körzetekben is az összefogáséra. Sok mindent kitalálhat a kétharmad, akár azt is, hogy frakciót nem öt, hanem tíz főtől lehet alakítani.

A kormánypártra rálátó forrásunk szerint a Fidesznek Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége lenne a legjobb, mert ő taszítja leginkább a bizonytalanokat. (Ügyel is rá, hogy ne a férjével együtt kampányoljon.)

Úgy tudjuk, hogy megválasztott miniszterelnökként a Fideszben Karácsony Gergelyt látnák legszívesebben. „Pár dologgal könnyen egy keretet tudnak köré rakni" – mondta forrásunk.

A Jobbikból és Jakab Péterből viszont kinézik, állítja egyik forrásunk, hogy börtönbe küldené őket.

Jakab Péter
Jakab Péter

A Fidesz úgy számol, hogy Budapesten valószínűleg mind a 18 körzetet elveszti, csak Riz Levente volt körzetében és a Hegyvidéken, Fürjes Balázsnak adnak esélyt a győzelemre.

Bár néhány határ menti körzet a szervezett utaztatások miatt bukhatatlan a Fidesz számára, a kormánypártra rálátó forrásunk szerint a Fideszben legfölül reális opciónak tartják, hogy elbukják a választást.

Sokan várnak a csodára

„Meg kellett volna állapodni 40 olyan körzetben, ahol nincs előválasztás, és kellett volna 50, ahol kétfordulós. A legitimációt veszélyeztetik ezzel a visszalépősdivel, mert az emberek azt várták, hogy 106 helyen lesz hat jelölt” – kritizálja egy politikus az egyezkedéseket.

Gyakoriak az ilyen vélemények: „az ellenzék belső demokráciájának hiánya”, „a nagy rendszerelőváltó ötlet paródiája”, a „szövetségkötések nem az előválasztás részét, hanem annak megölését jelentik”.

Pedig kevés helyen nem lesz egyáltalán verseny. „Lesz 20-30 éles verseny, ennél több helyen nem éles, és lesz kb. öt hely, ahol semmilyen verseny nem lesz” – véli Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője.

„2019-ben a Móricz Zsigmond körtéren 8600 ember szavazott. 3–5 ezer ember fog elmenni, ha elvisszük őket. Egy 60 településes körzetben lesz két szavazókör. Maximum 500 ezer ember vesz majd részt az országban” – mondja egyik forrásunk.

Závecz Tibor ezt nem tartja kudarcnak. „5-6 ezer előválasztó egy városi körzetben, ha az ott lakók 7-8 százaléka elmegy, nagyon szép teljesítmény, mert az előválasztásnak nincs jogi következménye. De politikai, legitimációs értéke van, ha egy jelölt el tudja mondani, hogy 3-4 ezer szavazatot kapott egy tét nélküli választáson.

„Majd a végeredmény hoz erről ítéletet: ha sok tucat helyen egyetlen komolyan vehető jelölt lesz csak, akkor értelmetlen volt az egész. De ha a legtöbb helyen azt fogják érezni a választók, hogy tényleges küzdelem zajlik, akár csak két jelölt között, akkor elfelejtik a júniusi visszaléptetési folyamatot” – mondja László Róbert.

„Persze van egy másik oldala is: nemcsak az eredmény számít, hanem a folyamat is. A kezdeti lelkesedés után a júniusi visszalépési hullám bizonyosan ártott neki, most érezhetően sokan lesajnálják a teljes folyamatot. Ez talán elkerülhető lett volna, ha nem neveznek meg és vonnak vissza ilyen sok jelöltet, de ha augusztustól valódi kampány lesz, akkor feledésbe fog merülni a júniusi bukdácsolás.”

Dobrev Klára
Dobrev Klára

A pártoknak vannak politikai stratégiáik, amelyek függetlenek a választástól – védekezik egy politikus. Az egyik szempont, hogy ki tudja leginkább megverni a Fideszt, a másik a frakcióalakítás, a kormányzóképesség. „Most nem a Fidesz legyőzéséről van szó, hanem hogy kik állnak a rajtvonalra. A két nagy frakció fogja megmondani, hogy mit csinál a kormányfő.”

Egy másik viszont a Fidesz kezét látja ebben, és azt, hogy a pártok – megint – nem győzelemre játszanak.

„Ha nem fejezik be, nagy gondot fog okozni, mert már sokakat irritál. Le kéne zárni a tárgyalásokat. Kitaláltak egy politikai terméket, az előválasztást, és az ellenzéki szavazó azt látja, hogy csak ezt piszkálják” – mondja egy tanácsadó.

„Természetes, hogy minden résztvevő minél nagyobb létszámú frakciót is akar. Ha ez lenne az egyetlen céljuk, az a vereség biztos receptje volna, de azért a szereplők nagyja jól láthatóan választási győzelemre játszik. Rengeteg részérdek között kell lavírozniuk, amit nehezítenek a helyi konfliktusok, a szereplők közötti bizalmatlanság is, de paradox módon a NER által szűkre szabott keret hozta el az érdemi politikai sakkjátszma idejét” – mondja László Róbert.

Más nem így látja. „Ezen szórakoznak két és fél hónapja, a Fidesz meg közben elhúzott. Politizálni kellene, ehelyett ezzel foglalkoznak” – mondja egy politikai tanácsadó.

„Sok mindenért lehet őket támadni: nemcsak az elmúlt hetekben, de az elmúlt 11 évben is ritkán voltak kezdeményezők, rengeteg magas labdát nem csaptak le. Ehhez képest már tartottak az előválasztási előkészületek, amikor például a Fudan-ügyre váratlanul sikerült több héten át tartó kampányt építeni, még ha azóta a Fidesz hatástalanította is” – vitatkozik a kritikával László Róbert.

Az előválasztás fölrázza őket, mondja, „mert rengeteg választói igénynek kell megfelelni, és programot is kell alkotni. Ha most nem lenne előválasztás, könnyen lehet, hogy csak év végén vagy akár januárban dobtak volna össze valamit. Emlékezetes, 2014 januárjában állt ki az akkor együttműködő öt párt vezetője, hogy bejelentsék a közös indulást, amit jól láthatóan mindannyian utáltak. 2018-ban hiába volt társadalmi nyomás, egészen a választást megelőző napig csak egyéni akciók keretében, elvétve lépkedtek vissza egymás javára ellenzéki jelöltek. Most viszont októberben, fél évvel a választás előtt ismerni fogjuk a 106 egyéni jelöltet és a miniszterelnök-jelöltet. Ez rengeteg energiát szabadít fel a tényleges kampányidőszakra.”

„A politika természetes alkotóeleme az egyezkedés is és az előválasztás is – mondja Závecz Tibor. – A Bige László-féle kutatás szerint az emberek nagyobb része azt helyeselte, ha tárgyalásos úton választódnak ki az egyéni jelöltek. Az ellenzéki szavazók 55 százaléka a megegyezéses útra szavazott, és csak 40 százalékuk az előválasztásra.”

Persze nem ezért kezdtek el egyezkedni, hanem a régi beidegződések miatt, és mert ez hozzátartozik a politika működéséhez.

„Voltak illuzórikus elvárások az előválasztással, mert olyan tisztának, idealisztikusnak látszott: győzzön, akire a legtöbben voksolnak. De a pártok egy idő után úgy gondolták, hogy ez egy zárt tér, hiszen vannak hatan. Jobb lenne megegyezni, hogy az újonnan bejövő civileket kizárják, hiszen mégiscsak ők, a pártok biztosítják a feltételrendszerét. A második lépésben pedig elkezdtek gondolkodni azon, hogy kinek lenne esélye, és hogyan lehet nagy frakciót elérni. Jött szembe a politika régi eszköztára. Nem minősítem ezt rossznak, szerintem ezek elférnek egymás kiegészítéseként” – mondja Závecz Tibor.

Az alkudozási folyamat megmutatta, hogy pártérdek nagyon erős tényező. A nem professzionális politikusok, akik morális indíttatásból szállnak szembe egy autoriter rezsimmel, ezt gyengeségnek, árulásnak tartják, de persze van/volt sok jele annak is, hogy a Fidesz kooptálta az ellenzék egy részét. De sokszor csak hagynia kell, hogy az ellenzéki pártok kövessék a saját érdekeiket.

„Az alkuk dacára innovációként azért tartották meg ezt a formát, mert arra alkalmasnak tűnik, hogy megmozgassa az ellenzéki szavazókat, akik erre rá is szorulnak. Van egy kíváncsiság az ellenzéki szavazókban. A politikusoknak érdekük, hogy megmozgassák őket, mert vannak nagyon lehűtött szavazótáborok. Orbánnak csak mondania kell, hogy menni kell, és mennek, de az ellenzéki szavazóknak több kell. Ami nagyon fontos, az a miniszterelnök-jelölti előválasztás. 106 helyen nehéz előválasztást tartani a logisztika, a pénz miatt, úgyhogy inkább arra mentek rá a pártok, hogy amit meg is tudnak szervezni, és fontos is: a miniszterelnökit makulátlanul megtartják. Jutott is, marad is. A pártoknak nem érdekük, hogy kiüresítsék az előválasztást, mert politikai eseményként nem sokat ér, ha nincs aktivizálási funkciója” – mondja Závecz Tibor.

A Medián szerint júniusban hat százalékkal vezetett a Fidesz a közös ellenzéki lista előtt. Ha szeptemberre elmegy 10 százalékkal, onnan nehéz lesz visszaimádkozni.

Hacsak nem lesz negyedik hullám. Mert információink szerint az ellenzék abban bízik, hogy azt politikailag ki tudja aknázni. Holott ez az első három hullámban sem sikerült nekik, pedig az Európában legsikertelenebb kormányzati járványkezelést kellett volna ütniük.

A 2018-as választás előtt is a saját politizálásuktól független segítségre vártak: arra, hogy Simicska Lajos majd ledobja az atombombát, állítólagos kompromittáló információkat Orbán Viktorról. Nem dobta le.

Címlap-illusztrációnkban balról jobbra: Fekete-Győr András, Pálinkás József, Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter, Jakab Péter
XS
SM
MD
LG