Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Engem is meghívott a katari nagykövetség, de nem mentem el” – Cseh Katalin a megvesztegetési ügy tanulságairól


Katari útlevelek
Katari útlevelek

Akár az Európai Parlament állatorvosi lova is lehetne a sorozatunk első részében ismertetett megvesztegetési botrány, a Katar-gate, mert a működési rendszer úgyszólván minden hibája és hiányossága kibukott belőle. Ebben a cikkben azt kutatjuk, hogyan próbál az EP úrrá lenni a helyzeten.

Nincs semmi különös abban, ha külső országok diplomatái azért lobbiznak, hogy az EP róluk szóló jelentései minél kedvezőbb színben tüntessék fel őket. Katar és minden jel szerint Marokkó ugyanakkor alaposan elvetette a sulykot, amikor európai képviselőket vesztegetett meg.

„Harmadik országok a fontosabb szavazások előtt minket is megkeresnek. Engem is meghívott a katari nagykövetség, de nem mentem el” – jegyezte meg a Szabad Európának Cseh Katalin, annak az emberi jogi albizottságnak a magyar tagja, amely az elmúlt hetekben a megvesztegetési botrány miatt gyakran szerepelt a hírekben.

Mit szabad és mit nem?

A képviselőknek különben a ház etikai kódexe nem tiltja meg, hogy külföldi meghívásokat, akár fizetett utakat is elfogadjanak, de ezekről számot kell adniuk. A gyakorlatban nem ritka, hogy az EP tagjai olyan utakon vesznek részt, amelyeket nem kifejezetten demokratikus országok kormányai finanszíroznak. Az EP emberi jogi albizottságának a közelmúltban a botrány folyományaként lemondott elnöknője, a belga szocialista Maria Arena is elfogadott egy katari meghívást 2022 májusában, de így tett korábban az EP–Bahrein baráti társaság néppárti elnöke, a cseh Tomáš Zdechovský is, aki egyébként a parlament egyik legaktívabb tagja demokratikus ügyekben.

Előző cikkünk a katari megvesztegetési ügyről: A Katar-gate-től az EP-reformokig – Pénzért az EU-ban is vásárolható befolyás

Parlamenti források szerint a rosszban sántikáló harmadik országok az úgynevezett sürgősségi eljárásokat pécézték ki maguknak, amelyeken keresztül a legkönnyebben érhetik el politikai céljaikat. A házszabályok értelmében egy plenáris ülésen maximum három ilyen, a szokásos bizottsági vitát megkerülő eljárásra van lehetőség, alapvetően halasztást nem tűrő emberi jogi ügyekben.

Bár a sürgősségi eljárásban elfogadott határozat szövegét maximum ötszáz szóra szűkítik a belső szabályok, a terjedelmi korlátokat az esetek többségében nem tartják be, ez viszont megnyitja az utat oda nem illő tartalmak beillesztése előtt. Egy néppárti forrásunk szerint éppen ezt a kiskaput használták ki a Katar által lefizetett képviselők és munkatársaik a manipulációra.

A jobbközép Európai Néppárt ezért legszívesebben törölné a repertoárból ezt az ügyrendi lehetőséget, mondván, hogy már rég nem arról szól, amiről kellene. Cseh Katalin azonban komoly hibának tartaná a sürgősségi eljárások megszüntetését. „Ez súlyos kárt okozna a parlament emberi jogi munkájának. Az ilyen határozatoknak köszönhetően számos, emberi jogokért küzdő embernek sikerült javítani a helyzetén vagy kiszabadítani a börtönből. Az EP emberi jogi ügyekben az egyik legnagyobb súllyal rendelkező parlament a világon” – mutat rá a Renew frakció alelnöke és emberi jogi koordinátora.

A parlament vezetése előremenekül

A sürgősségi eljárások sorsa csak egyik és valószínűleg nem is a legfontosabb eleme az EP-t sújtó korrupciós botrány miatt napirendre tűzött változásoknak. A kritikák össztüzébe került képviselő-testület az előremenekülést választva olyan radikális reformokra készül, amelyekhez foghatóra fél évszázados történelmében még nem volt példa.

Az átalakítás vezérfonala az átláthatóság lesz. „Ha el akarjuk kerülni a katasztrófát a jövő évi európai választásokon, akkor az EP-nek mostantól egyetlen normához kell tartania magát, és ez a teljes transzparencia” – mutatott rá Daniel Freund, a zöldpárti frakció német tagja, egy, az EU-n belüli lobbizásról szóló jelentés szerzője.

Ebben a podcastban is a Katar-gate-tel foglalkozunk: ​A lobbizás ötven árnyalata, azaz korrupciós botrány az EP-ben

A rendkívüli nyomás hatására Roberta Metsola parlamenti elnök rekordgyorsasággal letett az asztalra egy 14 pontos reformtervezetet, amely hangsúlyozottan csak az első szakasza lenne egy átfogó és mélyreható átalakításnak. Bár a pártcsoportok közötti vitára bocsátott tervezet megpróbál a legtöbb kirívó problémára választ adni, az első reakciók eléggé vegyesek. „A Metsola-féle kezdeményezés jó, tudom is támogatni, de sajnos nem megy elég messzire” – kommentálta lapunknak a tervet a magyar Cseh Katalin, aki szerint a képviselőket például részletesebb vagyonnyilatkozat benyújtására kellene kötelezni.

A parlamenti elnök javaslata kötelezővé tenné a képviselők valamennyi, olyan találkozójának közzétételét, amelyek egy parlamenti jelentéssel vagy határozattal hozhatók kapcsolatba. Jelenleg ilyen előírás csak a jelentéstevőkre és az úgynevezett árnyék-raportőrökre vonatkozik, de a jövőben valamennyi képviselőre, asszisztensre és alkalmazottra is kiterjeszthetik.

A parlamenti meghallgatásokon és más eseményeken a jövőben csak azok a lobbisták, civil szervezetek és más érdekkijárók vehetnének részt, akik előzőleg regisztráltak az uniós lobbinyilvántartásba.

Korábbi cikkünk a témában: Politikai földmozgással felérő korrupciós botrány az EP-ben, a főszereplő vagyonát befagyasztották

A korábbi képviselők nem lobbizhatnának az EP-nél egészen addig, amíg az őket átmeneti időre megillető pénzügyi juttatásban részesülnek, állandó belépő helyett csak napi belépővel látogathatnák az intézményt is. Emlékeztetőül: a Katar-gate főszereplőjének tartott korábbi olasz EP-képviselőnek, Antonio Pier Panzerinek teljesen szabad bejárása volt az épületbe és hozzáférése a rendszerhez.

Metsola javaslatának értelmében a képviselőknek a jelenleginél részletesebb nyilatkozatot kell majd tenniük pénzügyi érdekeltségeikről, több információt szolgáltatva másodállásaikról és parlamenten kívüli tevékenységükről. A 705 képviselő negyedének jelenleg deklaráltan van másik jövedelemforrása is.

Az EP épületébe való belépést is szigorúan ellenőriznék, harmadik országok képviselőinek és diplomatáinak például előzetesen be kellene regisztrálniuk, megjelölve a látogatás napját, időtartamát és célját. A tervezet az informális baráti társaságokat is eltörölné, amelyek az elmúlt években gombamódra szaporodtak, és nem állnak semmilyen ellenőrzés alatt.

A négy legfontosabb teendő

Alberto Alemanno ismert uniós szakértő, a The Good Lobby nevű szervezet alapítója szerint az EP-nek valódi reformok elfogadásával kellene kiköszörülnie a tekintélyén esett csorbát. „Az EU politikai vezetőinek azonnal nyilatkozatot kellene elfogadniuk az uniós intézmények etikai és lobbiszabályainak mélyreható átalakításáról” – húzza alá az EU-jog professzora.

Alemanno szerint a reformnak alapvetően négy kérdéskört kell érintenie.

  1. Az uniós intézményeknek létre kellene hozniuk egy közös és független etikai testületet önálló költségvetéssel és szankciós jogkörökkel. Az Európai Bizottság elnöke korábban ígéretet tett erre, de a javaslat eddig késett.
  2. A képviselőknek a transzparencia jegyében valamennyi találkozójukról számot kell adniuk a nyilvánosság számára elérhetően.
  3. Harmadik országok nagykövetségeinek is fel kell iratkozniuk az EU lobbinyilvántartásába. Jelenleg nincs ilyen kötelezettség, így – ahogy a Katar-gate is mutatja – ez a lobbitevékenység a szürke zónában működik.
  4. A lobbinyilvántartásba való felvételt jogszabály révén kell kötelezővé tenni, ténylegesen megtiltva az uniós intézményeknek az érintkezést olyanokkal, akik nem szerepelnek benne.

A radikális reform lehetséges hátulütői

Egyesek ugyanakkor attól tartanak, hogy a pluszadminisztrációval együtt járó túl szigorú szabályozás a parlamenti munka hatékonyságát csorbítaná, és megfosztaná a képviselőket a szakpolitikai jelentések megírásához szükséges információktól. „Attól tartok, hogy a botrány hatására az EP vezetősége olyan megszorításokat fog bevezetni, amelyek úgyszólván ellehetetlenítik majd a színvonalas szakmai munkát és lelakatolják a parlament épületét” – jelezte a Szabad Európának egy képviselő munkatársa, aki óva intett attól, hogy mostantól mindenhol ellenséget lássanak.

„Nem lehet gyámság alá helyezni a képviselőket” – füstölgött egy nevének mellőzését kérő parlamenti tag, aki attól tart, hogy a képviselői szabadság sérül a pillanat nyomása alatt megszülető, elhamarkodott reformok következtében.

Az idő most mindenesetre nem a fontolva haladóknak kedvez. Eddigi legsúlyosabb korrupciós botránya, amelynek szálait még csak ezután göngyölítik majd fel a belga hatóságok, politikailag sebezhetővé tette az EU egyetlen közvetlenül választott intézményét alig egy évvel a következő voksolás előtt.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG