Kína kényszermunkára fogja a muszlim ujgurokat és más kisebbségeket a hszincsiangi mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban, ami „rabszolgatartásnak, emberiség elleni bűncselekménynek” minősülhet – állapította meg egy független ENSZ-szakértő.
Az ujgurok elsősorban a közép- és kelet-ázsiai régióból származó és kulturálisan ahhoz kötődő, török eredetű népcsoport.
Az Egyesült Államok népirtásnak nevezte az ujgurokat Hszincsiang tartományban fogolytáborokba kényszerítő kínai hatóságok bánásmódját, az ENSZ pedig azzal vádolta Pekinget, hogy jogtalanul tartóztatja le és bántalmazza az ujgurokat, valamint kényszermunkára használja őket.
Az amerikai külügyminisztérium szerint a nyugat-kínai régióban lévő fogolytáborokba akár kétmillió ujgurt, kazahot és más etnikai csoport tagjait zárhatták be.
Kína tagadja, hogy a létesítmények internálótáborok lennének, azt állítja, hogy a terrorizmus, a szeparatizmus és a vallási radikalizmus megfékezéséhez van szükség rájuk.
A tartományból elmenekült emberek azonban azt mondják, hogy ezreket vetnek alá politikai átnevelésnek ezekben a táborokban.
Az ENSZ modern rabszolgasággal foglalkozó különmegbízottja, Tomoya Obokata kedd késő este közzétett jelentése rámutat, hogy Kínában két különálló állami rendszer létezik, amelyben kényszermunka folyik.
Az egyik a szakképzési központok rendszere, amelyben kisebbségieket tartanak fogva és dolgoztatnak, míg a másik a szegénység csökkentésére irányul, ahol szintén táborokba zárnak vidéki munkásokat, és munkára fogják őket.
„Bár ezek a programok munkalehetőséget teremthetnek a kisebbségiek számára, és növelhetik jövedelmüket (…) a különmegbízott úgy véli, hogy a kényszermunkára utaló jel, hogy az érintett közösségek által végzett munka nem önkéntes, számos esetben tapasztalható volt” – áll a jelentésben.
A munkavállalók felett gyakorolt hatalom jellege és mértéke, például a túlzott felügyeletet és a rossz élet- és munkakörülmények „emberiség elleni bűncselekménynek számító rabszolgatartásnak minősülhetnek, ami további független elemzést igényel” – olvasható a jelentésben.
Obokata szerint hasonló rendszer létezik Tibetben is, ahol főként földműveseket, pásztorokat és más vidéki munkásokat helyeznek át alacsony szintű és rosszul fizetett munkára.
Májusban az ENSZ emberi jogi vezetője, Michelle Bachelet hatnapos látogatást tett Kínában, és Hszincsiangba is eljutott.
Bachelet útját Washington és a főbb jogvédő csoportok bírálták, mert „szépítette” Peking „atrocitásait”, a kritikusok a lemondását követelték.
Bacheletnek a hónap végén, amikor lejár a hivatali ideje, jelentést kell közzétennie a látogatásáról, mielőtt távozna posztjáról.
