Az EU az olasz kormánnyal együtt szeretné hatékonnyá tenni az észak-afrikai parti őrséget, ez azonban sokszor azt eredményezi, hogy olyanok használják fel – líbiai kormányzati közvetítéssel – az uniós forrásokat, akik mélyen beágyazódtak az emberkereskedő, rabszolgatartó bűnözői csoportokba. Egy holland európai parlamenti képviselő a helyszínen gyűjtött elkeserítő tapasztalatokat, amelyeket a Szabad Európa olvasóival is megosztott.
„Nemhogy elégtelenül működik, de egyenesen az embercsempészeket és államilag szervezett erőszakot támogatja az EU-s és az olasz menekültügyi rendszer” – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen, ahol a Szabad Európa brüsszeli tudósítója is jelen volt, Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő. A politikus a kis olasz szigetre, Lampedusára utazott néhány napra, és feltérképezte az ottani állapotokat. Lampedusa neve akkor vált igazán ismertté, amikor közel tíz évvel ezelőtt több mint háromszáz áldozatot követelt egy migránsokat szállító hajó katasztrófája.
Lampedusa Málta és Tunézia között, a tunéziai partoktól 113, Máltától 140 kilométernyire fekszik. Európa legdélibb kapujának tartják, az Afrikából Európába tartó tömeges bevándorlás első állomásának számít. A 2013-as tragédia után is nagyon sok halálos áldozatot regisztráltak ebben a térségben. Tineke Strik beszámolójából kiderült, hogy ebben minden bizonnyal nagy szerepe van az emberi közreműködésnek is. A beszámolók alapján ebben a mentési régióban csak idén áprilisban legalább ötszáz ember fulladt vízbe. A képviselő úgy tapasztalta, hogy az olasz parti őrség különbséget tesz a vészhelyzet és a migránshajók között: utóbbiakat gyakran visszaküldik az afrikai vizekre, a líbiai vagy tunéziai partokhoz. Itt aztán újabb tortúra vár a migránsokra, csakúgy, mint azokra, akiket elindulás után fognak el és szorítanak vissza még az afrikai részen.
„Sokan megfulladnak az úgynevezett mentési tevékenység során – mondta a képviselő. – Akiket visszakényszerítenek a líbiai területre, szörnyű fogva tartási környezetbe kerülnek. Beszéltem a líbiai helyzet egyik áldozatával. Elmondta, hogyan kínozzák az embereket a fogdában, amit mindenkinek végig kell néznie. Ha nem viselkednek rendesen, vagy nem adnak pénzt, ugyanolyan bánásmódban részesülnek. Ezt a Lampedusán folytatott megbeszéléseim is megerősítették, mert természetesen sokan ebből a helyzetből érkeznek. Mindezek alátámasztják, hogy a líbiai parti őrség mélyen érintett az emberkereskedelemben, a csempészetben, a kínzásban és a rabszolgaságban.”
Ehhez kapcsolódóan: Orbáni gondolatok alapoztak meg a migráció kiszervezésének – amely sehol sem működik
Tineke Strik cinikusnak nevezte, hogy ebben a helyzetben az EU olasz közvetítéssel finanszírozza a líbiai parti őrséget. „Valójában az a helyzet, hogy folytatjuk a visszaélések és az emberiség elleni bűncselekmények örökös ciklusát, bár az EU mindig azt mondja, hogy meg akarjuk szakítani a csempészek üzleti modelljét. Szerintem ez egy nagyon nagy probléma – tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy Tunéziából olyan hajókat indítanak útnak a csempészek, amelyek már indulás előtt életveszélyesek. Amint egy kis víz kerül a csónakba, azonnal elsüllyed. – Sok embernek nem sikerül” – jelentette ki.
A politikus bírálta a nemrégiben megváltoztatott olasz mentési szabályokat, amelyek tulajdonképpen a civil szervezetek tengeri mentéstől való elrettentését szolgálják. Egy mentési művelet után ugyanis a kijelölt kikötőbe kell vinni a kimentett embereket, így aztán előfordul, hogy néhány emberrel meg kell tenni akár ötszáz mérföldet is, mielőtt a hajó visszatérhetne a mentési zónába. Ha pedig úgy döntenek, hogy egy másik csónak utasait is kimentik, mielőtt az előzőeket partra tennék, komoly pénzbüntetéssel kell szembenézniük, sőt a hajójukat húsz napra adminisztratív őrizetbe is veszik az olasz hatóságok.
Ebben a helyzetben például a Tunéziában lévő menedékkérők is nagyon aggasztó körülményekkel kénytelenek számolni. Az olasz és a tunéziai hatóságok közötti jó együttműködésnek köszönhetően a „kifogott” migránsokat azonnal repülőre ültetik és visszaviszik, anélkül hogy az embereknek reális lehetőségük lenne a menedékkérelem előterjesztésére. Ezzel párhuzamosan Olaszország komoly támogatást ad a tunéziai parti őrségnek, aminek köszönhetően sokkal nehezebbé vált az észak-afrikai ország elhagyása.
Ez elsősorban nem a tunéziai állampolgárok miatt probléma, hiszen ők jó eséllyel egyébként sem jogosultak az európai menekültstátuszra, hanem azok miatt, akik a szubszaharai régióból menekülnek, ahol – például Szudánban – polgárháborús helyzet van, és akiknek viszont az EU valószínűleg biztosítaná a menedéket – ha eljutnának odáig.
Ehhez kapcsolódóan: Tíz év, 26 ezer halott a Földközi-tenger migránstemetőjében
A képviselő ottjártakor nem tapasztalt nagy zsúfoltságot a lampedusai menekülttáborban, ez azonban minden bizonnyal csak átmeneti. Egy héttel korábban körülbelül ezren, azt megelőzően pedig négyezren voltak a táborban, amelynek befogadókapacitása négyszáz fő. „A táborban kosz van, az emberek nem tudják, mi fog velük történni, nem tudják tartani a kapcsolatot a családjukkal, és az alapvető szolgáltatások sem állnak rendelkezésre. Nagyon kevés az egészségügyi személyzet, emiatt az elmúlt hónapban hárman meghaltak. Most mindenki arra vár, hogy az ígéretek szerint júniusban jön a Vöröskereszt” – adott képet az állapotokról.
Tineke Strik korábban is volt Lampedusán. Akkor még a táborban lévő emberek bejárhattak a városba, mostanra azonban ez megszűnt, tulajdonképpen őrizetben vannak. A hatóságok célja, hogy minél hamarabb a kontinensre juttassák őket, ahol normál eljárás alá vethetik valamennyiüket. A Rómában működő civil szervezetek azonban arról számoltak be a képviselőnek, hogy nagyon gyorsan lezárják ezeket az ügyeket, a fellebbezéseknek pedig sok esetben nincs halasztó hatályuk, vagyis mialatt jogorvoslatért folyamodnak, már ki is toloncolják őket.
Összességében a képviselő szerint a jelenlegi körülmények is igazolják, hogy az EU-nak szüksége van az új, működőképes menekültügyi szabályozásra, amelynek alapvetéseit az Európai Bizottság javaslatát módosítva az Európai Parlament már elfogadta, a tagállamok azonban még mindig halogatják a döntést. Tineke Strik szerint megkerülhetetlen, hogy közös európai szolidaritási rendszer működjön, mert ezekkel a problémákkal egyetlen tagállamot sem lehet magára hagyni. Különösen azért, mert ha nem sikerült megszűrni a bevándorlókat az EU határain, és már ott eldönteni, ki az, aki védelemre jogosult, és ki nem, folytatódni fog az ellenőrizhetetlen belső mozgás az unió területén.
