Tayyip Erdoğan elnöki kihívója kedden arra kérte a fiatal török választókat, hogy őt támogassák a május 28-i választási fordulóban, amikor is elejét akarja venni annak, hogy Erdoğan a harmadik évtizedre is meghosszabbítsa hatalmát a NATO-tag Törökországban.
Kemal Kılıçdaroğlu, a hatpárti ellenzéki szövetség jelöltje 45 százalékos támogatottságot szerzett a vasárnapi szavazáson, míg Erdoğan 49,5 százalékot, így alig maradt el attól, hogy elkerülje az autokratikus uralmáról tartott népszavazásnak tekintett választás második fordulóját.
Második napja veszítenek értékükből a török vagyoneszközök, különösen az állam- és vállalati kötvények, valamint a banki részvények – a befektetők ugyanis arra fogadtak, hogy Erdoğan újabb ötéves mandátumot nyer, és folytatja unortodox gazdaságpolitikáját.
A 74 éves Kılıçdaroğlu azonban megpróbálta felrázni sokszor reményvesztett támogatóit, és ez pozitívan hatott az eredményre.
„A változás üzenete olvasható ki a szavazóurnákból. Akik változást akarnak ebben az országban, azok most többen vannak, mint akik nem akarják” – mondta Kılıçdaroğlu Kedves fiatalok című Twitter-üzeneteiben, arra utalva, hogy Erdoğan nem érte el az ötven százalékot.
Az elnökválasztással együtt megtartott parlamenti választásokon Erdoğan AK Pártja és annak nacionalista, illetve iszlamista partnerei 322-t szereztek meg a hatszáz mandátumból az új parlamentben, így Erdoğan olyan többséghez jutott, amely lehetővé teszi, hogy azzal érveljen: ha rá szavaznak, azzal biztosítják a stabilitást.
Ehhez kapcsolódóan: Törökország legfeszültebb két hete következik a választások után
„Sötét alagút”
Kılıçdaroğlu a megélhetési költségek válságára hivatkozva szólította meg a fiatal választókat. Ezt Törökországban tovább súlyosbította Erdoğan ragaszkodása a kamatcsökkentéshez, ami a líra zuhanását és az infláció megugrását okozta.
„Nem elég a pénzetek semmire – írta. – Elvették az életörömötöket. Pedig a fiataloknak nem kellene aggódniuk.”
„Nem kapjátok vissza a fiatalságotokat. Tizenkét napunk van arra, hogy kijussunk ebből a sötét alagútból” – tette hozzá.
Kılıçdaroğlu megfogadta, hogy az állami elnyomás évei után újjáéleszti a demokráciát, visszatér az ortodox gazdaságpolitikához, visszaadja az intézmények Erdoğan alatt elvesztett autonómiáját és újjáépíti a meggyengült kapcsolatokat a Nyugattal.
Ehhez kapcsolódóan: Mi a tétje a mérföldkőnek számító törökországi választásoknak?
A választást szoros figyelemmel kísérik Washingtonban, Európában és az egész térségben, ahol Erdoğan megerősítette a török hatalmat. Erősítette a kapcsolatokat Oroszországgal is, ami megterhelte Ankara hagyományos szövetségét az Egyesült Államokkal.
Az Európai Unió vezető diplomatája, Josep Borrell kedden felszólította Törökországot, hogy korrigálja azokat a hiányosságokat, amelyeket az európai megfigyelők a választási folyamatban észleltek.
A vasárnapi elnökválasztáson Sinan Oğan nacionalista jelölt lett a harmadik 5,2 százalékos támogatottsággal, és most nagy a hangsúly azon, hogy kire fognak szavazni a támogatói május 28-án.
Erdoğannak adhat lendületet az, hogy Oğan a Reuters hírügynökségnek adott hétfői interjújában azt mondta: csak akkor támogatja Kılıçdaroğlut a második fordulóban, ha kizárja, hogy engedményeket tegyen egy kurdbarát pártnak, amely a parlament harmadik legnagyobb pártja.
Ez a párt, a HDP támogatja Kılıçdaroğlut, de azzal vádolják, hogy kurd fegyveresekkel áll kapcsolatban, amit tagad.
A közvélemény-kutatások szerint a 69 éves Erdoğan lemarad Kılıçdaroğlu mögött, de a vasárnapi eredmény azt mutatta, hogy iszlamista gyökerű AK párttal együtt Törökország gazdasági nehézségei ellenére is képes egybegyűjteni a konzervatív szavazókat.
Kılıçdaroğlu és a mögötte felsorakozott szövetség vissza akarja állítani a parlamentáris kormányzati rendszert és meg akarja szüntetni az Erdoğan által bevezetett, nagy hatalmú végrehajtó elnökséget.
A vasárnapi parlamenti választáson az AKP végzett az első helyen 267 képviselővel, őt Kılıçdaroğlu világi CHP pártja követi 169 mandátummal, a kurdbarát párt pedig 61 képviselőt mondhat a magáénak.
Erdoğan újabb öt évének kilátása elkeseríti azokat a polgárjogi aktivistákat, akik reformokért kampányolnak, hogy felszámolják azt a kárt, amelyet szerintük az elnök a törökországi demokráciának okozott. Ő maga azt mondja, tiszteli a demokráciát.
Politikai foglyok és aktivisták ezrei szabadulhatnak ki, ha az ellenzék arat győzelmet.
Törökország legfeszültebb két hete következik a választások után
