Az elmúlt hét éjszakai tiltakozásai Észak-Macedóniában több tucat sérültet hagytak maguk után. A felfordulás középpontjában a kis balkáni ország régi törekvése áll, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az ehhez vezető úton egyik akadály követi a másikat.
A legújabb az EU-tag Bulgária vétója. A bulgáriai aggodalmakra kompromisszumos javaslattal állt elő Franciaország, és ez megosztotta Észak-Macedóniát, helyenként heves tiltakozásokat váltott ki. Franciaország terve Bulgáriában is komoly ellenérzésekkel találkozott, és hozzájárult a kompromisszumot elfogadó kormány megbuktatásához.
Miről szól a vita?
Észak-Macedónia tizenhét éve tagjelölt az Európai Unióba. Az ország a kilencvenes években Jugoszlávia romjaiból emelkedett ki, és erős nemzeti identitás kialakítására törekedett. De egy olyan régióban, ahol a határok és az etnikumok évszázadokon át változtak és átfedték egymást, kezdettől fogva problémák adódtak.
Az ország választott neve, Macedónia felháborodást váltott ki a szomszédos Görögországban, amely szerint a kifejezés területi terjeszkedési törekvéseket rejt magában az azonos nevű görög tartománnyal szemben, és kísérlet a görög történelem és kultúra elbitorlására. Athén évekig gátolta Szkopje EU- és NATO-tagsági törekvéseit, mígnem 2019-ben megállapodás született, és a kisebbik ország Észak-Macedóniára változtatta a nevét.
A következő évben azonban a szomszédos Bulgária blokkolta az átnevezett ország uniós csatlakozási kísérleteit, azzal vádolva Szkopjét, hogy nem tiszteli a közös kulturális és történelmi kapcsolatokat. Bulgária legfontosabb követelései között szerepelt annak elfogadása, hogy Észak-Macedónia nyelve a bolgárból származik, valamint a bolgár kisebbség elismerése.
Az észak-macedóniai bolgár közösség mérete vita tárgya. A 2021-es népszámlálás hivatalos adatai szerint 3504 fő, a lakosság mintegy 0,2 százaléka. Bulgária kétségbe vonja ezt az adatot, megjegyzi, hogy Észak-Macedónia nagyjából kétmilliós lakosságából mintegy kilencvenezren kaptak kettős bolgár állampolgárságot az elmúlt két évtizedben családi gyökereik okán. Körülbelül 53.000 további kérelem van függőben.
Miért számít ez?
Észak-Macedónia EU-kérelme a szomszédos Albánia hasonló kérelméhez kötődik. Mindkét ország a stabilitás és a jólét biztosításának eszközeként tekint a csatlakozásra a 27 tagú közösséghez az egyre instabilabb világban. A nyugat-balkáni országok uniós kilátásai növekvő figyelmet kaptak az ukrajnai orosz invázió után, a közösség és Kijev közeledésére tett erőfeszítések nyomán.
Mi a francia javaslat?
Január és június között Franciaország töltötte be az EU soros elnöki tisztét, így nagymértékben részt vett azokban a tárgyalásokban, melyek célja az elmozdulás volt a holtpontról. Az EU vezetői a múlt hónapban csúcstalálkozót tartottak a nyugat-balkáni országokkal, ugyanazon a héten Ukrajnát és Moldovát EU-tagjelöltté nyilvánították.
Emmanuel Macron francia elnök azt remélte, hogy nagy sikerként könyvelheti el az akadályok elhárítását Észak-Macedónia és Albánia EU-tagsága elől. Csütörtökön a szkopjei francia nagykövetség üzenetet tett közzé Macrontól.
„Észak-Macedónia ismét történelmének döntő pillanatához érkezett. Tizenhét évvel a jelölti státusz megszerzése után történelmi lehetőség nyílt meg: (…) A választás az önöké” – állt az üzenetben.
Macron javaslata engedményeket irányoz elő mindkét oldalról. A szkopjei kormány kötelezettséget vállalna az ország alkotmányának módosítására a bolgár kisebbség elismerése, a kisebbségi jogok védelme és a gyűlöletbeszéd felszámolása érdekében.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy a javaslat nem kérdőjelezi meg a macedón nyelv hivatalos létezését, de megjegyezte, hogy mint minden megállapodás, ez is „kompromisszumokon és egyensúlyon nyugszik”.
Hogyan fogadták a javaslatot?
A francia javaslatban szereplő kompromisszumok megosztották mindkét országot.
Kiril Petkov bolgár miniszterelnök centrista kormányát bizalmi szavazás buktatta meg június 22-én. Egy kisebb kormányzati partner kilépett a törékeny négypárti koalícióból, miután Petkov hajlandóságát az észak-macedóniai vétó feloldására nemzetárulásnak minősítette. Egy előrehozott választás eredményeként megerősödhetnek a nacionalista és oroszbarát erők a parlamentben.
A Nemzetgyűlés már elfogadta a javaslatot, de a jogalkotók további feltételeket szabtak Észak-Macedónia EU-tagságának elfogadásához. Ezek közt szerepel az Észak-Macedóniában élő bolgárok megfelelő alkotmányos védelme és annak a hipotézisnek az elvetése, hogy Bulgária a macedón nyelvet a bolgártól különálló nyelvként ismerné el.
Észak-Macedóniában Sztevo Pendarovszki elnök és Dimitar Kovacsevszk miniszterelnök kormánya észszerű kompromisszumként támogatta a javaslatot. Az elfogadása „nem lesz történelmi diadal, ahogy az egyik tábor nevezné, sem történelmi kudarc vagy bukás, ahogy a másik tábor tagjai mondják” – közölte Pendarovszki.
A kormány hangsúlyozta, hogy a javaslat nem veszélyezteti a nemzeti érdekeket vagy az identitást. A jobbközép ellenzéki párt, a VMRO-DPMNE és mások azonban nem értenek ezzel egyet, szerintük a megállapodás a bolgár követeléseknek kedvez, amelyek megkérdőjelezik Észak-Macedónia történelmét, nyelvét, identitását, kultúráját és örökségét.
Biljana Vankovszka, a Szent Cirill és Metód Egyetem Biztonsági, Védelmi és Béke Intézetének jogászprofesszora úgy értékelte a francia javaslatot, hogy az meghajol „Bulgária nacionalista és soviniszta követelései előtt”.
„Hihetetlen, hogy egy kis nemzetet arra kértek, mondjon le nyelvéről, történelméről és alkotmányozó jogköréről külső hatalmak javára az EU-csatlakozási folyamat elindítása érdekében” – mondta.
Albert Musliu politikai elemző, a Demokratikus Kezdeményezések Szövetsége agytröszt vezetője azzal érvelt, hogy a javaslat esélyt ad Észak-Macedóniának a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az EU-val.
„Ha azt kérdezik tőlem, hogy igazságos-e, akkor igen, a javaslat igazságtalan, de a nemzetközi rend nem a méltányosságon alapul” – mondta.
Mi a következő lépés?
Bulgária elfogadta a francia javaslatot, amelyhez most Észak-Macedónia parlamentjének támogatására van szükség. A szöveget jelenleg bizottsági szinten vizsgálja a törvényhozás. Plenáris ülést nem tűztek ki.
