Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Milyen Európát szeretnének az emberek?


Banksy falfestményét fotózza egy járókelő Doverban, 2017. május 8-án
Banksy falfestményét fotózza egy járókelő Doverban, 2017. május 8-án

Európában a járvány alatt visszaesett az uniós intézményekbe vetett bizalom egy friss felmérés szerint. De a választók nem a szétválás irányába mozdítanák el a jelenlegi helyezetet, inkább az erősebb közös fellépés felé.

Az ECFR (European Council on Foreign Relations) legfrissebb, nagy mintás, tizenkét uniós országra kiterjedő felmérése alapján a válság alatt komolyan visszaesett az EU intézményeibe vetett bizalom.

Különösen Németországban, kisebb mértékben Dániában, Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban. Magyarországon nem volt jelentős változás ezen a téren.

Módszertan
Online felmérést végeztek idén április–májusban, mindenhol legalább ezer megkérdezettel, a minta reprezentatívnak számít. Magyarországon az amerikai Dynata cég kérdezett meg ezeregy ember április második felében.

Ennek ellenére szinte mindenhol azt gondolja a többség, a járvány inkább a sokkal erősebb együttműködés szükségességére mutatott rá. Egy országot kivéve mindenhol úgy értékelte a többség, hogy az EU „jó dolog”. Az egy kivétel Franciaország volt, ahol a többség szerint a szövetség se nem jó, se nem rossz.

Általában az emberek olyan Európát szeretnének, amely a demokrácia, az emberi jogok és a jogállam mintája a világban. A második legnépszerűbb változtatási szándék egy globális szuperhatalom irányába történne, amely katonai erővel is fel tud lépni a külső fenyegetések ellen.

Laza szövetség helyett egységesebb nagyhatalmat akarnak

Arra kérdésre, hogy „Mit kellene megváltoztatni Európában?”, a legtöbben azt tartották fontosnak, hogy a világszintű problémákra kellene egységesebben válaszolnia az EU-nak.

Itt több lehetőséget lehetett bejelölni, de a magyarok még az átlagnál is fontosabbnak érezték ezt, azaz a válaszolók csaknem fele vélte így. Legkevésbé a bolgárok erőltetnék a nagy, közös lépéseket, de még itt is a válaszadók bő harmada támogatná.

A második legfontosabb szempontnak azt jelölték meg a válaszolók, hogy az uniós országoknak jobban fel kéne készülniük a válság pénzügyi terheinek megosztására. Ezt a kérdést egyébként a hollandok, a dánok vagy a svédek jóval kevésbé gondolták fontosnak, mint mondjuk a portugálok vagy a spanyolok.

Az EU külső határainak jelentősebb védelme volt a harmadik legfontosabb szempont, nagyon kis különbségekkel, de leginkább az osztrákok és a franciák aggódtak a határvédelem miatt.

A legkevésbé népszerű felvetés az volt, hogy az EU-nak jogköröket kellene visszaadnia a tagországok kormányainak. Átlagosan a válaszadók negyede gondolja ezt jó ötletnek, leginkább Bulgáriában és Magyarországon, ahol csaknem a harmaduk gondolja így. A legkevésbé pedig Spanyolországban és Portugáliában, ahol a válaszadók ötöde se tartja ezt jó iránynak.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG