Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az Európai Unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti, összesen 1,8 ezer milliárd euró összértékű költségvetését. Ez az EU történetének legmagasabb összegű büdzséje, de nemcsak ebben különbözik a korábbi költségvetésektől.
A digitalizáció, a környezetvédelem, a nemek közti egyenlőség, illetve a járvány hatásainak kezelése az EU költségvetésének négy fő témája. Hosszú távon csökken a kevésbé fejlett régióknak uniós támogatások mértéke, új oktatási és egészségügyi programok indulnak, emellett új bevételi forrásokat vezethet be az Unió, amelyek elsősorban a kevésbé klímasemleges gazdaságokat terhelik majd.
Munkahelyteremtés és hitelek
Az 1,8 billiós költségvetésből az elsők között a rövidtávú válságkezelést támogató csomagot osztják szét. A 750 milliárd eurós NextGenerationEU nevű csomag célja, hogy a járványügyi válság közvetlen hatásainak ellensúlyozhassák vele a tagállamok.
Ahhoz, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a válságkezelő csomag számára, az EU az uniós költségvetés saját forrásainak felső határát ideiglenesen a bruttó nemzeti jövedelmek 2 százalékára emelte. (Eddig ez nagyából 1,2 % volt.) Ez lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy erős hitelminősítésével 750 milliárd euró összegű hitelt vegyen fel a pénzügyi piacokon, ebből fedezik a NextGenerationEU csomagot.
A válságkezelő források elosztása már a jövő év elején elindul, és 2023-ban ér véget. Ennek része többek között az 560 millió eurós összértékű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely a beruházásokhoz és a reformokhoz, például zöld és digitális fejlesztéseket célzó állami pályázatokhoz nyújt segítséget.
Szintén az államok kapnak plusz forrásokat az 55 milliárdos, munkahelyteremtést támogató REACT-EU kezdeményezés keretében, a klímasemlegesség elérését segítő, 40 milliárdos Méltányos Átállást Támogató Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 15 milliárd euróval történő megemelése révén. A program fele-fele arányban tartalmaz uniós hitelt és vissza nem térítendő támogatást.
80 milliárdos innovációs program
A hosszútávú (vagyis a NextGenerationEU nélküli) büdzsén belül a legnagyobb mértékben az „új és megerősített prioritások” súlya emelkedett, ezek adják a költségvetés második legnagyobb tételét az agrártámogatások után. Az új és megerősített prioritások alatt elsősorban a digitális átállást és a fenntarhatóság támogatását értjük.
Ennek része például a 80 milliárdos „Európai horizont” elnevezésű program, az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs projektje, egyben az egyik legnagyobb önálló tétel az új költségvetésben. Ugyanennek a folyamatnak a részeként emelkedik az Erasmus+ ösztöndíjak és az európai űrprogram támogatása, és elindult több új, az innovációt támogató program, például a Digital Europe (6,8 milliárd) és az EU4Health egészségügyfejlesztési projekt (5,07 milliárd).
Csökkennek a felzárkóztató források
Kissé csökkennek (89,5-ről 70,8 milliárdra), de még mindig jelentős tételt jelentenek az EU szomszédos régióknak nyújtott támogatásai (ebben nincs benne a humanitárius segítségnyújtás, amely kissé emelkedik a következő ciklusban).
A kohéziós támogatások teljes összege szintén csökken, a legutóbbi költésgvetési ciklushoz képest több mint 40 milliárd euróval (346,5-ről 304 milliárdra). A legnagyobb veszteséget ezen belül a gazdaságilag kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását szolgáló Regionális Fejlesztési Alap szenvedte el, ennek összege az előző ciklusban 277 milliárd euró volt, a következőben csak 200,4 milliárd lesz. Szintén csökken a Magyarország és más régiós országok egyik fontos bevételi forrásának, a Kohéziós Alapnak nyújtott támogatás, 63,4 milliárdról 42,6 milliárdra.
Megemelt klímacélok
Az uniós költségvetési törvény szerint célkitűzés a klímasemleges gazdaság kiemelt támogatása. Bár ez egyelőre nem látható önálló költségvetési tételként, a különböző támogatási programokba ágyazva hangsúlyosan jelenik majd meg a fenntarthatóság. A büdzsé előírásai alapján ezek mintegy 30 százaléka valamilyen formában a gazdaság zöldítését és a környezetvédelmet szolgálja majd.
Ez az eddigi legmagasabb arány, amely összefügg az uniós klímacélokkal, amelyeket szintén a napokban fogadtak el a döntéshozók. A múlt pénteken elfogadott határozat alapján az Európai Unióban az 1990-es szint 55 százalékára kell csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátást 2030-ig – ez magasabb, mint a korábbi célkitűzés, ami 40 százalékos kibocsátáscsökkenétst írt elő.
A környezetvédelmi politika része az is, hogy az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát a biodiverzitási célokra kell fordítani. Ennek ellenőrzésére egy hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő szempontrendszert alkalmaznak majd, amelynek részleteit jövőre dolgozzák majd ki.
A környezetvédelem mellett a költségvetés átfogó prioritása lett a nemek közötti egyenlőség biztosítása is, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.
A kiadásokon kívül átalakul az EU bevételi forrásainak rendszere is. A már említett egyéves pluszforrás-bevonás és hitelfelvétel mellett az Európai Unió új befizetési kötelezettségeket írhat elő a tagállamoknak.
Jövőre az EU plusz bevételhez jut az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a széndioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmuson, valamint egy új digitális díjon keresztül. 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adóból, valamint vagy a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulásból vagy egy új egységes társaságiadó-alapból lesz több bevétel.
