Tízből hét európai és magyar állampolgár valószínűleg elmenne szavazni az európai választáson, ha a következő héten tartanák. A júniusi EP-választás előtti utolsó Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok a kormány EU-ellenes narratívájának dacára az EU átlagával tartanak a legtöbb kérdésben. A csehek és a franciák a legszkeptikusabbak.
Az európaiak és a magyarok közül tízből heten valószínűnek mondták a részvételüket a június 6. és 9. közötti EP-választásokon, ha a következő héten tartanák. Ez az Eurobarometer legfrissebb kiadásában szereplő adat parlamenti szakértők szerint akkor is számottevő, nem kizárhatóan rekordmértékű választói részvételt sejtet az ötven nap múlva esedékes páneurópai voksoláson, ha a tényleges választói aktivitás általában elmarad a szándékokban jelzettől.
Nagy szavazói hajlam ötven nappal a választás előtt
Összehasonlításképpen: öt évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban tíz százalékponttal kevesebben mondták valószínűnek részvételüket a választáson, amiből aztán a májusban tartott szavazáson ötven százalék feletti részvétel lett. Az idei szavazás a több mint 26 ezer európai véleményének kikérésén alapuló felmérés szerint egy politikailag sokkal aktívabb szavazói közeget valószínűsít, amihez jelentős köze van a világpolitikai eseményeknek és a biztonságérzet ezzel összefüggő csökkenésének.
Az öt évvel ezelőtt kora tavasszal elvégzett felméréshez képest a szavazáson való részvétel valószínűsége 24 tagállamban nőtt, néhányban stabil szinten maradt, és mindössze egy országban, a választási fásultságtól sújtott Bulgáriában csökkent hét százalékponttal.
A megkérdezettek 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha lehet, a nemzetközi kontextus még nagyobb jelentőséget kölcsönöz a júniusi voksolásnak, amelynek során az európaiak a 720 tagú Európai Parlament összetételéről döntenek.
Ehhez kapcsolódóan: A magyarok jobban félnek egy meleg, mint egy muszlim vagy cigány munkatárstól
A magyarokat a közegészségügy foglalkoztatja leginkább
Az európaiak közül a legnagyobb arányban (33 százalék) a szegénység és a szociális kirekesztés elleni küzdelmet jelölték meg a kampány első számú témájaként. A második legtöbb szavazatot (32 százalék) a közegészségügy, a harmadik legtöbbet a gazdaság támogatása és a munkahelyteremtés kapta, míg az európaiak 31 százaléka vélekedik úgy, hogy a védelemnek és a biztonságnak kellene a kampány központi témájának lennie. Rögtön ezt követi a klímaváltozás elleni fellépés, ami a fiatal szavazóknál egyenesen az első számú prioritásnak számít.
A közvélemény-kutatás során megkérdezett magyarok legnagyobb arányban (39 százalékban) a közegészségügyet nevezték meg a választási kampány számukra legfontosabb témájának. Kilenc uniós tagállamban – így Dániában, Németországban és Közép- és Kelet-Európa nagy részén – ugyanakkor a biztonság és a védelem áll az aggodalmak homlokterében.
Honfitársaink átlagosan vagy még jobban szeretik az EU-t
A felmérés eredménye arról tanúskodik, hogy az Orbán-kormány évek óta zajló Brüsszel- és EU-ellenes kampánya ellenére a magyarok inkább pozitívan viszonyulnak az unióhoz és intézményeihez, és a legtöbb kérdésben középen, mondhatni az uniós átlaggal szinkronban vannak.
Megkérdezett honfitársaink 77 százaléka úgy véli, hogy Magyarországnak előnyére vált a két hét múlva éppen húsz éve tartó uniós tagság, és csak 17 százalékuk gondolja azt, hogy nem. Uniós átlagban 71 százalékos azoknak az aránya, akik szerint országuk előnyére vált a tagság. A magyarok kétharmada derűlátó, egyharmada pedig borúlátó az EU jövőjét illetően, miközben túlnyomó többségük nem vár javulást, vagy egyenesen romlást vár az életszínvonalában a következő öt évben.
A magyarok 46 százalékában pozitív (EU-szinten 47 százalék) kép él az Európai Unióról, és csak 15 százalékuk viszonyul negatívan hozzá, miközben elég magas, 39 százalék a semlegesek aránya. Parlamenti elemzők szerint egyértelmű összefüggés van az EU-t sorozatban sújtó válságok (koronavírus-járvány, ukrajnai háború) és az unió javuló megítélése között a láthatóság és a hitelesség miatt.
Ugyancsak az uniós átlaggal megegyező, 56 százalékos azoknak az aránya hazánkban, akik azt szeretnék, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana a következő öt évben. A magyarok egyharmada ugyanakkor kisebb szerepet szánna az EP-nek. A csehek esetében a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindössze 32 százalék.
A felmérésben részt vevő magyar állampolgárok több mint fele (51 százaléka) a békét nevezte a parlament által megóvandó legfontosabb értéknek, a második helyen (34 százalék) pedig a demokráciát. Ez sem tér el az európai fősodortól, hiszen ugyanez a két érték áll az európai lista élén. A magyarok számára sorrendben az emberi jogok védelme, a szólás- és gondolatszabadság, a jogállam (18 százalék az uniós 20 százalékkal szemben) és a tagállamok és a régiók közötti szolidaritás számít még fontosnak.
Ehhez kapcsolódóan: Eurobarometer: Csökkent azoknak a száma Magyarországon, akik jó dolognak tartják az EU-tagságot
Tízből kilenc európainak ellenszenves Oroszország
A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak negatívan viszonyulnak az EU-n kívüli vezető hatalmakhoz. Egyedül az Egyesült Államok imázsa éppen pozitív (48 százalék pozitív, 47 százalék negatív), de ez is tíz százalékpontos visszaesést mutat 2022 márciusához és áprilisához képest. Oroszországgal mindössze az európaiak 12 százaléka szimpatizál, 83 százaléka pedig nagyon elítélően tekint Moszkvára. Kína megítélése sem sokkal jobb: az európaiak 24 százaléka pozitívan, 68 százaléka pedig negatívan tekint rá.
A megkérdezettek többsége, 37 százaléka szerint az EU-nak a biztonságra és a védelemre, 30 százalékuk szerint az energiafüggetlenségre, ugyancsak 30 százalékuk szerint az élelmiszer-biztonságra és a mezőgazdaságra kellene fókuszálnia ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban. A magyaroknál 40 százalékkal az energia viszi a prímet, míg 37 százalék a védelemre és a biztonságra, 31 százalék pedig az élelmiszer-biztonságra szavazott.
Az EP-választások előtt ötven nappal közzétett felmérés összességében a franciák, a csehek és a bolgárok körében mutat a legnagyobb mértékben kiábrándultságot a kérdések többségére adott válaszokból leszűrhetően.
