Tízből négy magyarban él pozitív, ötben pedig semleges kép az EU-ról, miközben öt százalékkal csökkent március óta azoknak a száma, akik jónak tartják Magyarország EU-tagságát – derül ki a szerdán közzétett, legújabb Eurobarometer-felmérésből.
A magyarok közül az uniós átlagnál kevesebben, tízből négyen őriznek pozitív képet az Európai Unióról, és igen magas, 47 százalék azoknak az aránya, akik számára a kép semleges. A hazai lakosság tizenkét százalékában él negatív kép az Európai Unióról. A fenti adatok a legújabb Eurobarometer-felmérésből származnak, amelyet hat hónappal a következő európai választások előtt, szerdán mutatott be az Európai Parlament.
A közvélemény-kutatás során idén szeptember 25. és október 19. között 26.523 európait, azon belül 1020 magyar állampolgárt kérdeztek meg személyes interjú formájában.
Az EU-lakosság körében tízből hatan tartják jónak országuk uniós tagságát, ugyanannyian, mint a legutóbbi, idén márciusi felmérés során. A magyarok esetében ugyanakkor ötszázalékos visszaesést mértek, 2023 márciusa és októbere között 59-ről 54 százalékra csökkent azon honfitársaink aránya, akik alapjában véve jó dolognak tartják a magyar EU-tagságot. A megkérdezettek mindössze hét százalékának az a véleménye, hogy a tagság rossz dolog (ez egy százalékkal több, mint márciusban volt).
Ugyancsak öt százalékkal (78-ról 73-ra) csökkent az előző év azonos időszakához képest azoknak az aránya a megkérdezett magyarok körében, akik szerint az ország előnyére vált az uniós tagság. Valamelyest nőtt, húsz százalék viszont azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint hazánknak nem vált előnyére a tagság.
Ehhez kapcsolódóan: Nagyot csökkent az EU támogatottsága Magyarországon
A megkérdezettek 67 százaléka az európai átlaggal megegyezően valószínűnek mondta, hogy elmenne szavazni, ha a következő héten tartanák az európai választásokat. Mindössze tizennégy százalék mondta nem valószínűnek a részvételét, a többiek semleges választ adtak, vagy nem tudják. Különösen a 25 és 54 év közöttiek mennének el nagy számban szavazni, miközben a 15–24-es korosztályból a legkisebb a valószínűleg szavazók aránya.
Érdekes, hogy a magyarok közül messze az uniós átlagot meghaladó azoknak a száma (43 százalék 28 százalékkal szemben), akik évre és hónapra pontosan tudják, mikor lesznek a következő európai választások. A magyarok fele (51 százaléka) azt szeretné, ha az Európai Parlament az eddiginél fontosabb szerepet játszana, 36 százalék viszont kevésbé fontos szerepet szánna az EP-nek.
A Magyarországon megkérdezettek 37 százaléka szerint a parlamentnek elsősorban a demokráciát kellene kiemelten védelmeznie. A második az emberi jogok védelme, ezt követi a szólás- és gondolatszabadság, a jogállam és a női-férfi egyenjogúság.
A megkérdezett magyar állampolgárok közül legtöbben (41 százalék) azt szeretnék, hogy az EP kiemelten kezelje a közegészségügyet (öt százalékkal többen, mint márciusban). Emellett a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, új munkahelyek teremtése és a demokrácia és jogállamiság azok a témák, amelyekkel az EP-nek a magyarok szerint kiemelten foglalkoznia kellene.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett magyarok nyolcvan százaléka úgy gondolja, hogy a következő egy évben romlani fog az életszínvonala (uniós átlagban 73 százalék gondolja így).
Magyarországon a megkérdezettek 58 százaléka (márciushoz képest hat százalékkal kevesebben) véli úgy, hogy a dolgok rossz irányba mennek, miközben 33 százalékuk szerint a jó irányba (hatszázalékos emelkedés). Az EU esetében ugyanez 52, illetve 36 százalék.
Hét százalékkal (55 százalékra) csökkent az előző felméréshez képest azoknak az aránya, akik derűlátók az EU jövőjével kapcsolatban, hét százalékkal nőtt ugyanakkor (42 százalékra) a borúlátók aránya is márciushoz képest.
