Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mégsem írt az Európai Bizottság, de tenne azért, hogy ne csalják el az uniós segélyt


Rétvári Bence államtitkár tekint meg egy új CT-t Tatabányán, 2015. október 14-én. Az EU akkor több tízmilliárd forintot adott hasonló, drága diagnosztikai gépekre, de a GVH szerint egy kartell rögtön megszervezte, hogy a kórházak csak túlárazva szerezhessék be ezeket.

Keddre az Európai Bizottság és a magyar kormány is cáfolta azt a hírt, hogy a visszaélések miatt a hazai rendszer átalakítása nélkül nem adnak pénzt az uniós mentőcsomagból. Brüsszel ugyanakkor azt is jelezte, hogy az adott országra szabott ellenőrzési mechanizmus kapcsolódik majd a járványügyi uniós mentőcsomaghoz.

Arról adott hírt hétfőn a Reuters, hogy olyan sok a visszaélés Magyarországon, hogy az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, tegye igazságosabbá és nyitottabbá a közbeszerzési szabályokat. Ezt pedig még azelőtt kell megtenniük, mielőtt életbe lépnének a közelgő koronavírus-mentőcsomag kifizetései.

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a hír megjelenésének estéjén az ATV-ben erről elmondta, ő nem ismeri a pontos forrást, de három éve vitája van Költségvetési Hatóságnak az EU-val, a magyar hatóság szerint Magyarországhoz nem passzol az EU ellenőrzési rendszere.

Bánki Erik, a Fidesz képviselője szólal fel 2020. június 11-én.
Bánki Erik, a Fidesz képviselője szólal fel 2020. június 11-én.

Arra a felvetésre, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) legfrissebb éves jelentése szerint az Európai Unión belül arányaiban Magyarországon találták messze a legtöbb pénzügyi visszaélést, Bánki Erik megismételte a kormányzati álláspontot.

Azaz a fideszes politikus szerint ez kizárólag annak köszönhető, hogy Magyarország túl transzparens. Ez alatt pedig azt érti, hogy több közbeszerzést töltünk fel az uniós honlapra, mint más országok.

Nem is volt levél

Másnap délelőtt a kormány részéről Gulyás Gergely az MTI-nek bejelentette, hogy ők tulajdonképpen nem is kaptak ilyen levelet a Európai Bizottságtól.

Szerinte ráadásul kifejezetten jó a magyar közbeszerzési gyakorlat. Ő pont, hogy az EU ellenőrzési rendszerére hivatkozott, hiszen az egyik térképükön 12 egyszerű közbeszerzési szempont alapján Magyarország kevesebb piros pontot kapott, mint sok más ország.

Megkérdeztük az Európai Bizottságot, amely szintén megerősítette, hogy nem küldtek ilyen levelet. Már csak azért sem, mert az uniós mentőcsomag döntő részét kitevő RRF (Recovery and Resilience Facility) nincs is még kész. Erről szerdán szavaz majd az Európai Parlament.

Mi az RRF?
Az EU 750 milliárd eurós mentőcsomagjából 672,5 milliárd eurót az RRF (Recovery and Resilience Facility)nevű program tesz ki. Várhatóan 312,5 milliárd eurónyi támogatást és 360 milliárd eurónyi kölcsönt jelent majd összesen. A támogatásokat a népesség, az átlagos munkanélküliség, a járvány miatti gazdasági visszaesés arányában és a gazdasági fejlettséggel fordított arányban tervezik kiosztani, miközben összhangban kell lenniük többek közt a klímacélokkal is.

A Európai Bizottság viszont az is megjegyezte, hogy ezen pénzek kapcsán országokra szabott ellenőrzési mechanizmusokat kell kialakítani, amihez országszintű javaslatokat tesznek, elérendő mérföldköveket jelölnek meg. Ennek kapcsán pedig még tervezeteket, munkaverziókat nem kommentálnak.

Árulkodó lehet viszont, hogy az Európai Bizottság a 2020-as éves országspecifikus ajánlásai során külön kiemelte, milyen problémás a magyar közbeszerzési gyakorlat, rendszerszintű hiányosságokat tapasztaltak, az ellenőrzés pedig gyenge.

"A közbeszerzés terén a verseny hiánya továbbra is fontos probléma ... Az új jogszabályi változások és a közbeszerzés digitalizációja ellenére a közbeszerzések közel fele egyajánlatos eljárást eredményez. ... Az Unió által társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó közbeszerzések elmúlt években végzett bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel, és rámutatott a közbeszerzés ellenőrzési rendszerének gyengeségeire."

Ezermilliárdok forognak a közbeszerzésben

A közbeszerzéseknek az a célja, hogy az állam hatékonyan használja fel a közpénzt. Azaz legyen a verseny tisztességes, a folyamatok átláthatóak, az ellenőrzés és a számonkérés pedig hatékony.

Ezek közül Magyarország a folyamatok egy részét tényleg nyilvánosabban végzi, mint sok más ország. Ez önmagában viszont még nem garantálja a tisztességes versenyt és a hatékony ellenőrzést. Így hiába töltünk fel több szempontból részletesebb adatokat, mint mondjuk Svédország, nálunk mégis lényegesen nagyobb probléma a közbeszerzési korrupció.

A magyar állam évente forintban ezermilliárdokat költ el közbeszerzések során, ennek pontos mértéke attól függ, hogy az adott évben mennyi pénzt tudunk lehívni az EU támogatásaiból. Itt a Korrupciókutató Központ 151 ezer 2009-2016 közötti közbeszerést vizsgálva azt állapította meg, hogy az akkori közbeszerzések 15-24 százalékát bukhatta el közvetlenül az ország a verseny hiánya miatt.

Tavalyi tanulmányukban pedig azt találták, hogy 2016 óta a korrupciós kockázatok áttolódtak az uniós pénzek felől a pusztán állami finanszírozású közbeszerzések felé. Ez pedig különösen felerősödött a járvány kezdetekor, 2020 első négy hónapja során.

"Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája"

– érvelt korábban Lánczi András, a Századvég Alapítvány akkori elnöke, a Corvinus jelenlegi rektora, az MCC kuratóriumi tagja. Ezt később meg is erősítette mondván, hogy ő erre alapozva képzeli a klientúraépítést, és más állami tisztségviselők is hasonló érvelést fogalmaztak meg korábban.

Külön vizsgálva a miniszterelnök bizalmasaihoz köthető cégeket, a Korrupciókutató Központ azt találta, hogy a Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz vagy például Tiborcz Istvánhoz köthető cégek tavaly az év első négy hónapjában 255 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el. A vizsgált közbeszerzéseik 68 százalékánál egyedüli érvényes indulóként, azaz még papíron sem volt verseny.

Furcsa szezonalitást jelez még ugyanakkor, hogy az 2014-ben és 2018-ban, az országgyűlési választások előtt, ezen cégek közbeszerzési győzelmei jelentősen visszaestek a tanulmány szerint.

Hiszen senki sem szól soha

2016-ban Juhász Miklós, a versenyhivatal (GVH) akkori elnöke bizottsági meghallgatásán pontosan ezekre a gyanús együttmozgásokra, versenyproblémákra próbált rákérdezni Volner János képviselő.

Juhász Miklós szerint ők nem tehetnek semmit, a közbeszerzési hatóság helyett "nem fogjuk tudni elbírálni azt, hogy adott esetben ki az, aki a legjobb ajánlatot tette, vagy ki az, aki esetleg gyanús módon nyert." Ezért szerinte csak akkor tud lépni a szervezete, ha valaki bejelenti a gyanús esteket.

Megkérdeztük ezért a Közbeszerzési Hatóságot a többi között arról, hány esetben jeleztek kartellgyanút a GVH-nak a tavalyi évben. Rákérdeztünk arra is, hogy lehet az, hogy 2015-2020 között gyakrabban hiányoztak lényeges adatok a magas korrupciós kockázatú hazai közbeszerzések nyilvános adatainál, mint az alacsony kockázatúaknál. Amint válaszolnak, közreadjuk.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG