Az Európai Bizottság szerdán előterjesztett javaslatának értelmében az orosz jegybank EU-ban befagyasztott valutatartalékaiból származó nyereség 97 százalékát be kell majd fizetni az uniós költségvetésbe, amiből 2,5-3 milliárd eurót közvetlenül átutalhatnának Ukrajnának.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslata megnyitná az utat az előtt, hogy az orosz jegybank EU-ban befagyasztott tartalékaival folytatott kereskedelemből származó profit nagy részét az Oroszország által megtámadott Ukrajnának folyósítsák. A javaslat – amelyről a tagállamokból álló tanácsnak kell döntenie – nem az orosz jegybank EU által befagyasztott, körülbelül 210 milliárd euróra becsült tartalékainak kisajátításáról szól, hanem annak a nyereségnek a lefölözéséről, amely az orosz központi értéktárakban (CSD) keletkezett.
Az EU a tél folyamán első körben tanácsi döntéssel befagyasztotta bizonyos értékhatár fölött a központi értéktárakban (konkrétan az Euroclearben) az orosz jegybanki tartalékok menedzseléséből származó pluszbevételeket, profitokat. A második körben a bizottság javaslatára hamarosan döntés születhet a zárolt pénzek túlnyomó részének az uniós kasszába való befizetéséről, majd a pénz zömének továbbításáról Ukrajnába.
Mint uniós jogi szakértők rámutatnak, az orosz valutatartalék után keletkezett nyereség nem számít orosz tulajdonnak, így az EU arra fogja kötelezni a központi értéktárakat, amelyek kezelik a vagyont, hogy évente kétszer fizessék be hozzájárulásként az uniós kasszába a 2024. február 15-től keletkezett profit 97 százalékát. A központi értéktárak a teljes profit három százalékát egyfajta jutalékként megtarthatnák. Az első befizetésre valamikor júliusban kerülhet sor.
A központi értéktárak az esetleges jogi vitaeljárásokkal kapcsolatos költségek biztosítására, pufferként az uniónak átutalandó összeg tíz százalékát ideiglenesen megtarthatnák. Nem nyúlnak hozzá a 2022 februárja és 2024 februárja közötti profithoz sem, jóllehet az orosz jegybank valutatartalékait már több mint két éve befagyasztották, de a visszamenőlegesség jogi problémákat vetne fel.
Mindebből az is következik, hogy a 97 százalék, uniót illető rész kilencven százalékát folyósítaná az EU a javaslat értelmében Ukrajnának: ezt az összeget 2024-ben 2,5 és hárommilliárd euró közé becsülik, de valójában nagyobb összegről lehet szó, hiszen csak tíz és fél hónappal számoltak. Az Ukrajnát illető rész kilencven százalékát az Európai Békeeszközön keresztül, speciális hozzájárulásként juttatnák el Kijevnek, a már elfogadott keretösszegeken túl. Az összeg maradék tíz százaléka az uniós költségvetés érintésével, különböző EU által finanszírozott programokon keresztül érkezik majd Ukrajnába.
A nyugati számlákon felhalmozódott orosz jegybanki valutatartalék összegét globálisan 260 milliárd euróra becsülik, ebből 210 milliárd euró az EU-ban van befagyasztva. Bár erős a nyomás arra, hogy egyfajta háborús kárpótlás formájában ezt a pénzt is Ukrajna újjáépítésére használják fel, ez azonban, úgy tűnik, jelenleg komoly jogi akadályokba ütközik.
