Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Exfegyencek és szélsőségesek cirkuszt csinálnak a bolgár választási vitákból


Boján Raszate (balra), a szélsőjobboldali Bolgár Nemzeti Unió képviselője és Venciszlav Angelov, Bulgária egyik leghírhedtebb antivaxere, az Igazság és Csak az Igazság vezetője március 12-én a bolgár tévében
Boján Raszate (balra), a szélsőjobboldali Bolgár Nemzeti Unió képviselője és Venciszlav Angelov, Bulgária egyik leghírhedtebb antivaxere, az Igazság és Csak az Igazság vezetője március 12-én a bolgár tévében

A bolgár választók, akik azt remélték, hogy az állami televízió és rádió majd segít nekik a tájékozódásban az április 2-i előrehozott választások előtt, elég szerencsétlenül jártak. A választási törvényben történt változtatások miatt a szélsőségesek és más marginális jelöltek uralják a vitákat. A bolgár televízió vezetője még bocsánatot is kért a nézőktől, amiért kénytelenek „nyilvánvaló ostobaságokat” hallgatni.

Csalódniuk kellett azoknak a nézőknek, akik március 12-én a bolgár állami televízió egyik legfontosabb politikai vitaműsorára, a Panorámára kapcsoltak, és azt remélték, hogy az április 2-i, újabb előrehozott választások előtt meghallgathatják a jelöltek véleményét a nemzet előtt álló súlyos kérdésekről.

Vita helyett egy büntetett előéletű – többek között testi sértésért és rablásért elítélt – jelöltet hallhattak, aki arra buzdította a vitatársait, hogy „pofozzák fel” a vita egyik résztvevőjét.

Ezeket a megjegyzéseket Boján Raszate, a szélsőjobboldali, nacionalista Bolgár Nemzeti Unió – Új Demokrácia párt vezetője tette, amely még soha egyetlen választási mandátumot sem nyert.

Nem Raszate volt az egyetlen szélsőséges a panelvitában, habár több hagyományos párt jelöltje is távol maradt, talán tartva attól, hogy mi fog történni. Szintén a műsorban volt aznap este Venciszlav Angelov, Bulgária egyik leghírhedtebb oltásellenes aktivistája és az Igazság és Csakis az Igazság nevű másik szélsőjobboldali párt vezetője, amelynek tevékenységéről nem sokat lehet tudni.

Angelov arra használta fel a műsoridejét, hogy különféle összeesküvés-elméleteket szajkózzon, dicsekedjen azzal, hogy szerepet játszott egy kétes üzletben, amelynek célja az olcsó orosz gáz biztosítása volt, majd azzal a figyelmeztetéssel zárta, hogy hamarosan bolgár csapatokat küldenek Ukrajnába harcolni a megszálló orosz erők ellen.

A kritikusok szerint az egész inkább kudarcra hasonlított, mintsem vitára, mindez akkor, amikor Bulgáriának rideg politikai valósággal kell szembenéznie. Az ország az EU legszegényebb tagja, amely még mindig küzd a pandémiából való kilábalással, és április 2-án egy újabb előrehozott parlamenti választás előtt áll, amely két év alatt az ötödik ilyen szavazás lesz.

Emelik a tétet

A korrupciótól sújtott országban a reformok iránti remények 2022 júniusában nagyrészt szertefoszlottak, amikor Kiril Petkov bolgár miniszterelnök Nyugat-barát kormánya mindössze hat hónappal hatalomra kerülése után megbukott egy parlamenti bizalmatlansági szavazáson.

Február 2-án Rumen Radev elnök feloszlatta a parlamentet és bejelentette az áprilisi előrehozott választások időpontját, miután 2022. július óta hat kormányalakítási kísérlet is kudarcot vallott. Annak az esélye, hogy ez a szavazás véget vethet a politikai patthelyzetnek, igen csekély.

Az Alpha Research március 1-jén közzétett felmérése szerint Petkov Folytatjuk a Változást pártja és koalíciós partnerei mintegy 26,4 százalékon állva vezetnek, mindössze egy százalékponttal megelőzve Bojko Boriszov volt miniszterelnök GERB pártját és koalíciós partnerét, a Demokratikus Erők Szövetségét.

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök, a Folytatjuk a Változást párt vezetője 2022. október 2-án egy szófiai szavazókör előtt szól a médiához
Kiril Petkov bolgár miniszterelnök, a Folytatjuk a Változást párt vezetője 2022. október 2-án egy szófiai szavazókör előtt szól a médiához

A bírálók és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy miközben nagy a tét, mindkét államilag finanszírozott médiagépezet – a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT) és a Bolgár Nemzeti Rádió (BNR) – rosszul szolgálja ki a választópolgárokat.

Bulgária régóta arról ismert, hogy a médiaszabadság egyik leggyengébb védelmezője Délkelet-Európában. A Riporterek Határok Nélkül 2022-es világsajtószabadság-indexében 180 ország közül a 91. helyen állt, ami azt jelenti, hogy 21 helyet esett vissza korábbi helyezéséhez képest.

A lakossági panaszok hatására a Központi Választási Bizottság azonnal akcióba lépett, és pénzbírságot szabott ki az erőszakra felhívó, náci tisztelgést bemutató vagy egyéb jogsértéseket elkövető jelöltekre.

Még a BNT vezetője, Emil Koslukov is nyilvánosan elismerte, hogy a választások előtti viták nagyrészt nem voltak mások, mint paródia, sőt bocsánatot kért a nézőktől és a műsorvezetőktől, amiért kénytelenek voltak „nyilvánvaló ostobaságokat” végighallgatni.

Raszate és Angelov – aki Chicago becenéven is ismert – szerepeltetése az országos televízióban közvetített, választást megelőző vitákban sok bolgárt arra késztetett, hogy feltegye a kérdést, mi lett az ország politikai kultúrájával. Miért hívott meg az állami média olyan jelölteket, akiknél – ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak – egyes esetekben kevesebb mint 0,1 százalékos támogatottságot regisztráltak?

Az aggodalmak először a 2022. októberi előrehozott választások előtt merültek fel, amikor Dimitar Mitev, a Bolgár Szociáldemokrácia – Eurobaloldal párt jelöltje és Szvetlio Vitkov, a populista Emberek Hangja párt vezetője majdnem összeverekedett a BNT műsorában.

„A nemzet mentális egészsége”

Az állami média kapuinak megnyitása minden politikus előtt 2021 elejére nyúlik vissza, amikor a Szlavi Trifonov tévés műsorvezető és énekes által alapított populista Van Ilyen Nép (ITN) párt képviselői az ország választási törvényeinek módosítását szorgalmazták, és el is érték.

Konkrétan a párt a választási törvény 189. cikkének módosítását kérte, és olyan szöveget illesztett be, amely szerint minden bejegyzett pártnak „joga van az egyenlő részvételhez” a BNT és a BNR választási kampányról szóló adásaiban.

A törvény alkalmazása és értelmezése eddig nagyrészt a két fő, államilag finanszírozott médiaóriásra, a BNR-re és a BNT-re volt bízva, amelyek a politikai pártokkal tárgyaltak a konkrét formátumokról és még arról is, hogy melyik párt kapjon először szót. Ennek eredményeképpen a marginális és szélsőséges pártok talán a valaha volt legnagyobb szereplési lehetőséget kapták a közszolgálati médiában.

Hogy mennyire marginálisak ezek a pártok? A legutóbbi, októberi parlamenti választásokon Angelov Igazság és Csakis az Igazság pártja pontosan 2522 szavazatot szerzett, ami az összes szavazat 0,1 százalékát jelenti. Még rosszabbul szerepelt Raszate Bolgár Nemzeti Unió – Új Demokrácia pártja, amely összesen 1849 szavazatot szerzett, ami országos szinten a voksok 0,07 százalékát jelentette.

A szélsőséges jelöltek szokatlan megjegyzései és viselkedése közepette Koslukov, a BNT vezérigazgatója az ezt lehetővé tevő választási törvénymódosításokat bírálta.

Március 18-án egy Facebook-bejegyzésben Koslukov a „rosszul átgondolt” módosítások visszavonására szólított fel, és bejelentette, hogy a BNT erre vonatkozó javaslatot nyújt be a parlamentnek.

„A médiában zajló választási kampány nem árthat a nemzet mentális egészségének” – írta Koslukov a március 18-i Panoráma műsor után, amelyben Angelov és Raszate szerepelt.

Egy választópolgár leadja a voksát a szófiai parlamenti választásokon, 2022. október 2-án
Egy választópolgár leadja a voksát a szófiai parlamenti választásokon, 2022. október 2-án

Milen Mitev, a BNR főigazgatója a Szabad Európa bolgár szolgálatának elmondta, hogy a tradicionális pártok nem hajlandók részt venni a szélsőségesek részvételével rendezett vitákban.

„Ahelyett hogy segítenék a választók tájékozódását, a BNR és a BNT de facto félrevezeti őket azzal, hogy hamis benyomást kelt a radikális eszmék és üzenetek népszerűségéről” – nyilatkozta Mitev a Szabad Európának.

„Mit jelent a minőség?”

A bolgár választások előtti helyzet borús értékelését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is osztja, amely rendszeresen küld megfigyelőket a választásokra, többek között Bulgáriába is.

Egy 2022 végén készült jelentésében az EBESZ azt írta, hogy a választási listákon szereplő valamennyi politikai párt egyenlő részvételét megkövetelő törvényi rendelkezéseknek negatívan hatásuk volt. Az EBESZ szerint ez különösen „a közmédia versenyképességének csökkenéséhez” vezetett, és nem járult hozzá ahhoz, hogy „a szavazók a megfelelő információk birtokában tudjanak választani”.

Iva Miteva egyike volt azoknak a törvényhozóknak, akik 2021 áprilisában az ITN párt tagjaként megszavazták a változtatásokat. (2023-ban kilépett a pártból, és több más korábbi taggal együtt megalapította az Együtt pártot.)

Annak ellenére hogy megszavazta, hogy minden jelölt kapjon szereplési lehetőséget az állami médiában, sem az ITN, sem az Együtt nem vett részt a Panoráma választási vitáin ebben a hónapban.

A kérdésre, hogy miért, Miteva azt mondta a Szabad Európának, hogy a kampányhoz kapcsolódó utazási kötelezettségei miatt nem volt rá ideje.

„Azért mondtunk nemet, mert utazunk. Nekem és Ljubomir Karimanszkinek [az Együtt párt másik vezetőjének] és más kollégáknak mindig van valahol jelenése. Én nem álltam le. Városról városra járunk, és túl kevés időnk van” – nyilatkozta Miteva.

A bírálatok és a szélsőséges jelölteket a műsorba beengedő választási törvény módosításainak visszavonására irányuló felhívások ellenére Miteva védelmébe vette a jogszabályt.

„Ezek az emberek részt vehetnek a választásokon, igaz? Mit jelent a minőség? A választók fogják megítélni a minőséget. Lehet, hogy valakinek még tetszik is ez a viselkedés” – fejtette ki.

Szöveg: Tony Wesolowsky, a Szabad Európa bolgár szolgálatának munkatársa Damjana Veleva tudósítása alapján.
XS
SM
MD
LG