Peking nyomást gyakorolt Kijevre, hogy vonja vissza támogatását az ujgurok és más muszlim kisebbségek elleni emberi jogi visszaélések vizsgálatától – mondták ukrán tisztviselők és törvényhozók a Szabad Európának.
Ukrajna engedett a kínai nyomásnak, és visszavonta aláírását egy nemzetközi állásfoglalásról, amely a kínai Hszincsiang tartományban elkövetett emberi jogi visszaélésekről szól. Peking ezt úgy érte el, hogy azzal fenyegetőzött: korlátozza a kereskedelmet, és visszatartja a Covid–19 vakcinákhoz való hozzáférést – mondták a Szabad Európának az ügyet ismerő ukrán tisztviselők és törvényhozók.
Kijev eredetileg június 22-én több mint negyven országgal együtt csatlakozott a nyilatkozathoz. Két nappal később azonban visszavonta aláírását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának állásfoglalásáról, amely felszólította Kínát: engedélyezze független megfigyelők azonnali belépését Hszincsiangba.
Az ország nyugati részén fekvő tartományban Peking olyan táborrendszert működtet, amelyben az ENSZ tisztviselőinek becslése szerint több mint egymillió ujgurt, kazahot és más muszlim kisebbségit tartanak fogva.
Andrij Saraszkin, a Hang nevű ukrán ellenzéki párt törvényhozója, a parlament külpolitikai és parlamentközi együttműködési bizottságának tagja a Szabad Európának elmondta, hogy Ukrajna a Kína részéről érkező erős diplomáciai nyomásnak engedve vonta vissza aláírását a nyilatkozatról.
„[A kínai külügyminisztérium] követelte, hogy Ukrajna vonja vissza aláírását az ujgurokról szóló nemzetközi nyilatkozatról" – mondta. Ez a nyomásgyakorlás addig tartott, amíg az ukránok nem engedtek.
Egy neve elhallgatását kérő magas rangú ukrán tisztviselő szintén megerősítette ezt a verziót a Szabad Európának.
A tisztviselő szerint a kínai külügyminisztérium blokkolta a kínai vakcinák exportjához szükséges dokumentációt, és pekingi tisztviselők „célozgattak is arra, miért tartották vissza az oltóanyagot". Amint Kijev visszavonta aláírását a nyilatkozatról, a dokumentumokat feldolgozták, és Ukrajna megkapta a várt kínai gyártmányú Sinovac vakcinákat – mondta a forrás.
Marija Ionova, az Európai Szolidaritás párt parlamenti képviselője, aki az Ukrajna európai uniós és NATO-tagságának stratégiai irányvonalával foglalkozó albizottság elnöke, valamint Szolomija Bobrovszka ellenzéki képviselő, a parlament külpolitikai bizottságának titkára is azt mondta a Szabad Európának, hogy Kijev a kínai nyomásnak engedve állt el a feltételezett hszincsiangi jogsértések fokozottabb ellenőrzését követelő nyilatkozat támogatásától.
Az ukrán kormány kerüli a nyilatkozatot
Az ukrán külügyminisztérium és Volodimir Zelenszkij elnök stábja nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.
Olekszandr Merezsko, a kormányt adó Nép Szolgája párt egyik törvényhozója, az ukrán parlament külpolitikai bizottságának elnöke a Szabad Európának elmondta: nem tud arról, hogy Peking bármilyen nyílt nyomást gyakorolt volna Kijevre, vagy követelt volna tőle valamit.
„Nem hiszem, hogy Kína nyíltan kérte volna az ukrán kormányt, hogy ne írjon alá valamit" – mondta.
Az AP június 25-én számolt be először nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva arról, hogy az állítólagos nyomásgyakorlás kulcseleme az a fenyegetés volt, hogy megakadályozzák legalább félmillió kínai gyártmányú vakcinadózis tervezett ukrajnai exportját, ha az ország nem hagy fel a diplomáciai nyilatkozat támogatásával.
Az AP jelentését követően a kínai külügyminisztérium közölte, hogy nem támaszt politikai feltételeket az oltóanyag szállításáért cserébe, és bár üdvözli Kijev döntését, hogy leveszi nevét a nyilatkozatról, „nem hallott arról, hogy Ukrajna bármilyen nehézségbe ütközött volna a Kínából származó vakcinák behozatala során".
Bobrovszka szerint a kínai nyomásgyakorlás „valójában arról szólt, hogy az oltóanyagokért cserébe megtagadják [a nyilatkozat] aláírását", de Saraszkin hozzátette, hogy Peking a kereskedelem korlátozását is kilátásba helyezte. A büntetés mellett csábító lehetőségeket is belengetett: például ukrán infrastrukturális beruházásokat ajánlott fel cserébe az aláírás visszavonásáért.
Június 30-án, nem sokkal az aláírás visszavonása után Kína és Ukrajna be is jelentette, hogy Peking infrastrukturális megállapodást kötött az ukránokkal. Az ügylet részeként Peking a beruházások növelését és azt ígérte, hogy segít több kínai vállalatot Ukrajnába csábítani.
A kijevi kínai nagykövetség nem válaszolt a Szabad Európa kérésére, hogy kommentálja az állításokat.
Geopolitikai keringő: miért közeledik Kijev Kínához?
Az epizód akkor került napvilágra, amikor Ukrajna igyekszik elmélyíteni Kínával való kapcsolatát, és lavírozni a Peking és Washington közötti növekvő globális versenyben.
Ukrajna 2014 óta háborúban áll az Oroszország által támogatott erőkkel a keleti Donbassz régióban. (A harcok azután robbantak ki, hogy Moszkva elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Ukrajna közben igyekszik elmélyíteni az integrációt az EU-val és a NATO-val.)
Az orosz gazdasági befolyástól szabadulni próbáló Kijev közben szoros gazdasági kapcsolatokat szeretne kiépíteni Pekinggel, mivel az utóbbi időben csalódott a nyugati politikai lépések miatt. Ezek közé tartozik az az amerikai–német döntés, hogy Kijev tiltakozása ellenére befejezik az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését, és az, hogy blokkolták Ukrajna hozzáférését az amerikai gyártású vakcinákhoz.
„Az ukrán vezetők ezt [az álláspontot] azzal magyarázták nekünk, hogy a kollektív Nyugat bizonyos mértékben ridegen áll Ukrajnához. Ezért ki kell használni az egyéb lehetőségeket" – mondta Bobrovszka.
Washington visszafogta magát
Kína és Ukrajna kapcsolata bonyolult, és drámai módon megváltozott azután, hogy 2014-ben harcok robbantak ki az Oroszország által támogatott lázadó erőkkel.
Míg az EU Ukrajna legnagyobb kereskedelmi kapcsolata, Oroszország helyett immár Kína az ukránok legnagyobb kereskedelmi partner országa. Peking adja az ukrán import 14,4 százalékát és fogadja be az ukrán export 15,3 százalékát. Hasonlóképpen Peking és Kijev hallgatólagos politikai támogatást nyújtott egymásnak: Kína soha nem ismerte el a Krím orosz annektálását, Ukrajna pedig Kína részének tekinti Tajvant.
A Kijev–Peking kapcsolatok az év elején feszültté váltak, amikor Ukrajna megakadályozta, hogy kínai befektetők felvásárolják a Motor Szics ukrán repülőgépipari vállalatot. Ez állítólag washingtoni lobbizásra történt, mivel az amerikai vezetés meg akarta akadályozni, hogy Kína értékes katonai technológiákhoz jusson az ukrán cégtől.
„Nagyon komoly szívességet tettek [az Egyesült Államoknak] azzal, hogy nem adták el [a Motor Szicset] a kínaiaknak" – mondta a Szabad Európának John Herbst, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete.
A Kína és Ukrajna közötti június 30-i megállapodás – bár nem tartalmaz konkrétumokat – széles körű együttműködést vázol azzal a céllal, hogy kínai befektetéseket vonzzon be a vasúti, reptéri és kikötői, valamint az ukrán távközlési infrastruktúrába, mivel Kijev igyekszik jobb pozíciót szerezni magának Kína több milliárd dolláros „Egy övezet, egy út" kezdeményezésében.
Több ukrán politikus is olyan nyilatkozatokat tett, amelyek a Pekinghez való közeledésre utalnak. Ezek a Motor Szics-ügy és azután hangzottak el, hogy érezhető haragot okozott az amerikaiak és a németek alkuja az Északi Áramlat-2-ről. Mivel az orosz gázt szállító vezeték kikerüli Ukrajnát, a több milliárd dolláros tranzitdíjtól eleső Kijev szerint aláássa az ország energiabiztonságát.
A kínai–ukrán közeledés illeszkedik Peking és Kijev közötti kapcsolatok elmélyülésének szélesebb körű trendjébe. Ez idővel az ukrán külpolitika módosulását eredményezheti – mondta a Szabad Európának Mihajlo Honcsar, a Strategy XXI Center for Global Studies, egy kijevi székhelyű kutatóintézet elnöke.
Zelenszkij, aki augusztus 30-án látogat először a Fehér Házba, és találkozik Joe Biden elnökkel, februárban azt mondta az Axios portálnak, hogy nem tartja Kínát jelentős geopolitikai fenyegetésnek, és nem ért egyet azzal, hogy Washington egyre jobban versenyez Pekinggel.
„Ukrajna mindent megtesz, hogy geopolitikai szempontból bebiztosítsa magát – mondta a Szabad Európának Olga Oliker, a Nemzetközi Válságcsoport európai és közép-ázsiai programigazgatója. – De Ukrajnának nincs sok egyenrangú partneri kapcsolata. Ez az eredménye annak, hogy gyengébb országként szerepel a nemzetközi rendszerben."
Kelet és Nyugat között
Kijev Washingtonhoz fűződő kapcsolatai 2014 óta kulcsfontosságúak Ukrajna számára, mivel az Egyesült Államok és más uniós országok gazdasági, politikai és katonai segítséget nyújtottak az országnak az Oroszországgal való szembenállásban.
Az elmúlt években azonban az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok is megromlottak.
Kijev belekeveredett az amerikai belpolitikába, különösen 2019 júliusában, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök egy Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése nyomán botrány robbant ki, és Trump ellen ritka vádemelési eljárást (impeachment) folytattak le a Kongresszusban.
A hívás során Trump „szívességet" kért az ukrán vezetőtől. Arra utalt, hogy szeretné ha Kijev vizsgálatot jelentene be Hunter Biden ellen. Hunter az akkoriban már Trump demokrata párti kihívójaként emlegetett Joe Biden fia volt, aki zsíros állást töltött be egy ukrán energiacégben. Trump a vádlói szerint úgy állította be, hogy a vizsgálat feltétele volt annak, hogy felszabadítson egy Ukrajnának szánt jelentős katonai segélyt.
A közelmúltban a nyugati oltóanyagok elérhetetlensége is fájó pont volt Zelenszkij számára, aki nyíltan beszélt arról: Ukrajnának nehézségei vannak abban, hogy vakcinákat szerezzen be 44 milliós lakossága számára.
A honfitársaihoz intézett év végi nyilatkozatában Zelenszkij keserűen azt írta: sajnos a „leggazdagabb" országoknak lesz először oltóanyaguk.
Az elérhető vakcinák után kutató és a Covid–19 által egyre inkább sújtott Kijev végül Pekinghez fordult oltóanyagokért, és 1,9 millió, kínai gyártmányú Sinovac-adagra adott le rendelést.
Ennek a vakcinaszállítmánynak az egyik tételét tartotta vissza Peking, hogy elérje: Kijev törölje nevét az ujgur vizsgálatról szóló genfi nyilatkozatból.
Bobrovszka, Ionova és Saraszkin mindannyian aggodalmukat fejezték ki, hogy Kijev – engedve a kínai nyomásnak – kitárta a kaput a hasonló estek előtt. Mindhárom törvényhozó kijelentette, hogy parlamenti hatáskörükkel élve több információt akarnak szerezni arról, hogy előfordult-e máskor is, hogy Kína nyomást gyakorolt Ukrajnára.
„Kína egy sor ultimátumot ad Ukrajnának – mondta Bobrovszka. – De Ukrajna joga, hogy enged-e vagy sem. Sajnálom, hogy Ukrajna belement, és nem írta alá a dokumentumot."
