Magyarországon összesen 12 olyan fácánfarm van, amely évtizedek óta külföldre exportálja a madarakat és a tojásaikat. Azonban a koronavírus miatt egész Európában megállt az élet. A magyar fácánokat Csehországtól nyugatra, egészen Nagy-Britanniáig terítik. A legnagyobb felvevőpiac a szigetország, ott ugyanis egy év alatt 70-80 millió fácánt is lőnek a vadászok. Csakhogy a vadász szezont is érintették a kijárási tilalmak és korlátozások, ezért 2020-ban egy fácánt sem tudtak eladni a magyar cégek külföldre. Végül összesen 900 ezer tojást kellett megsemmisíteniük.
Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság 40 éve nevel fácánokat. Évente 7 és 10 ezer között van csak a tojóállományuk, ami félmillió tojást hoz nekik. A tojások felét eladják, a másik felét kikeltik, majd az előnevelt szárnyasokat eladják.
Legalábbis 2020-ig ez volt a jól bevált üzleti terv. Ahogy tavasszal megjelent Európában a koronavírus, úgy tűntek el a külföldi megrendelőik: a jól működő francia kapcsolataik sorra mondták vissza a fácánok és a tojások átvételét, mivel ők sem tudták továbbértékesíteni senkinek. A legnagyobb felvevőpiac Nagy-Britannia, ahol abban az időben tombolt a járvány; a kijárási tilalom pedig érintette a brit vadász szezont is.
A befuccsolt külföldi biznisz helyett a magyar fácánneveldék tulajdonosai megpróbálták Magyarországon eladni a tojásokat és a szárnyasokat. Próbálkoztak tésztagyárakkal, hátha átveszik tőlük alapanyagnak a fácántojásokat, de senkinek sem kellettek, mivel nem élelmiszer-alapanyagnak voltak minősítve.
Nem maradt más választásuk: meg kellett semmisíteniük 900 ezer tojást országszerte. Csak az abádszalóki cégnek 21 millió forintos kára volt idáig a koronavírus miatti üzletek megszűnéséből.
A kijárási korlátozások nem csak a szárnyasok exportját bénították meg. A magyarországi farmokat általában vadásztársaságok tulajdonolják, amelyek fő bevételi forrása a külföldről érkező gazdagok bérvadásztatása. A hátárok lezárása miatt azonban tavasztól - gyakorlatilag a vadász szezon kezdete óta - nem jöhettek külföldiek az országba. A magyar vadászok ugyan vadászhatnak, de a tapasztalatok szerint ezekre a társas összejövetelekre a mostani helyzetben jóval kevesebben mennek el. És, ha el is mennek, akkor sokkal kevesebbet fizetnek egy-egy elejtett nagyvadért, mint egy évvel ezelőtt. Így csak minimális bevételhez jutnak a társaságok, ami a veszteségeiket szignifikánsan nem érinti.
"Nem csak mi vagyunk bajban, hanem a kisebb vadásztársaságok is óriási károkat szenvednek el" - mondta Perjési Nándor, a keceli fácánfarm tulajdonosa, aki úgy véli, a vadgazdálkodás rendszere borulhat meg Magyarországon a következő néhány évben a koronavírus miatt, hiszen már most sem lőttek ki annyi kártevőt, amennyit kellett volna.
Ha a kisebb vadásztársaságok nem tudnak vadászni, és nem fogadhatnak külföldi vendéget, akkor nem lesz bevételük. Nem lesz hús sem, amit eladjanak. Viszont, ha nincsenek vadászatok, jóval nagyobb lesz a vadszaporulat, és a vadásztársaságoknak kell megfizetniük azt a kárt a gazdáknak, amit az állatok okoznak. Csakhogy nem lesz miből.
A magyar fácánfarmok tulajdonosai a magyar kormányhoz fordultak segítségért.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
