A Facebook befizetett 3,8 milliárd forintnyi reklámadót, aminek most nulla százalékos a kulcsa. Varga Judit igazságügyminiszter szerint ez annak a jele, hogy mostantól a techcégek már be fognak tartani minden magyar szabályt.
Befizettet egy nagyobb összegű reklámadót a Facebook. Ez 3,8 milliárd forintot volt, amit Varga Judit igazságügyminiszter épp a Facebookon jelentett be.
"Sokan azt állították, hogy ez lehetetlen, a technológiai cégek nem fogják betartani a magyar szabályokat. Mostantól viszont joggal feltételezhetjük, hogy a techcégek is a törvényes működés mellett köteleződtek el"
– tette hozzá még Varga Judit.
A miniszter érvelése viszont annyiban pontatlan, hogy a Facebook Írországból működik, holott a NAV szerint be kéne jelentkeznie Magyarországon, adószámot kérnie és egy sereg egyéb adót és más elvonást fizetnie a magyarországi értékteremtő tevékenységei után.
Emellett az sem derül ki a miniszter közléséből, hogy pontosan mi után fizetett a cég. A reklámadó kulcsa ugyanis 2019 júliusától nulla százalékos, 2022 végéig átmenetileg így is marad a kormány szerint.
A korábbi évek Facebookra eső összes reklámadó-hátraléka viszont akár lényegesen több is lehet 3,8 milliárd forintnál a G7 gyűjtése és a globális szereplőknél hagyott hazai reklámpénzek alapján. Megkérdeztük ezért a minisztériumot és a NAV-ot, hogy pontosan mit fizetett be a Facebook és megírjuk, amint válaszoltak.
Más dolgok is történtek
Az is váratlan lenne, ha a nagy techcégek februárra belátták volna, hogy Kelet-Közép-Európában van egy kis uniós ország, aminek nem packázhatnak tovább az adórendszerével.
A reklámadót 2014-ben vezette be a Fidesz. Több átalakítás után tavaly főképp azért kellett nulla százalékra vinni a kulcsát az addigi 7,5 százalék helyett, mert a Google-t vagy a Facebookot hidegen hagyta a magyar szabályozás, így pedig leginkább csak a magyar szereplőknek okoztak vele komoly versenyhátrányt.
Emellett EU-s jogi csatározások is övezték a helyzetet, felmerült a gyanú ugyanis, hogy a szabályozást úgy alakították, hogy az torzítsa a tisztességes versenyt. Tavaly ősz óta azonban úgy néz ki, hogy mégis működhet a magyar reklámadó.
Más folyamatok is zajlottak közben, például decemberben az EU elé került az a stratégia, amivel Brüsszel nagyon erősen tervezi szabályozni a nagy techcégek uniós működését.
Ennek pedig próbál elébe menni a Facebook. Tavasszal például nemzetközileg elismert jogászokból független ellenőrző bizottságot, egyfajta legfelsőbb bíróságot hozott létre a tartalmi kérdések megítéléséhez. Sajó András révén ennek egyébként magyar tagja is lett.
Varga Judit januárban bejelentette, hogy Magyarország megelőzné az EU-t a nagy techcégek szabályozásával. Akkor azonban még említés szintjén sem a reklámadóval volt baja, hanem a nagy techcégek moderálási politikájával, miután Donald Trump Twitter-fiókját az erőszakra való felhívás miatt felfüggesztette a cég.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
