Tavalyig hétszáz forintnál is kevesebb jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Az összeget most februártól kicsivel több mint duplájára emelték, de a jelenlegi infláció mellett nem biztos, hogy érezhető változást hoz a költségvetésből erre elkülönített másfél milliárd forint. Ráadásul több forrásunk szerint nem az alacsony étkezési keret a legnagyobb probléma ezekben az intézményekben.
Korábban a Szabad Európa és az Átlátszó is írt arról, hogy mennyire alacsony összegből kell kikalkulálniuk a gyermekotthonoknak a lakók étkeztetését. Az erre fordítható összeg éveken át nem emelkedett, hiába próbált ezen változtatni országgyűlési képviselősége alatt például Szél Bernadett is. Igaz, annyit elért, hogy a széles nyilvánosság is megismerte a megdöbbentő helyzetet.
Ehhez kapcsolódóan: „Koszos szobában is lehet szeretni a gyerekeket, de kaja nélkül nem működik a rendszer”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor az alapvető jogok biztosának egy dokumentuma szerint azt válaszolta a problémára, hogy nincs rá pénz („az étkezési normatíva emelésével szakmailag egyetért, azonban ennek megvalósítása a mindenkori költségvetési helyzettől függ”). Az étkezési normatíva akkor, 2021-ben már tíz éve változatlan volt.
Ombudsmani vizsgálat is volt
A törvény szerint a napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4 százalékánál (684 Ft/fő/nap). Ezt egészítette ki most az év végi rendelet. Hogy hány gyermekotthonban költötték a minimumot, és hány esetben tudtak ennél többet kikalkulálni a napi étkezésekre, nem tudni.
Az ombudsman által vizsgált egy esetben 2021-ben a gyermekek napi ötszöri étkezésére fordítható összeg nyolcszáz forint volt, valamivel több, mint a jogszabályban meghatározott minimális összeg. A vizsgálat során a hivatal azt tapasztalta, hogy az adott intézményben nevelkedő gyermekek a gyermekotthon által biztosított zsebpénzükből vásároltak élelmiszert az étkezés kiegészítésére. Ekkor az ombudsmani jelentés megállapította, hogy a 2011-ben meghatározott ékezési normatívából a fejlődésben lévő fiúk napi ötszöri, egészséges étkezése nem biztosítható, és felhívta a figyelmet arra, hogy „a gyermekvédelmi szakellátásba élő gyermekek teljes körű ellátásának biztosítása állami feladat, így az étkeztetésükre fordítható minimális összeg huzamosabb ideje, közel tíz éve változatlanul hagyása az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okoz”.
Egy másik, tavalyi ombudsmani vizsgálat egy egyházi fenntartású lakásotthonban megállapította, hogy ott a napi élelmezési költség 1200 Ft/fő volt, amiből fedezni tudják az étkezési kiadásokat. A jelentés elismerte ugyanakkor, hogy az állam által biztosított forrás mellé az intézmény egész évben rendszeresen kap adományokat és céges támogatásokat.
Másfél milliárd forintos kompenzáció
Tavaly decemberig nem történt látható változás az élelmezési kvóta ügyében, míg év végén a kormány egy idén januártól hatályba lépő rendelettel (598/2022. [XII. 28.] Korm. rendelet) másfél milliárd forintot különített el a gyermekotthonok étkezési keretének korrekciójára a 2023-as költségvetésből.
Megkerestük a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, hogy megtudjuk, menyivel növeli meg a napi kvótát a 2023. február 1-jétől érvényes emelés. Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk:
„A gyermekek – életkoruktól függetlenül – a bölcsődében, az óvodában és a köznevelési intézményekben térítésmentes étkeztetésben részesülnek, emellett az otthont nyújtó teljes körű ellátás keretén belül a kijelölt gondozási helyükön a napi élelmiszer-normatíva összege 1500 Ft/fő/nap.”
A tavaly decemberi rendelet a nevelési ellátmányt is kiegészítette meghatározott esetekben a nevelőszülőknél élő gyerekeknél. A támogatás éves összege 128.250–160.314 forint (három kategóriában), ami számításaink szerint hozzávetőleg napi 350–440 forint közötti pluszösszeget jelenthet.
Ehhez kapcsolódóan: Három afrikai ország után Magyarországon a legdrágább élelmet venniük a szegényebbeknek
Energiaigényes szolgáltatás
Több, a gyermekvédelemben vagy az itt ellátottakat segítő alapítványoknál dolgozó forrásunk szerint a mostani emelés minimális korrekciót jelent, különös tekintettel arra, hogy az étkeztetés nagyon energiaigényes szolgáltatás, így az élelmiszer-infláción túl az energiaár-emelkedés is sújtotta ezeket az intézményeket.
Ráadásul az élelmezés nem is a legnagyobb probléma ezekben az intézményekben, mert többnyire megoldják átcsoportosításokkal és adományokkal – tudtuk meg több, a területen dolgozó forrásunktól. Ők ennél is nagyobb problémaként jelölték meg a megfelelően szakképzett nevelők és a területhez értő pszichológusok hiányát, akikre óriási szükség lenne a többszörösen traumatizált és bizonytalan érzelmi hátterű környezetből jövő gyermekeknek.
Nincs elég nevelő
A jelenlegi munkaerőhiány miatt azonban – tájékoztatta a Szabad Európát egy gyermekotthoni gyermekek támogatásával foglalkozó alapítvány egyik szakembere – az is előfordul, hogy képesítés nélkül, még a minimálisan előírt végzettséggel sem rendelkező munkatársakat kénytelenek felvenni nevelőnek egyes intézmények.
A szociális ellátásban működő intézményeknek nagy problémát jelentenek az emelkedő rezsiköltségek is, mivel közületi fogyasztónak számítanak, nem kapnak lakossági kedvezményt. Emellett a munkaerőhiány is nagy gond – tájékoztatta a Szabad Európát a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke, Meleg Sándor. A szakember szerint azért is nehezen találnak embert erre a feladatra, mert a gyermekvédelemben, a gyermekotthonokban folyamatos készenlétet kell biztosítani.
„Most, 2023 elején egy, a pályája elején járó, diplomás szakember nagyjából 370 ezer forintos bruttó fizetést kap a bértábla szerint. A gyerekfelügyelők jelentős részének csak középfokú végzettsége van, ők ennél kevesebb pénzt kapnak. Egy rutinos és jól képzett szociális dolgozó fizetése elérheti a bruttó négyszázezer forintot. Néhány speciális hely eltérhet ettől, ahol megemelték a munkahelyi pótlékot, ami nem sokkal több havi bruttó húszezer forintnál. Ezenkívül bizonyos pályázati források is elérhetők, de nagyon kevés adat van az állami fenntartású intézményekről, így nehéz pontosan felmérni a helyzetet.”
Meleg Sándor felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy bár ugyanazt a feladatot látják el az önkormányzati, alapítványi és egyházi intézmények, mégis nagy különbségek vannak a finanszírozásukban, főleg az egyháziak javára. Ők ugyanis kapnak külön plusz hatvanszázaléknyi kiegészítő támogatást, míg a civil fenntartásúak csak néha egy-egy pályázaton próbálkozhatnak pluszbevételt szerezni. Az önkormányzati fenntartású szociális intézményeknél az adott önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően kapnak támogatást – tette hozzá a szakember.
