Felbecsülhetetlenek az ukrajnai háború környezeti kárai
Egy orosz rakéta által eltalált üzemanyagraktár rendbetételén dolgozó munkások Kalinivka városában, Kijev közelében 2022. október 27-én
Szakértők a fegyveres konfliktus hosszú távú negatív következményeire figyelmeztettek, egyebek mellett arra is kitérve, hogy már több mint 280 ezer hektár erdő megsemmisült a harci cselekmények során.
A nyolc hónapja tartó háború egyre súlyosabb kihatással van környezeti szempontból is a megtámadott Ukrajnára. Erre példa, hogy az üzemanyagraktárak elleni orosz támadások nyomán mérgező anyagok jutottak a levegőbe és a talajvízbe, ami veszélyezteti a biodiverzitást, a klímastabilitást és az emberek egészségét.
Az invázió miatt immár az ország több mint hatmillió lakosa számára vált elérhetetlenné a tiszta ivóvíz, nagyjából 280 ezer hektár erdő pedig megsemmisült a Vadvédelmi Világalap (WWF) szerint.
Egy helyi civil szervezet arról számolt be, hogy a környezeti károk értéke mára meghaladja a 37 milliárd dollárt.
„A háború okozta szennyezés nem fog eltűnni. Ezt utódainknak kell majd megoldaniuk erdőtelepítések és a szennyezett folyók megtisztítása útján” – mondta Dmitro Averin, a svájci székhelyű Zoi Környezeti Hálózat munkatársa.
Míg a fontos ipari központnak számító, keleti Donyeck és Luhanszk régió a leginkább érintett, ahol már 2014 óta harcok zajlanak, a környezeti károk máshol is jelentkeznek.
„A harctéri veszteségek mellett a háború pokoli hatással van az emberek egészségére is, fizikailag és lelkileg egyaránt” – jelentette ki Rick Steiner amerikai kutató.
Hozzátette: évekbe is telhet, amíg jelentkeznek a szennyezett víz és a mérgező anyagoknak való kitettség egészségügyi következményei.
Oroszország az utóbbi hetekben nagy erőkkel támadta a kritikus infrastruktúrát Ukrajnában, így számos erőmű és vízmű megsemmisült. Az ENSZ környezetvédelmi ügynöksége ugyanakkor már júliusban arra figyelmeztetett, hogy jelentős károk keletkeztek az ivóvíz- és szennyvízrendszerben.
Tűzoltás a pokolban: Ukrajna tűzoltói mindent kockára tesznek
1/11Roman Karcsanov harkivi tűzoltóparancsnok beszél a csapatához. „Amikor bemész, és látod, hogy egyszerre hat-hét lakás ég, és néhány emberről nem lehet tudni, hol van, miközben csak három szerkocsid van… Ez olyan, mintha lottósorsolás lenne, kit hova vezényelünk”
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
2/11Azóta, hogy február 24-én Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az ukrán tűzoltók a frontvonalhoz közeli településeken, így Harkivban is sötétítőfüggöny mögé rejtőznek, hogy állomásuk éjjel ne váljon könnyű célponttá az oroszok számára
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
3/11Amikor oltani mennek, a háború miatt már golyóálló mellényt is viselniük kell, amely körülbelül húsz kilogrammal növeli a szokásos felszerelés súlyát. Ehhez jó fizikai kondícióban kell lenniük
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
4/11Olekszandr, Jurij, Gena és Vitalij tűzoltó kártyázik, amíg a következő bevetést várja. Sokuk számára a tűzoltóság bajtársiassága egy második családot jelent
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
5/11A családi kötelékhez persze semmi sem hasonlítható, még akkor sem, ha ők jelenleg Németországban élnek, a háborús veszélyen kívül. A képen Roman Karcsanov tűzoltóparancsnok beszél videóhívásban lányával, Violettával és feleségével, Marinával július 3-án
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
6/11Az elmúlt hat hónapban a harkivi tűzoltók szinte mindennapos rakéta- és tüzérségi támadásokkal szembesülnek. Ezt az iskolát is orosz rakéták találták el még július elején
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
7/11Sokszor az éjszaka közepén kell hatalmas bombatölcséreket átvizsgálniuk fel nem robbant lövedékek után kutatva
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
8/11A tűzoltók számára az az egyik legkockázatosabb feladat, ha úgy oltanak tüzet egy égő raktárban, hogy nem tudják, mit tároltak ott
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
9/11Tűzoltó és mentősök készülnek egy sérült elszállítására június 27-én Harkivban. A tűzoltóknak, amellett hogy életüket kockáztatják, mentálisan is megterhelő, hogy nap mint nap szembesülnek a háború pusztításával
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
10/11Szűnni nem akaró ágyúzás közepette hosszú órákon át folyamatosan feszültségben dolgozni – ez kimerítő feladattá teszi a tűzoltók munkáját. A katonákhoz hasonlóan ezért a tűzoltók esetében is gyakran kialakul a poszttraumás stresszbetegség (PTSD)
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
11/11Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint július óta legalább 41 ukrán kollégájuk, köztük tűzoltó vesztette életét, és 134-en sérültek meg az orosz megszállás óta
Február 24. óta az ukrán tűzoltóknak nemcsak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy golyóálló mellényben oltanak tüzet, de ahhoz is, hogy sokszor dönteniük kell arról, hogy a sok égő ház közül melyiknek adjanak elsőbbséget, kit mentsenek ki először.
Previous slide
Next slide
A Zoi Környezeti Hálózat készülő jelentésében mások mellett arról írnak, hogy szennyezetté vált egy tó Kijevtől harminc kilométerre, miután orosz rakétatalálat ért egy üzemanyagtárolót Kalinivkában.
Egy másik csoport a nitrogén-dioxid megnövekedett szintjéről számolt be az ukrán fővárostól nyugatra és délnyugatra lévő területeken, ami bőrirritációt, súlyosabb esetben pedig légzési nehézségeket okoz, illetve károsítja a növényzetet.
Mindez a mezőgazdasági szektort is negatívan érinti. A tüzekben számos állat elpusztult és szántóföld megsemmisült, több tízezer hektárnyi erdő égett le. Szerhij Zibcev erdész professzor rámutatott, hogy sok gazda mindent elvesztett, amiért dolgozott.
