A magyarok jelentős részének jövedelmére hatással volt a koronavírus-járvány, és sokan vannak azok is, akik tehetetlennek érzik magukat a mostani helyzetben. A magyarok többsége szerint rossz irányba mennek az ország dolgai, az Európai Unióról viszont sokkal jobb véleménnyel vannak. Még több eszközt adnának az unió kezébe, hogy hatékonyabb legyen a közös fellépés egy következő válság esetén.
Az Eurobarometer csütörtökön publikált felmérése azt vizsgálta, hogy miként értékelik az emberek az Európai Unió válságkezelését. Az adatok értelmezésekor érdemes figyelembe venni, hogy az adatfelvételre tavasszal, a harmadik hullám idején került sor.
Az európaiak többsége hajlik arra, hogy a korlátozó intézkedések egészségügyi haszna meghaladja az okozott gazdasági károkat. A kérdésre adott válasz azonban nagyban függ az aktuális járványhelyzettől és az országok körülményeitől is. Egy évvel ezelőtt, a járvány elején az európaiak többnyire azt mondták, hogy a korlátozások inkább egészségügyi hasznot hoznak. A járvány szempontjából enyhébb nyarat követő ősszel már a gazdasági károk miatti aggodalmak kerültek előtérbe, ám a harmadik hullám felfutásával és a lassan beinduló oltási program közepette ismét az egészségügyi szempontok miatt aggódtak Európában.
Ezzel ellentétben Magyarországon a harmadik hullám közepette is inkább úgy gondolták, hogy a korlátozások okozta gazdasági károk nem haladják meg az egészségügyi előnyöket. A magyarok hatvan százaléka gondolta így, ez pedig a legmagasabb arány az Európai Unióban. Általánosságban az figyelhető meg, hogy a magasabb jövedelmű országokban úgy vélték, hogy a korlátozások egészségügyi haszna nagyobb, az alacsonyabb jövedelműeknél pedig a gazdasági károkozást gondolták erőteljesebbnek.
A magyarok 38 százaléka mondta azt, hogy a járvány hatással volt a jövedelmére, és további 33 százalék számít arra, hogy befolyással lesz. 29 százalék azoknak az aránya, akiknek a jövedelmére nem volt hatással a járvány, ez a szám az EU átlagában 42. Itt is nagy a különbség az uniós országok között. A magasabb jövedelmű országokban az emberek többségének nem kellett szembenéznie anyagi helyzetének romlásával, 16 országban mondta azt az emberek relatív többsége, hogy nem változott a jövedelme a járvány miatt (az élen Dánia áll 76 százalékkal, őt követi Hollandia 64 százalékkal és Svédország 64 százalékkal). Magyarországhoz hasonlóan a többségnek csökkent a jövedelme Görögországban, Bulgáriában, Olaszországban, Cipruson, Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban.
A legtöbb választ nagyban befolyásolják az emberek érzelmei, ezért a felmérés készítői erre is rákérdeztek. Itt is erős kettősség figyelhető meg: a legtöbben bizonytalanságot (Magyarország 50 százalék, EU-átlag 45 százalék) és reményt éreznek (Magyarország 39 százalék, EU-átlag 37 százalék). Az uniós átlaghoz képest azonban van néhány jelentős eltérés is a magyarok érzéseiben. Nálunk nagyobb a tehetetlenség (37 és 30 százalék), a félelem (25 és 22 százalék) és az együttérzés (24 és 14 százalék), míg jóval kevesebben említették a frusztrációt (19 és 34 százalék), a nyugalmat (10 és 19 százalék) vagy a haragot (8 és 22 százalék), mint más európai országokban.
Egy májusi magyar felmérés is arra jutott, hogy a magyarok az egészségügyi félelmek mellett leginkább attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet a megélhetésük, és hogy kiszolgáltatottá válnak. Ez még a bevándorlástól való félelmet is háttérbe szorította.
A felmérésben arról is megkérdezték az embereket, hogy jó vagy rossz irányba megy-e a saját országuk, illetve az Európai Unió. Ebből pedig az derül ki, hogy a magyarok jobb véleménnyel vannak az EU-ról, mint a saját országukról. Magyarország a megkérdezettek 39 százaléka szerint jó irányba és 51 százaléka szerint rossz irányba halad. Ezzel szemben az Európai Unió jó irányba megy a magyarok 45 százaléka szerint, és rossz irányba 42 százalék szerint.
Erősebb EU-t szeretnének
Az Európai Unió támogatottsága meglehetősen erős, a lakosság mindössze 17 százalékának van rossz véleménye róla. Ezzel szemben 48 százaléknak kifejezetten pozitív, 35 százaléknak pedig semleges az EU-ról kialakult képe. A magyarok még az átlagnál is uniópártibbak: 52 százalék pozitívan vélekedik az EU-ról, 39 százalék semleges és mindössze 9 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten negatívan ítélik meg az uniót.
Az európaiak 80 százaléka hallott arról, hogy az EU tett intézkedéseket a járvány megfékezésére, és 48 százalék azzal is tisztában volt, hogy melyek voltak ezek az intézkedések. Ami ezen intézkedések megítélését illeti, már árnyaltabb a kép. Az intézkedéseket ismerők egyik fele inkább elégedett (48 százalék), másik fele (50 százalék) inkább nem elégedett az EU járványellenes intézkedéseivel. A magyarok azonban sokkal jobb véleménnyel vannak az uniós ténykedésről, ugyanis mintegy kétharmaduk (64 százalék) mondta azt, hogy elégedett az EU járvány alatti tevékenységével. Ami pedig az EU-tagállamok közötti szolidaritást illeti, azzal egyenesen a magyarok a legelégedettebbek az egész EU-ban (60 százalék, az uniós átlag 39 százalék).
Az unió napi működésével és járványkezelésével kapcsolatban tehát már jóval megosztottabb az EU lakossága. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elfordulnának az EU-tól, hanem épp ellenkezőleg: az európaiak 74 százaléka még több jogosítványt adna az unió kezébe, hogy egy következő válsággal szemben hatékonyabban tudjon fellépni. Ez a szám minden uniós országban hasonlóan magas, így Magyarországon is 74 százalék.
Abban azonban már eltér az emberek véleménye, hogy milyen prioritásokat kellene figyelembe vennie az EU-nak a koronavírus-járvány kezelésekor. A védőoltásokhoz való hozzáférés biztosítását tartják a legfontosabbnak az állampolgárok, úgy az unióban (39 százalék), mint Magyarországon (34 százalék). A többi tekintetében viszont a magyarok elvárásai jelentősen eltérnek. Kiemelten fontosnak tartanák a közös európai egészségpolitikát (32 százalék), azt, hogy az EU tegye lehetővé, hogy a tagországok támogassák azokat, akik bajba kerültek a járvány miatt (29 százalék), valamint hogy az EU több pénzt költsön arra, hogy minél fenntarthatóbb és igazságosabb legyen a válságból való kilábalás (26 százalék). Ezzel szemben az uniós állampolgároknak fontosabb, hogy az EU többet fektessen a vírus elleni kezelések és védőoltások kifejlesztésére, és hogy legyen egy közös uniós stratégia egy következő válság esetére.
