Az Európai Unió dezinformációellenes csapata múlt hónapban olyan orosz nyelvű videót leplezett le a YouTube-on, amely szerint emberek menekülnek a diktatúra elől az EU-tag Lengyelországból, hogy Moszkva közeli szövetségesénél, Belaruszban találjanak menedékre.
A StratCom néven ismert csapat szerint a történet olyan visszatérő Kreml-barát narratívát mutat, amely szerint Varsónak agresszív militarista szándékai vannak, illetve Lengyelországban és az egész Európai Unióban kudarcot vallott a demokrácia.
A videó része annak, amit a StratCom széles körű orosz félretájékoztatási kampánynak nevez, és amellyel Európa nehezen tud szembeszállni az európai parlamenti választások előtt.
Ehhez kapcsolódóan: Valószínűleg orosz kibertámadás érte a lengyel hírügynökséget
A videó abba a mintázatba illeszkedik, hogy Oroszországhoz kapcsolódó weboldalak átveszik a Kreml-barát tartalmat az állam ellenőrzése alatt álló szerkesztőségektől vagy a Kreml-barát közösségimédia-fiókoktól, újracsomagolják, lefordítják, és új csatornákon keresztül terjesztik az uniós fogyasztóknak – mondják EU-tisztségviselők.
Sokan vádolják azzal Oroszországot, hogy az elmúlt évtizedben választásokat érintő dezinformációs kampányokat folytatott az Egyesült Államokban, Európában és Nagy-Britanniában, jóllehet Moszkva tagadja, hogy dezinformációt vetne be a közvélemény befolyásolására.
Egy 2023-as amerikai hírszerzési jelentés megállapította, hogy Moszkva világszerte a kémek mellett közösségi médiumokat és az orosz állami médiát használta a választások tisztességességébe vetett hit rombolására.
Az európai fővárosok a választások előtt a dezinformáció ugrásszerű terjedésére figyelmeztetnek, de ennek hatását nehéz felmérni. „Oroszország, Kína és más szereplők, köztük hazai csoportok befolyásolási műveletei zavarhatják meg az európai uniós választásokat érintő online diskurzust” – mondta Jack Stubbs, a közösségi hálózatokat elemző cég, a Graphika titkosszolgálati igazgatója.
„Láttunk arra utaló bizonyítékokat, hogy még a műveleteket végrehajtó embereknek is nehéz felmérniük, van-e hatása annak, amit csinálnak.”
Az orosz külügyminisztérium nem reagált a kérdéssel kapcsolatos megkeresésre. Moszkva visszautasítja azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint dezinformációt terjeszt.
A negyven embert foglalkoztató és 15 millió eurós költségvetésből működő StratCom áll a dezinformáció elleni brüsszeli harc élén. Két uniós tisztviselő szerint azonban a 27 tagú unió kevés forrással rendelkezik ahhoz, hogy fel tudja venni a harcot.
„Nem indíthatunk offenzívát Brüsszelből” – mondja Peter Stano, az Európai Bizottság diplomáciai szolgálatának szóvivője, hozzátéve, hogy ennek tagállami szinten kell történnie.
Az uniós országok többsége – bár nem mindegyikük – küzdelmet folytat a dezinformáció ellen, ám a forrásaik eltérők. A szakértők szerint az európai erőfeszítések szétszórtak.
Emiatt a mainstream pártok sebezhetővé váltak a dezinformációs kampányokkal szemben, amelyek felerősítik a sérelmeket, szítják a választók elégedetlenségét és erősítik a nacionalista pártok támogatottságát Franciaországban, Németországban és másutt.
Az EU második, idén közzétett éves dezinformációs jelentése szerint Lengyelország és Németország áll leginkább a célkeresztben az EU-n belül. Franciaország és az EU-n kívüli Szerbia is a félretájékoztatás fő célpontjai közé tartozik.
Ehhez kapcsolódóan: Buda Péter: Az elmúlt években rengeteg rubel gurult itt szét
Nem egységes a válasz
Moszkva, amelynek megromlottak a kapcsolatai a nyugati kormányokkal a 2022-es ukrajnai invázió óta, azt állítja, hogy a Nyugat információs háborút vív olyan hamis állításokkal, amelyek célja Oroszország jó hírének lerombolása és ellenségként ábrázolása.
A másként gondolkodókat Vlagyimir Putyin elnöksége alatt elhallgattató Oroszország tisztviselői szerint a Nyugat annyira intoleránssá vált, hogy nem hajlandó elfogadni semmilyen nézetet, amely ellentmond az uralkodó narratívának.
Franciaország európai ügyekért felelős minisztere, Jean-Noel Barrot áprilisban azt mondta az Ouest-France című újságnak, hogy orosz dezinformáció-áradat zúdul országára.
A Franciaország elleni támadások sorába tartozik egy francia kormányzati álweboldal létrehozása, amely szerint kétszázezer állampolgárt hívtak be, hogy Ukrajnában harcoljon, valamint a párizsi ágyipoloska-pánik, amelyet a Kreml által támogatott tevékenységek erősítettek fel és tettek virálissá.
„Nem telik el hét anélkül, hogy Franciaország ne lenne koordinált és szándékos manőverek célpontja azzal a céllal, hogy megzavarják a nyilvános vitát, és beavatkozzanak az európai választási kampányba” – mondta Barrot az újságnak.
Tomasz Chłoń, a lengyel kormány nemzetközi dezinformációs biztosa azt mondta a Reutersnek, hogy a weboldalak blokkolása olyan, mintha egy léggömböt szorítanának össze – a levegő mindig máshol bukkan fel.
Ehhez kapcsolódóan: Gombamód szaporodó weboldalak árasztják el dezinformációval Bulgáriát
A dezinformáció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések Európa-szerte eltérők.
Franciaország megbízta VIGINUM nevű, külföldi dezinformációt figyelő szervezetét – amelynek csapata 42 tagú, és folyamatosan bővül – az Oroszországhoz köthető közösségimédia-fiókok szemmel tartásával és a befolyási műveletek leleplezésével. Spanyolországnak külön munkacsoportja van erre, amely az Europol által tervezett hardvert használja az állam válaszainak összehangolására.
Az olasz politikai ellenzék olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amely külön egységet hozna létre a dezinformációs cselekmények azonosítására. Szlovákia, amelynek kormányát azzal vádolják, hogy Oroszországnak kedvez, megtizedelte azt az egységet, amelyben állítása szerint „aktivista hivatalnokok” azt próbálták elérni, hogy „csak egy helyes nézet legyen”.
„Összességében véve a válasz nagyon szétforgácsolt” – mondja Valentin Châtelet, az Atlantic Council Digital Forensics Lab kutatója.
Európa határozottabb fellépési szándékának jeleként az EU országai múlt hónapban felfüggesztettek négy orosz médiumot, köztük a Csehországban bejegyzett Voice of Europe weboldalt, és a Kremlhez kötődő propagandahálózatnak nevezték őket.
A Kreml közölte, hogy ennek megtorlásaként a nyugati újságíróknak következményekkel kell szembenézniük Moszkvában.
Az EU új digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) megköveteli a legnagyobb IT-cégektől (Big Tech), hogy tegyenek még többet az illegális és káros tartalmak ellen. A generatív mesterséges intelligencia gyorsabbá és könnyebbé tette a külföldi szereplők számára a téves információk terjesztését – állítják az EU tisztviselői.
„A trollok és a botok előtt általában egy személy állt a dezinformáció mögött. Az AI-val minden megsokszorozódott” – mondja Stano.
