A több ezer halálos áldozat és a létfontosságú infrastruktúra pusztulása mellett egy másik, keveset emlegetett válság is évekig kísértheti még Ukrajnát: az orosz invázióhoz kötődő környezeti károk. A lerombolt vegyi üzemektől a rakéták által felperzselt erdőkig a következményeket nemcsak Ukrajna ökoszisztémái, hanem az emberek is érezni fogják.
A Krím 2014-es oroszországi illegális annektálása óta Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus okozta károk listája hosszú, és ha nem fordítanak rá kellő figyelmet, akár évekig is eltarthat.
A Konfliktus- és Környezetvédelmi Megfigyelőközpont jelentése szerint a háború környezeti hatásai már a konfliktus előtt elkezdődtek. A katonai erők kiépítése és készenlétben tartása rengeteg erőforrást emészt fel. A katonai felszerelések és járművek energiát igényelnek, amely általában kőolajból származik, a nagy hadseregek szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint a világ számos országáé együttvéve.
A Brown Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy az amerikai hadsereg üvegházhatásúgáz-kibocsátása nagyobb, mint például Portugáliáé, Dániáé és Svédországé.
Egy konfliktus kezdete után a veszélyek fokozódnak és a károk sokkal nyilvánvalóbbá válnak.
Ukrajna környezeti háttere
Ukrajna ökoszisztémái nagy jelentőséggel bírnak Európa számára, mert az ország
- Európa biológiai sokféleségének 35 százalékát adja;
- több mint hetvenezer fajnak ad otthont;
- területének 29 százalékát természetes növényzet, valamint természetközeli növényzet (például kezelt gyep, sövény stb.) borítja;
- területének 16 százalékát erdők teszik ki;
- mintegy 63.000 folyója van;
- hozzá tartozik a Kárpátok 11 százaléka, amely Európa összes növényfajának egyharmadát tartalmazza.
A Sziverszkij Donyec folyó a leghosszabb Kelet-Ukrajnában, és fontos édesvízforrás. A Dnyeper Európa negyedik leghosszabb folyója.
Március 14-én, miután az orosz hadsereg egy szennyvíztisztító létesítményt lőtt, Zaporizzsja több körzetéből a víz mindenféle kezelés nélkül kezdett a Dnyeperbe ömleni.
Ukrajna Vörös könyvébe, a ritka és veszélyeztetett állat- és növényfajok aktuális állapotát nyomon követő dokumentumba legutóbbi, 2021-es kiadásában 687 veszélyeztetett állatfajt és 857 veszélyeztetett növényfajt jegyeztek be.
A rakétatámadások okozta erdőtüzek miatt a vadon élő állatok számának csökkenése mellett a Fekete-tengerben több ezer delfin pusztult el, ami az ukrajnai Tuzlai Torkolatok Nemzeti Park által gyűjtött adatok szerint a megnövekedett hajózási zaj és a haditengerészet által használt erős szonárrendszerek következménye lehet.
Ukrajna ipari szektora
Az Ukrajnát a fegyveres konfliktus következtében fenyegető környezeti veszélyeket az ország ipari jellege is fokozza. A nehézipar Ukrajna gazdaságának nagy részét teszi ki, különösen az ország keleti részén. Európa legnagyobb atomerőműve Ukrajnában, Zaporizzsja városában található. Ukrajna ipara a bruttó hazai termék közel 29 százalékát adja.
Nagy kockázatot jelentenek a folyékony ipari hulladékot raktározó csőtárolók (TSF). Az országban összesen 465 TSF van, amelyekben több mint hatmilliárd tonna hulladékot tárolnak. Ezek közül kétszáz TSF Kelet-Ukrajnában, a háború által leginkább sújtott régióban található.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2019-es tanulmánya kimutatta, hogy az e létesítmények károsodásából eredő potenciális veszélyek közé tartozik az árvíz, a robbanások, valamint a vegyi, környezeti és tűzveszély.
Három évvel a jelentés közzététele után már több mint negyven ipari létesítményt támadott meg az orosz hadsereg.
A PAX holland békeszervezet háborús értékelése szerint Ukrajna már a Donbászban jelenleg is zajló háború 2014-es kezdete óta a környezeti katasztrófa közelében áll. Ezt sikerült elkerülni a vegyi üzemek bombázását megakadályozó deeszkalációs vonalak létrehozásával és az EBESZ folyamatos megfigyelői tevékenységével.
Azóta azonban számos ipari létesítmény, amely hatalmas mennyiségű mérgező és radioaktív hulladékot tárol, rossz állapotban van a korábbi támadások és a karbantartás hiánya miatt.
Június elején egy vegyi üzemet érő lövések salétromsavtartályokat találtak el, aminek következtében nagy, rózsaszín füstfelhő borította be Szeverodonyeck lakónegyedeit. A luhanszki terület kormányzója, Szerhij Hajdaj felszólította a lakosságot, hogy maradjon otthon, mivel a salétromsav veszélyes lehet, ha belélegzik vagy lenyelik, illetve ha a bőrrel érintkezik.
Törvények és akadályok
A genfi egyezmények négy szerződése, amelyek a fegyveres konfliktusok során tanúsított magatartást hivatottak szabályozni, nem említi kifejezetten a környezetet. A vietnámi háború után azonban két fontos változás történt a jogban.
Az első megtiltja az olyan környezetmódosító technikák erőszakos alkalmazását, amelyeknek „széles körű, tartós vagy súlyos hatásai vannak”. A második tiltja „az olyan hadviselési módszereket vagy eszközöket, amelyek célja vagy várható eredménye széles körű, hosszú távú és súlyos károkat okoz a természeti környezetben”.
2022 májusáig az ukrán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériuma 231 olyan környezeti bűncselekményt jegyzett fel, amelyet állítólag Oroszország követett el.
A probléma az, hogy még ha a háborús cselekmények károsak is a környezetre, akkor is nehéz a rendelkezések megsértésének minősíteni őket, mert a két új egyezmény hatálya alá tartozó katonai akciók esetében nagyon magasak a követelmények.
Egészségügyi károk
A lakosságot érintő elhúzódó következmények közé tartoznak a robbanóanyagokban és a lerombolt épületek törmelékében lévő nehézfémek és rákkeltő anyagok belégzése miatt kialakuló tüdőbetegségek és különféle rákos megbetegedések. Az azbeszt, egy rendkívül mérgező anyag, amelyet csak nemrégiben tiltottak be Ukrajnában, a legnagyobb aggodalomra ad okot az emberi egészséget illetően.
A bombázások által szétrombolt épületek szerkezetében még mindig jelen lévő azbeszt egy sor betegséget okozhat a légzési nehézségektől kezdve a tüdő, a gyomor, a petefészek és más szervek rákos megbetegedéséig.
A háború utáni intézkedések és akadályok
Az Ecoaction: Center for Environmental Initiatives környezetvédelmi csoport szakértői szerint a háború befejezése után a környezeti károk dokumentálásán túl (annak érdekében, hogy Oroszország kártérítést fizessen) fontos, hogy az ökoszisztémák helyreállítása és védelme is bekerüljön az ukrán helyreállítási tervbe, valamint hogy a települések újjáépítése a természetalapú megoldásokra összpontosítson az éghajlatváltozás kezelésében és az ahhoz való alkalmazkodásban.