Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A kínai bevándorlók víziója: fehér Európa és migránsmentes Magyarország


A 2010-es években Kínából emigrálók politikailag és gazdaságilag sem kötődnek már annyira az anyaországukhoz, mint a '90-es években elvándorlók.

Annyira nem érdekli őket a magyar politika, hogy még Szájer József brüsszeli botrányát is alig százan olvasták el a magyarországi kínaiak a legnépszerűbb platformjukon a WeChaten. Pedig az éveken át a letelepedési kötvényes kínaiakat kutató két magyar antropológus szerint - a Rogán Antal, akkori Fidesz-frakcióvezető fejéből kipattant - magyar aranyvizát vásárló 15 ezer új bevándorló erősen szimpatizál a Fidesszel. Többségük elképzelése szerint Európa fehér és ebbe a vízióba nem férnek bele sem a muszlimok, sem a feketék.

Az Orbán-kormány a letelepedésikötvény-programot 2013-ban hirdette meg. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy a program 2017-es kifutásáig csaknem 20 ezren fektettek államkötvényekbe, cserébe pedig letelepedési engedélyt kaptak. Az új bevándorlók 80 százaléka Kínából érkezett Magyarországra. Beck Fanni, a CEU Szociológia és Szociálantropológiai Doktori Iskolájának hallgatója és Nyíri Pál, az Amszterdami Szabadegyetem antropológus professzora közösen készítettek kutatást 20 kínai családról.

A letelepedési kötvényes kínaiak általában Fidesz-szimpatizánsok lesznek
please wait

No media source currently available

0:00 0:20:43 0:00
Közvetlen elérés

A két antropológus szerint a gazdagabb kínaiak elsősorban szabadságot és demokráciát vásároltak maguknak azzal, hogy az először 250 ezer, később pedig 300 ezer eurós díjat (mintegy 90-110 millió forint) – gyakran offshore cégek mögé bújt közvetítőirodákon keresztül – fizettek be a magyar államnak. A magyar kormány különféle expókon hirdette a letelepedési engedélyt, ami hosszabb távon magyar állampolgárságot is jelent. A kutatók szerint a magyar kötvények kritériumrendszere nem volt szigorú.

Robot helyett nyugi

A kutatás készítői szerint nem csak a számukra olcsó Magyarország, annak elhelyezkedése, hanem a jó környezet és az ételek minősége is szerepet játszott abban, hogy Magyarországot választották új otthonuknak. A kínai miniexodus kapcsán a felmérés egyik leglényegesebb megállapítása az, hogy olyan mértékű társadalmi és gazdasági nyomás éri a középosztálybelieket az országukban, hogy ettől akarnak szabadulni a leginkább – magyarázta a Szabad Európának Nyíri Pál, aki szerint ez a mozgatórugója a kivándorlásuknak.

A kínai társadalom rendkívül kompetitív és nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek szempontjából is. Ebből az élethosszig tartó versenyből és mókuskerékből kiábrándulva vágyakoznak egyfajta európai életmód után.

„Az ő fejükben létezett egy idealizált európai életstílus és ezen belül találták meg Magyarországot, mint egy olcsó és élhető Európát”

– magyarázta a Vrije Amszterdami Szabadegyetem antropológus professzora.

Idealizált Európa kihipózva

Hogy miért jönnek bevándorlók ezresével olyan országba, ahol a kormány évek óta minden platformon azt kommunikálja, hogy egyetlen migránst sem engednek be? Azért, mert ez a retorika kifejezetten tetszik a gazdagabb bevándorlóknak – mondta Nyíri Pál, aki hozzátette azt is: az Orbán-kormány valójában minden 20., 21. századi magyar kormánynál aktívabb migrációs politikát folytat. Viszont ezt egy extrém migrációellenes retorikával ellensúlyozza.

„Ezeknek a középosztálybeli kínai bevándorlóknak szimpatikus az, hogy ha a kormány nem enged be mindenféle afrikai és közel-keleti migránst, aki esetleg az államkasszára szorul. Ők magukat keményen dolgozó adófizetőknek látják és úgy gondolják, hogy miért kellene nekik, az ő pénzükből eltartani olyanokat, akik nem dolgoznak. Másrészt pedig van egy fajta rasszizmus is, amit részben Kínából hoznak magukkal”

– magyarázta az antropológus professzor a Szabad Európának. Hozzátette: a kínai migránsok fejében élő romantikus Európa képében a társadalom színe fehér.

„Egy londoni folyóiratban egy ott tanuló kínai származású egyetemi diák írt egy cikket. Abban azt írja, ők sokáig gyűjtögettek arra, hogy élvezhessék az európai kultúrát. És nem igazság az, hogy mindenféle hívatlan vendégek törnek be Európába, akiket az európai kultúra egyáltalán nem érdekel.

– idézte a diák cikkét a kutató.

Menekültek tömege egy úton a magyar-osztrák határon.
Menekültek tömege egy úton a magyar-osztrák határon.

Beck Fanni, a CEU Szociológia és Szociálantropológiai Doktori Iskolájának hallgatója szerint van arra is példa, hogy az alapvetően baloldali bevándorló kínaiak az új hazájukban jobboldaliak lesznek.

„Ez az egyetemista fiú, aki Londonban tanult, saját magát baloldaliként tartotta számon. Azonban, ahogy Angliába került hirtelen jobboldali lett. Egészen addig nagyon liberálisnak, kozmopolitának gondolta magát, aki toleráns. Aztán valami megváltozott benne és rájött, hogy mindent nem lehet elfogadni, mert az nem szabadság, hanem elenyészés vagy pusztulás. Szóval, megint csak a kínai társadalom versenyének evolúciós képzete jött elő benne. Van egy kínai kifejezés, ami egyszerre jelent afrikait is meg muzulmánt is. Ez a kifejezés: a rettegés maga. És a kínai médiában is így nevezik. Ez egy olyan kép, gyakorlatilag, mint a magyar sajtóban, nagyjából hasonlót lehet elképzelni, ezt hozzák magukkal”

– magyarázta az antropológus.

Magyarországon viszont biztonságban érzik magukat a kormány migránsellenes politikája miatt.

„Nyugaton vannak feketék, arab bevándorlók és terrorizmus is. Például a bécsi terror november elején újfent megerősítette őket abban, hogy jól választottak, mert itt nem lesz semmi ilyesmi, mert Orbán Viktor megvédi őket és Orbán Viktor gondoskodik mindannyiuk biztonságáról”

– számolt be tapasztalatairól Beck Fanni a Szabad Európának.

A magyar név megint szép lesz...

A felmérés másik meglepő eredménye az, hogy a Magyarországon letelepedett kínaiak szerint a magyar nép befogadó. Sokkal befogadóbb, mint Németország, Franciaország, Olaszország vagy Anglia. A megkérdezettek úgy tapasztalták, hogy Nyugat-Európában sokkal inkább diszkriminálják őket, mint Magyarországon.

„Én sem egészen értem ezeket a tapasztalatokat. Nyugat-Európában ők turisták. Az azért egy gyakori tapasztalat, hogy a Louvre-ban a kínai turistákra ferde szemmel néznek. Lehet, hogy még be is szólnak nekik. Itt viszont, ha valaki egy II. kerületi villában lakik, nem veszi igénybe a tömegközlekedést, akkor nem nagyon találkozhat ilyen jellegű mindennapi idegenellenességgel”

– összegezte a tapasztalatokat az Amszterdami Szabadegyetem antropológus professzora.

Beck Fanni, a kutatás társszerzője szerint viszont azok az új bevándorló kínaiak sem számoltak be idegenellenességről, akik Budapesten nem villákban, hanem a belső kerületekben laknak.

„Kimondottan úgy látják, hogy a magyarok jó szívű és segítőkész emberek. A villában lakó és a tömegközlekedést igénybe nem vevők aránya viszonylag alacsony. Például a VII. kerületbe rengeteg új kínai költözött be. Ők egyrészt igénybe veszik a tömegközlekedést, járnak ott bevásárolni, iskolába, a gyerekeket hozzák-viszik játszótérre, versenyekre, zeneórákra. Számos lehetőségük adódna arra, hogy úgy érezzék, ellenséges velük a többségi társadalom. Ennek ellenére sem érzik úgy, ami számomra egy hatalmas rejtély”

– magyarázta a CEU Szociológia és Szociálantropológiai Doktori Iskolájának hallgatója.

A tehetős kínai bevándorlóknak bejön Orbán migránsellenes propagandája
please wait

No media source currently available

0:00 0:23:53 0:00
Közvetlen elérés

A Fidesz-szimpatizáns kínaiakat még Szájer József sem érdekelte

Az 1990-es években érkezett távol-keletiek még nagyon szoros viszonyt ápoltak Kínával. Politikai és gazdasági értelemben is. Az első kivándorlók, akik Kína nyitása után elhagyták az országot, mind az állam vagyis a Kínai Kommunista Párt aktív támogatásával hagyták el az anyaországot, mert a kínai gazdasági fejlődésnek egy fontos oszlopa volt az általuk visszaáramoltatott pénz.

„Szenzáció, kínaiak nem halnak meg Magyarországon. Következésképpen ezek szerint a kínaiak útleveleit újra felhasználják. Nem. Nem így van. Ez egy ősrégi kacsa. Az igazság tényszerűen az, hogy a korábbi kínai migránsok nagyon nagy része visszament Kínába, amikor elérte a nyugdíjas kort. Hát, miért halnának meg Magyarországon?”

Azonban azoknak, akik a 2010-es években hagyták el Kínát, már ambivalens a kapcsolatuk a szülőhazájuk politikájával és a gazdasági fejlődését is kritikusan szemlélik. A kötvényprogrammal Magyarországra érkezettek a szabadság és a demokrácia reményében jöttek az országba, azonban a Kínai Kommunista Párttól megszabadulva fejest ugranak az illiberális demokráciába. A kínai újmagyaroknak pedig tetszik az orbáni retorika.

„Fidesz-szimpatizánsok. Az önkormányzati választásokon vagy a helyi választásokon részt vehetnek ők is a kék kártyával, ami a letelepedési kötvénnyel jár. Körükben szinte egyöntetűen a Fidesz örvend a legmagasabb népszerűségnek. Politikailag az, hogy a magyar demokrácia ilyen állapotban van, valószínűleg kínai viszonylatban még mindig nagyon jónak számít. De hát minden relatív, a demokrácia is”

– mondta Beck Fanni.

A magyarországi kínaiakat egészen egyszerűen nem érdeklik a magyar belpolitikai hírek. A legnépszerűbb közösségi platformjukon a WeChaten látni lehet, hogy egy-egy hírt, cikket mennyien olvasnak el.

„Például Szájer József esete szinte minden kínai médiában megjelent. Jól hangzott a címe, nem egy száraz politikai hír volt, hanem egy hihetetlen sztori. Az itt élő 20 ezer kínai közül nagyjából százan kattintottak a Szájer Józsefről szóló cikkekre."

– mesélte a CEU Szociológia és Szociálantropológiai Doktori Iskolájának hallgatója.

Szájer József, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője beszédet mond a Fidesz EP-kampányának indítóján 2019. április 5-én.
Szájer József, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője beszédet mond a Fidesz EP-kampányának indítóján 2019. április 5-én.

Aki teheti, nem Magyarországon hal meg

Lassan harmincéves városi legenda, hogy Magyarországon papíron alig halnak meg kínaiak, mert az okmányaikkal mások tovább élnek. Az antropológus professzor szerint ez azonban kacsa.

„Korábban a Népszabadság címlapján 1995-ben is jelent már meg cikk. Szenzáció, kínaiak nem halnak meg. Úgy vezették le, ezt a szenzációs eredményt, hogy összehasonlították az össznépesség halálozási statisztikáit a kínaiakkal. Rájöttek, hogy a kínaiaknál ezek sokkal alacsonyabbak. Következésképpen ezek szerint a kínaiak útleveleit újra felhasználják. Nem. Nem így van. Ez egy ősrégi kacsa. Az igazság az, hogy a korábbi kínai migránsok nagyon nagy része visszament Kínába, amikor elérte a nyugdíjas kort. Miért halnának meg Magyarországon? A nyugdíjasok rendszerint visszamennek Kínába, hogy a családjukkal lehessenek”

– magyarázta Nyíri Pál.

Beck Fanni szerint erőszakos bűncselekményekben vagy éppen betegségekben ugyanúgy halnak meg kínaiak Magyarországon, de valóban nagyon kevesen.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG