Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fleck Zoltán: Nem a mentelmi jog akadályozza a politikusi felelősségre vonást, hanem Polt Péter


„Ha nem létezne a mentelmi jog, akkor nem mondhatnák el szabadon a képviselők a véleményüket, nehogy bepereljék őket. Így némaságra ítélnék, nem tudnák a kormányt minimálisan sem ellenőrizni” – mondta az egyik parlamenti párt jogásza
„Ha nem létezne a mentelmi jog, akkor nem mondhatnák el szabadon a képviselők a véleményüket, nehogy bepereljék őket. Így némaságra ítélnék, nem tudnák a kormányt minimálisan sem ellenőrizni” – mondta az egyik parlamenti párt jogásza

Eltörölné a mentelmi jogot a nemrég a parlamentbe bejutó Mi Hazánk. Novák Előd, a párt képviselője már május 2-án benyújtotta a törvényjavaslatot. Szerinte köztörvényes bűncselekményeket elkövető politikusok bújnak a mentelmi jog mögé, akiket emiatt lehetetlen felelősségre vonni. Fleck Zoltán jogszociológus viszont populizmusnak tartja a mentelmi jog eltörlését. Szerinte enélkül zsarolhatóvá válnának az országgyűlési képviselők.

Alighogy beküzdötte magát a parlamentbe, már hétfőn, az alakuló ülés utáni szünetben törvényjavaslatot nyújtott be a Mi Hazánk országgyűlési képviselője. Az ötszázalékos küszöböt 1,3 százalékkal megugró párt 310 ezer szavazattal került be a parlamentbe hat képviselővel. 2019 ősze óta a választási ígéretei közé emelte a mentelmi jog eltörlését.

„Privilégium”

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője azt mondta a Szabad Európának: azért nyújtotta be a törvényjavaslatot, mert véget akarnak vetni Magyarországon a politikusbűnözésnek.

„Egyfajta önkorlátozással kellene élniük a politikusoknak a mentelmi jogról való lemondással, és a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében is fontos ez. Azt gondoljuk, hogy a törvényjavaslat elfogadásával vissza lehetne szorítani a korrupciót is. Törvények felettiséget biztosít tulajdonképpen, miközben az Alaptörvényben szép szavak szintjén benne van, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, de úgy tűnik, hogy vannak egyenlőbbek, akiknek jár a politikusi felelőtlenség. Az, hogy következmények nélkül bármit meg lehet tenni”

– mondta a Mi Hazánk képviselője, aki szerint a törvények előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie, és a politikusoknak is vállalniuk kell tetteikért a következményeket.

A mentelmi jog intézményrendszere egyidős a parlamentarizmussal, amely minden országgyűlési, valamint EP-képviselőt megillet. Két lényegi pontja van:

  • A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
  • A képviselőt csak a bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni. Vagy a képviselőt csak a szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni.

A Mi Hazánk politikusa szerint éppen e mögé a két pont mögé bújnak a képviselők, amikor felelősségre akarják őket vonni. Novák Előd úgy véli: a mentelmi jog olyan idejétmúlt dolog, amely privilégiumokat ad a képviselőknek, ezekre viszont a munkájuk elvégzéséhez egyáltalán nincs szükség.

Mentelmi jog nélkül zsarolható a politikus

Az egyik ellenzéki párt jogásza szerint viszont nagyon is szükség van a mentelmi jogra. A neve elhallgatását kérő jogász szerint a jognak valójában egy érdemi célja van, mégpedig az, hogy csak emiatt dolgozhatnak szabadon az országgyűlési képviselők.

„Az akadályoztatás nagyon is valós veszély. Országgyűlési képviselők ellen százas nagyságrendben indítanak magánvádas eljárásokat egy ciklusban, főleg becsületsértés, rágalmazás miatt. Ha nem lenne a mentelmi jog, a képviselő mást sem csinálna, mint bírósági tárgyalóteremből tárgyalóterembe járna, semmi másra nem maradna ideje. Ne legyenek illúzióink, ezeket ki is használnák azok, akik érdekeltek abban, hogy például egy ellenzéki képviselő ne tudjon a választókerületével foglalkozni, csak pereskedjen”

– mondta a jogász, aki szerint ha nem létezne a mentelmi jog, a képviselők nem mondhatnák el szabadon a véleményüket, nehogy bepereljék őket. Így némaságra ítéltetnének, minimálisan sem tudnák ellenőrizni a kormányt, és felszólalni sem a károsnak gondolt intézkedések ellen.

Tévút

A mentelmi jog intézményének eredeti logikája az, hogy a kormányzati hatalom – amelynek kezében vannak a büntető intézményrendszerek – ne tudja sarokba szorítani, zsarolni, fenyegetni vagy politikai szempontból rossz helyzetbe hozni a parlamenti képviselőket, akiknek elvileg az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a kormány tevékenységét. Tehát a mentelmi jog valójában egy hatalommegosztási kérdés volt – legalábbis eredeti értelmében.

Budapest, 2019. október 31. Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, Polt Péter legfőbb ügyész, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Mészáros Lőrinc, az MKB Bank résztulajdonosa és Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója (b–j) beszélget az idei MKB-ösztöndíjak átadóünnepségén az MKB székházában 2019. október 31-én
Budapest, 2019. október 31. Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, Polt Péter legfőbb ügyész, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Mészáros Lőrinc, az MKB Bank résztulajdonosa és Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója (b–j) beszélget az idei MKB-ösztöndíjak átadóünnepségén az MKB székházában 2019. október 31-én

Fleck Zoltán jogszociológus szerint a parlamentarizmussal összeférhetetlen lenne a mentelmi jog megszüntetése. A politikusbűnözés felszámolását szerinte nem a mentelmi jog akadályozza, hanem egészen más, a Mi Hazánk törvényjavaslata pedig tévút.

„Ez egy populista megfogalmazás, amely általában szól a politikai mentelmi joggal szemben. A politikusok büntethetőségének kérdését veti fel, mintha az nem lenne élő dolog. Valóban az van, hogy úgy látjuk, mintha a kormány politikusai nem kerülnének vád alá, mintha mentesülnének a következmények alól, de ez egyáltalán nem a mentelmi jog következménye, hanem Polt Péteré. Ez az ügyészség döntése, hogy a politikusok viszonylag ritkán állnak bíróság elé. Nem a mentelmi jog akadályozza a felelősségre vonást, hanem Polt Péter”

– mondta Fleck Zoltán a Szabad Európának, és hozzátette: ha a parlament elé kerül egy politikus mentelmi ügyének felfüggesztése, az komoly szakmai előkészítést igényel.

„Ilyen esetekben a parlament megfelelő szakemberek segítségével megvizsgálja, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó javaslat mennyire komoly, van-e benne politikai visszaélésnek nyoma. Például a kormány vissza akar-e élni a hatalmával, és büntetőeljárással akarja sarokba szorítani a politikai ellenfeleit, vagy nincs benne ilyesfajta rizikó. Ezek után a parlament dönt arról, hogy ez stimmel vagy sem. Ez egy komplex jogi és politikai döntés, amelyet el kell végezni, mielőtt szavaznának róla”

– magyarázta a jogszociológus.

Novák Előd másképp látja. Szerinte abszolút vissza lehet élni a mentelmi joggal, hiszen még nyomozni sem lehet olyan személy ellen, akit megillet. A Mi Hazánk politikusa szerint gyakran köztörvényes bűncselekményt elkövető politikusok bújnak a mentelmi jog mögé. Ráadásul szerinte az sem mindegy, hogy kik milyen többséggel ülnek a parlamenti patkóban.

„Pontosan ez a baj, hogy jelenleg az aktuális többség kénye-kedve szerint lehet egyes személyek esetében felfüggeszteni a mentelmi jogot, vagy megtartani. Mi nem kezdünk el méricskélni, hogy kiről van szó, miről van szó, mi azt gondoljuk, hogy mindenki feleljen a tetteiért. Az pedig elfogadhatatlan, hogy az adott többség tud ebben a kérdésben dönteni. A mi javaslatunk azt célozza, hogy maga a jogintézmény szűnjön meg”

– magyarázta a Mi Hazánk képviselője.

Az egyik parlamenti párt jogásza szerint viszont eddig sem álltak a képviselők a törvényt felett.

„A súlyosabb, közvádas bűncselekmény esetén töretlen az országgyűlési szokásjog, vagyis az ezzel vádolt képviselőket kiadja a Ház, a mentelmi jog valójában nem védi meg őket. Ez ellenzéki és kormánypárti képviselőknél is ugyanúgy történt az elmúlt években”

– foglalta össze tapasztalatait forrásunk.

Bíróság előtt

Az utóbbi években számos példa volt arra, hogy az Országgyűlés felfüggesztette a képviselők mentelmi jogát, fideszesekét is.

Még februárban kétharmados többséggel megszavazta a parlament a DK-s Sebián-Petrovszki László mentelmi jogának felfüggesztését, aki arról posztolt, hogy szerinte Bayer Zsolt felesége hárommilliárdot lopott el a magyar adófizetőktől. Szintén februárban szavaztak a rágalmazással gyanúsított Hadházy Ákos és Fülöp Erik mentelmi jogának felfüggesztéséről is, de ezt a képviselők leszavazták, mint ahogy a jobbikos Szilágyi Györgyöt sem függesztették fel.

Boldog István a gyanú szerint jogellenesen befolyásolta uniós pályázatok elbírálásának eredményét pénzért cserébe
Boldog István a gyanú szerint jogellenesen befolyásolta uniós pályázatok elbírálásának eredményét pénzért cserébe

Még tavaly decemberben – a parlamenti szakbizottság után egy nappal – az Országgyűlés is megszavazta az államtitkári posztjáról lemondó, hivatali vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését úgy, hogy az ellenzék részt sem vett az ülésen.

Két évvel ezelőtt szavazta meg az Országgyűlés a szintén fideszes képviselő Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését ellenszavazat nélkül.

Politikai haszon

Kevés esélyt lát arra Novák Előd, hogy a kormányzópárt megszavazza a mentelmi jog eltörlését.

„Azt várom a Fidesztől, hogy ezt első körben papírforma szerint lesöpri az asztalról, hiszen komoly érdekeket sért. De előbb-utóbb, ha tudjuk tematizálni, társadalmi vitára bocsájtani ezt a kérdéskört, akkor ezt úgymond a Fidesz saját javaslataként akár be is nyújthatja később. Arra számítunk, hogy ha ezt a kérdést most elkezdjük feszegetni, akkor ráéghet a Fideszre, és nem fog tudni mást tenni, mint hogy megszavazzák, hiszen a korrupció a rákfenéje ennek az egész kormányzatnak”

– ecsetelte számításait Novák Előd.

Fleck Zoltán szerint a Fidesznek nincs sok vesztenivalója a kérdésben, hiszen az ügyészség és a rendőrség is a kormány kezében van.

„Minden azon múlik, hogy lát-e benne politikai hasznot a kormányzópárt. Ez egy nagyon fura helyzet. Tulajdonképpen nincs sok kockázatuk, mert olyan parlamenti többséggel rendelkeznek, amely esetről esetre mindig eldöntheti majd, hogy felfüggeszti vagy nem függeszti fel a képviselőt. A sajátjukat mindig megvédhetik, az ellenfelet korlátozhatják vagy fenyegethetik. Ha a mentelmi jogot eltörölnék, ez a kormányzópártnak rosszabb helyzetet okozna, mert azt jelentené, hogy a parlament nem dönthet, hanem a rendőrség és az ügyészségi eljárások elindulnak a maguk útján. De hát a rendőrség és az ügyészség is az ő kezükben van, tehát nem látom ennek a politikai kockázatát”

– magyarázta Fleck Zoltán, aki szerint a mentelmi jog eltörlése valódi veszélyt jelentene az országgyűlési képviselőkre.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG