Folytatódik Gáza bombázása, nő a nézeteltérés az Egyesült Államok és Izrael között
Izraeli zászló lobog a romok között Gázában 2023. december 12-én
Izrael csütörtökön is bombázta Gázát, miközben a Fehér Ház egyik vezető tanácsadóját várták Jeruzsálembe. Az Egyesült Államok önmérsékletre szólította fel szövetségesét.
Az immár harmadik hónapja folyó háború a Hamász palesztin fegyveres csoport október 7-i, Izrael elleni támadásai után kezdődött, amelyekben izraeli tisztviselők szerint 1200 embert, főként civileket öltek meg.
Az ostromlott Gáza mára romokban áll, a Hamász vezetése alatt álló egészségügyi minisztérium szerint több mint 18.600 ember vesztette életét, főként nők és gyerekek.
A csütörtök hajnali izraeli légicsapások legkevesebb 19 embert öltek meg a Gázai övezetben – közölte a minisztérium.
Ciszjordániában, ahol október 7. óta ugyancsak megnőtt az erőszak, a Palesztin Hatóság szerint két ember halt meg az izraeli támadásokban Dzsenín városában.
Joe Biden amerikai elnök, akinek kormánya több milliárd dolláros katonai segélyt nyújtott Izraelnek, szerdán minden korábbinál élesebben bírálta a háborút – azt mondta, hogy Izrael „válogatás nélküli bombázása” Gázában gyengíti a nemzetközi támogatást.
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök azonban kiterjesztette az offenzívát, és azt ígérte: „Végigmegyünk az úton a győzelemig, nem érjük be ennél kevesebbel.”
Eli Kohen külügyminiszter kijelentette, hogy a Hamász elleni háború folytatódik, „nemzetközi támogatással vagy anélkül”.
Csütörtökön Jeruzsálembe várják Biden nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant, aki Netanjáhúval és háborús kabinetjével készül tárgyalni.
Sullivan az utazása előtt a The Wall Street Journal egyik rendezvényén azt mondta: megvitatja a háború befejezésének ütemtervét, és arra buzdítja az izraeli vezetőket, hogy „kezdjenek egy újabb szakaszba a mostani nagy intenzitású hadműveletek helyett”.
Sullivanre „rendkívül komoly beszélgetések” várnak Izraelben – közölte szerdán John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
Netanjáhú azt mondta, nézeteltérés áll fenn Washingtonnal azt illetően is, hogyan kormányozzák a Gázai övezetet a konfliktus után.
Iszmáíl Hanije, a Hamász vezetője szerdán kijelentette: „Bármilyen megállapodás, amely Gázáról vagy a palesztin ügyről a Hamász vagy az ellenállási frakciók nélkül születik, téveszme.”
A Hamász készen áll olyan tárgyalásokra, amelyek „ahhoz a politikai megoldáshoz vezethetnek, amely biztosítja a palesztin nép jogát a saját független államához, Jeruzsálem fővárossal”.
A palesztin politikai kutatóközpont szerdán közzétett közvélemény-kutatása szerint Hanijét a palesztin területeken élők 78 százaléka támogatja most, szemben a háború előtti 58 százalékkal.
Erősödik a nemzetközi nyomás Izraelen a civil életek védelme érdekében, az ENSZ Közgyűlésében a héten a túlnyomó többség támogatta a tűzszünetről szóló, nem kötelező erejű határozatot.
Miközben Washington nemmel szavazott, szövetségesei, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland támogatta a határozatot. Ritka közös nyilatkozatukban közölték: „Aggasztja őket, hogy egyre zsugorodik a gázai civilek számára biztonságos terület.”
A CNN szerdán az amerikai hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az október 7. óta Gázára ledobott bombák csaknem fele irányítatlan, vagyis nem lehet pontosan tudni, hova érkezik, és ez nagyobb veszélyt jelenthet a civilekre.
Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynökségének vezetője szerdán azt mondta, hogy Gáza lakói „történelmük legsötétebb fejezetével néznek szembe”.
Téli eső áztatja a területet, ahol az ENSZ becslései szerint a 2,4 milliós lakosságából 1,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, és ideiglenes sátortáborokban élnek, miközben alig van élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer és üzemanyag.
Amin Edvan arról számolt be, hogy családja több ezer palesztinnal együtt az al-Aksza Mártírjai kórház mellett vert tábort Gáza középső részén.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
1/8Romokban heverő mecset a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júniszban 2023. november 29-én. A konfliktus október 7-i kezdete óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület, vagyis a konfliktus előtti épületek mintegy 18 százaléka sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ kedden közzétett értékeléséből
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
2/8Izraeli zászló lobog a Gázai övezetben 2023. december 12-én. Az izraeli hadsereg számos légi- és szárazföldi csapást indított a Hamász ellen a Gázai övezetben, miután az enklávét kormányzó iszlamista csoport október 7-én halálos támadásokat hajtott végre. Ennek következtében mintegy 1,9 millió ember, vagyis a lakosság mintegy 85 százaléka menekült el otthonából
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
3/8Egy palesztin férfi sisát szív, a háttérben a földdel egyenlővé tett Hán Júnisz 2023. november 29-én. A kárbecslést az ENSZ Műholdközpontja készítette, ahol az elemzők nagyon nagy felbontású műholdfelvételeket vizsgálnak, hogy megtalálják a sérült épületeket
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
4/8Palesztinok kenyeret sütnek az izraeli csapásokban lerombolt otthonaik között az ideiglenes tűzszünet idején Hán Júniszban 2023. november 30-án. Az ilyen, nagy felbontású műholdképeken alapuló becslések még mindig alulbecsülhetik a pusztítás mértékét, mivel nem mutatják az összes épületkárt – például egy összeomlott, ép tetővel rendelkező épület is tűnhet sértetlennek
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
5/8Palesztinok gyülekeznek egy izraeli csapás helyszínén, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 4-én. Az értékelés szerint a legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza volt, ahol a 37.379 megrongált vagy lerombolt épületből 29.732 érintett, vagyis az összes épület mintegy nyolcvan százaléka
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
6/8Füst és törmelék emelkedik a Gázai övezet fölé Dél-Izraelből nézve 2023. december 11-én. Az ENSZ által közzétett elemzés a Gázai övezetben, a megszállt palesztin területen található építményeket érő károk és pusztítás műholdfelvételeken alapuló átfogó értékelését mutatja a 2023. november 26-án, május 1-jén, május 10-én, szeptember 18-án, október 15-én és november 7-én készült felvételekkel összehasonlítva
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
7/8Egy palesztin nő sétál Hán Júniszban 2023. december 2-án. A háttérben az izraeli hadsereg által lerombolt lakóépületek láthatók. A heves izraeli támadások miatt az ENSZ és az arab államok már a palesztinok teljes kitelepítését emlegetik
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
8/8Emberek kutatnak egykori otthonuk romjai között 2023. december 12-én a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban. A tűzszünetben sok palesztin család tért haza, hogy összeszedje maradék épen maradt holmiját és emlékeit. A Gázai övezet déli része lakhatatlanná vált, épületek és infrastruktúra sincs
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
Previous slide
Next slide
„Az esővíz beszivárog. Nem tudunk aludni. Próbáltunk nejlonponyvákat találni, de hiába, ezért kövekkel és homokkal próbáljuk távol tartani a vizet” – mondta.
Az egyiptomi határ közelében fekvő dél-gázai Rafah az otthonukat vesztett emberek hatalmas táborává vált, több száz sátrat húztak fel a városban fából és műanyag ponyvákból.
„Öt napot töltöttünk a szabadban, most pedig az eső elöntötte a sátrakat” – mondta az oda menekült Bilal al-Kasszasz.
Széllökések rángatják a törékeny szerkezeteket, amelyeket az emberek újabb műanyag fóliákkal próbálnak megerősíteni.
„Hová vándorolunk? A méltóságunkból semmi nem maradt. Hol könnyítenek magukon a nők? Nincsenek mosdók” – mondja a 41 éves Kasszasz.
Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy egyre jobban terjednek az olyan betegségek, mint az agyhártyagyulladás, a sárgaság és a felső légúti fertőzések.
A gázai kórházrendszer romokban hever, a Hamász hatóságai közölték, hogy a gyermekeknek szánt vakcinák elfogytak, és „katasztrofális egészségügyi következményekre” figyelmeztettek.
A Hamász által irányított egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az izraeli erők tüzet nyitottak az észak-gázai Kamal Advan kórházra.
A hadsereg egyelőre nem nyilatkozott, de Izrael többször is azzal vádolta a Hamászt, hogy kórházakban, iskolákban, mecsetekben és az alattuk húzódó hatalmas alagútrendszerben működteti katonai támaszpontjait – amit a Hamász tagad.
Izraelben a hadseregre egyre nagyobb nyomás nehezedik a katonaáldozatok számának csökkentése és a túszok szabadon bocsátása érdekében.
Eddig 115 izraeli katona esett el, tíz kedden, amely a legvéresebb nap lett Izrael számára a szárazföldi támadás október 27-i kezdete óta.
Az október 7-i támadásban – amely Izrael 75 éves történetében a legtöbb áldozatot követelte – a Hamász mintegy 240 túszt is ejtett.
A Hamász több tucat túszt engedett szabadon Izraelben fogva tartott palesztin foglyokért cserébe a múlt havi egyhetes fegyverszünet során, de több túszt holtan találtak.
A túszok családjai szerdán azt mondták: „Azonnali magyarázatot követelnek a miniszterelnöktől és a kabinet tagjaitól”, miután a helyi média arról számolt be, hogy a kormány elutasította tisztségviselők küldését Katarba a túsztárgyalások második fordulójára.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán bejelentette a Gázában fogva tartott 41 éves izraeli–román Tal Haimi halálát.
Washington és London újabb szankciókkal sújtotta szerdán a Hamász „erőszakos programját fenntartó kulcsfontosságú tisztviselőit”.
Tovább nőtt a félelem attól, hogy a konfliktus magával ránthatja a térséget, naponta vannak incidensek Izrael határa mentén Libanonnal, ahol az Irán által támogatott Hezbollah székhelye található.
A palesztinok teljes kitelepítésétől tart az ENSZ, Izrael felháborodott a feltételezésen
1/7Egy palesztin gyermek áll egy ételt készítő asszony mellett egy sátortáborban az egyiptomi határ közelében, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. Izrael tagadja, hogy a palesztinok Sínai-félszigetre szorítását tervezné. Az izraeli kormány azt állítja, azért szólították fel távozásra a gázaiakat, mert az emberek biztonságát tartja szem előtt
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
2/7Egy gyermek néz ki egy sátorból, amely jelenleg az otthona a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. A palesztinokat régóta kísérti az általuk nakbanapnak, azaz katasztrófanapnak nevezett esemény, amikor 1948-ban, Izrael állam létrejöttekor hétszázezer palesztint fosztottak meg otthonától. Sokukat elűzték, vagy a szomszédos arab államokba menekültek, többek között Jordániába, Szíriába és Libanonba, ahol sokan közülük vagy a leszármazottaik még mindig menekülttáborokban élnek. Néhányan Gázába mentek
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
3/7Palesztin gyerekek vizesballonokkal állnak sorba egy menekülttáborban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. A legutóbbi konfliktus során Izrael példátlan bombázást és szárazföldi offenzívát indított Gázában, ami az egész enklávé városi területeit elpusztította. Palesztinok és ENSZ-tisztviselők szerint Gázában már nincs biztonságos terület, ahol menedéket lehetne keresni
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
4/7Egy, az izraeli támadások miatt otthonából elmenekült palesztin család női tagjai a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. Mielőtt az izraeli hadsereg megkezdte szárazföldi offenzíváját Gázában, azt mondták a terület északi részén élő palesztinoknak, hogy költözzenek a biztonságosnak mondott déli területekre. Az offenzíva kiterjesztésével Izrael arra szólította fel a palesztinokat, hogy menjenek délebbre, az Egyiptom mellett fekvő Rafah felé. Egyiptom az egyetlen ország Izraelen kívül, amelynek közös határa van a mindössze negyven kilométer hosszú és néhány kilométer széles enklávéval
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
5/7Menekülttábor az egyiptomi határ közelében, a Gázai övezet déli részén 2023 decemberében. Az ENSZ becslései szerint a Gázai övezetben – a világ egyik legsűrűbben lakott területén – élő 2,3 millió ember akár 85 százaléka már elmenekült otthonából, és most egyre kisebb területen zsúfolódnak össze a határ közelében
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
6/7Abedulkader Szarszúr nyugdíjas plasztikai sebész felesége és unokája társaságában egy rafahi sátortáborban, ahová az izraeli csapások elől menekültek. Sok Gázai övezeten belül élő palesztin nyilatkozta azt, hogy még akkor sem hagyná el a területet, ha megtehetné, mert attól tart, hogy ez újabb állandó kitelepítéshez vezethet, ami megismételné 1948-at. Az arab kormányok és az ENSZ vezető tisztségviselői csatlakoztak a tömeges kitelepítéssel kapcsolatos aggodalmakhoz
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
7/7Um Nidal al-Kvadzsa, egy kitelepített palesztin nő a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. Egyiptom szilárdan zárva tartja a határt, csak a külföldieket és a kettős állampolgárokat engedi át
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
